A nehéz vallomás ATÍRÁS ALATT

36.rész

- Sakura! -- pillantott oldalra Sasuke 

- Értetem. 

Tökéletes volt köztük az összhang, ezért egyetlen pillantásból képesek voltak megérteni a másikat. Sakura hatalmasat ugorva eltűnt az arénából, hátra hagyva Saradát és Sasukét. Foglalkoznia kellett a sérültekkel is, hiszen ő a kórház alapítója és főorvosa, a legfontosabb az volt, hogy minél több áldozat nélkül kikerüljenek a támadásból. Naruto és Sasuke egymásra pillantva egyből tudták, hogy mire gondol a másik. Naruto Kurama módba lépve próbálta védeni mindannyiukat a rájuk zúdított támadásoktól. Sasuke segítségére sietve Susanoojával bevonta őket, és együtt küzdöttek a támadások ellen. Naruto hirtelen leengedte kezét. 

- Sasuke, vigyázz rájuk. 

- Értettem. 

Bólintott egyet, majd hátra pillantva Saradára és Borutora eléjük lépett, és Susanooját lecsökkentette, hogy minél kisebb felületen, nagyobb védekezőképessége legyen. Gyorsan pörögtek az események Naruto minden erejét felhasználta, hogy felfogja a támadást, és ne sérüljön meg senki. A konohainak Hokagéjükért imádkoztak, hogy ne történjen semmi baja. Hinata Sakura és Himawari döbbenten mérték végig Naruto technikáját, ahogy fokozatosan körbevonja a robbanni készülő bombát. Boruto kiabálását elnyomta a robbanó támadás. Naruto ájult tehetetlen testét, magukkal vitték. Sasuke teljesen magánál volt, de bíznia kellett barátjában, és a két gyerekre koncentrálnia. Hinata hirtelen feltűnt a semmiből, és próbálta megakadályozni őket, de csúnyán megsérült benne. Sakura utána indult, de már addigra Naruto hűlt helyét találta csak. Férje tartotta magát ugyan, de kicsit megviselte a harc. Sasuke tisztán érezte Naruto chakráját. Biztos volt bennem ,hogy túl fogja élni és megmenti bármibe is kerüljön. Az ájult Saradát és Borutot ő vitte, míg Sakura Hinatát emelte fel óvatosan. A kórházban teljes volt a káosz, megannyi kétségbeesett ember próbált bejutni szeretteihez, akik kisebb nagyobb sérüléseket szenvedtek. 

Sarada hamar magához tért, elsőnek nem volt képes felfogni, hogy mi történt, majd bevillant minden emléke és szomorú tekintetét az ágyneműre függesztette. Sakura keresésére indult miközben ráakadt Borutora. Lassan ébredezni kezdett ő is. Boruto amint felébredt húga hangja felé vette az irányt. Kezei ökölbe szorultak ,majd a rémes alak képe jelent meg előtte és fogait csikorgatva állt egy helyben, miközben remegett. Hirtelen megjelent Sasuke, nyugtató híreket közölt mindannyiukkal, hogy megnyugtassa őket. 

- Érzem a chakráját, innentől bízd rám a dolgokat. 

Hinata nagyon hálás volt, és egy biztató mosoly ült ki arcára. Sakura szemeiben boldogság és félelem kavargott. Az ónix szemű oda lépett mellé, és homlokon csókolva végig simított az arcát. 

- Elmentem és visszahozom Narutot. 

- Vigyázz magadra. 

- Ti pedig vigyázzatok a falura. 

- Papa, én is..

- Sarada, egyedül te rendelkezel a sharingannal a faluból, védj meg mindent és mindenkit, míg vissza nem térünk. 

- Értettem, de gyere vissza épségben. 

- Ez természetes. -- pöckölte homlokon lányát 

Nem telt egy félóra és már a tetőn álltak, hogy útnak induljanak Narutot megmenteni. Az átjárót megnyitotta az ónix szemű és egyesével lépett át rajta az öt kage. Reményekkel telien hagyták el a falut. A csata Momoshikivel elhúzódott, Naruto épségben megúszta és Boruto végső csapást mért ellenfelére. Sasuke és Naruto egymás mellé letelepedve néztek végig az égbolton. Sasukénak hirtelen rossz érzése támadt, valami belenyilallt a mellkasába, azonnal felpattant és sürgetve haza indultak. Sajnos elkéstek. Konoha teljesen eltűnt a föld színéről.