9.rész

21 0 0
                                    

---Bryson szemszöge---

Nem nagyon foglalkoztam Eric-el bár most nagyon szívesen oda mennék hozzá és meg csókolnám....de nem lehet. El kaptam róla a fejem és mentem focizni amihez már semmi kedvem most hogy ő itt van de ha már be jöttem akkor csinálom amiért jöttem. A meccs felénél láttam hogy Eric a csuklómat nézi...gondolom a kötést ami mostanra már szinte teljesen át ázott. Szóval edzés után ezt is el kell intéznem. Mikor vége lett az edzésnek én mentem be először az öltözőbe át öltöztem és első ként is én jöttem ki....beszélni akartam Eric-el de már nem láttam sehol...be mentem a fiú wc-be hogy le mossam a kezem de el felejtettem hogy nem működik ott a csap mert a múltkor a fiukkal rángattuk és véletlenül el estem és jött a csap is. Szóval vissza mentem az öltözőbe....le mostam a kezem és át is kötöttem...mikor ki fele mentem annyit vettem észre hogy valaki belém jött...mikor le néztem rá láttam hogy Eric az....látszik rajta hogy fél de én ne akarom bántani...el rontottam mindent...nem kellett volna ezt csinálnom vele...ha akkor nem teszem ezt vele akkor lehet hogy most együtt lehetnénk és boldogak lehetnénk és esténként össze bújva aludnánk együtt....

-Eric: bo..bocsi..-dadogott...annyira sajnálom...és szeretem...

-Bry: mit keresel itt?- kérdeztem rideg hanggal...meg ijedt...annyira sajnáltam. Takarja de látszik rajta hogy fél ami annyira szívszorító...

-Eric: i..itt hagy..hagytam val...valamit- még mindig dadog...ez nagyon rosszul esik...senkinek nem sikerült eddig ilyen állapotba hozni de neki igen...pont annak akit eddig utáltam...de mos...most szeretem...ahogy ezek a gondolatok át rohantak a fejemben valahogy el kapott a síró görcs és alig tudom vissza tartani...jobbnak láttam ha el küldöm...

-Bry: tűnj el..- már ki ment az öltözőből de nem ám hogy futott volna ki felé...NEEM...vissza jött és a kezembe nyomott  egy nyakláncot és ki rohant...jobban meg néztem a nyakláncot és ez az én keresztes nyakláncom volt amit még nagyon kicsi koromban kaptam a mamámtól....ilyen nyaklánca volt a kedvenc filmeben a főszereplőnek...azóta mindig rajtam van...nagyon szerettem a mamámat csak sajnos ő már nincs velünk...erre még szomorúbb lettem...gyorsan haza futottam de nem sírtam...még.

Mikor haza értem senki nem volt otthon ezért le borultam az ajtó elé..sírtam...hangosan...úgy ahogy még soha. Erőt vette magamon és fel rohantam a szobámba...elő vettem egy pengét és újra a kezemhez emeltem...megint vártam..erősen rá nyomta a kezemre a pengét és végig húztam a kezemen...élveztem. Lehet nem normális dolog de nem érdekel...jó ezt csinálni..jó látni ahogy folyik le a kezemen a vér és ahogy el éri a padlót..egyre erősebben csináltam és egy re mélyebben csináltam de ahogy egyre mélyültek a vágások úgy kezdtem egyre jobban szédülni...egy kicsit meg ijedtem és abba hagytam elő vettem a régi naplóm és bele írtam mindent amit jelen pillanatban érezte a kezem vérben úszott de nem érdekelt az sem hogy már szinte az egész szobám tiszta vér volt...faszom most takaríthatok ki...bár szeretem a vér látványát meg nyugtat..le írtam ezt is és azt hogy menyire szeretem Eric-et....és aznap este véres kézzel és a naplóval aludtam el...

---Másnap reggel---

Miután fel keltem gyorsan le fürödtem és le mostam a kezemet...mikor reggel mentem be a suliba ahonnan majdnem el késtem mert kicsit sokáig cigizte na mindegy....valaki belém jött..le néztem és látta hogy Eric az annyira szeretem hogy ilyen kis ügyetlen ettől csak még cukibb..mikor felé nyújtottam a kezem összerezzent...annyira sajnáltam...olyan rossz ember vagyok ezt soha nem fogom tudni meg bocsátani magamnak..habozással de meg fogtam a kezét annyira ki vékony...magamhoz húzná azt a vékonyka kis testét és addig ölelném és csókolnám ameddig mozog...szeretem...

A nap hátra lévő részébe nem csináltam semmit csak írtam a naplómba meg mindenkinek el mondta hogy ne érhet a naplómhoz mert meg ölöm..és hogy nem fogom abba hagyni egy ember miatt...aki nem más mint..Eric.

Ma Eric folyamatosan engem nézett...a tekintete szomorú volt nem tudom hogy miért de nem volt jó látni ezt is bele írtam a naplóba...egyébként azért kezdtem el írni hogy ha már nem fogom bírni ezt az egészet és úgy döntök hogy itt hagyok mindent és mindenkit akkor ezt majd le fogom írni hogy ezt a könyvet adják adják majd  oda neki mert ő az én életem szerelme és ezt majd el is fogom neki mondani csak nem most...az év zárón fogom majd el mondani neki az jó lesz mert ha el utasít akkor a következő tan évet nem ebben a suliban kezdeném...de ő nem olyan mint én és már én se akarok olyan lenni mint én meg akarok változni csak miatta csak ő érte csak azért hogy vele lehessek és hogy meg ölelhessem..Azt hiszem teljesen bele szerettem...

Rosszul kezdődött szerelemDonde viven las historias. Descúbrelo ahora