17.rész

285 16 3
                                    

Mikor visszaértem a szállodába gyorsan bedobáltam mindent a bőröndömbe és rohantam a lifthez, hogy még az előtt elmenjek, mielőtt Luke visszaér.

Ismertem és tudtam, hogy nem hagy semmit sem szó nélkül. De itt már túl sok rossz szó volt. Az érzések össze-vissza kavarogtak bennem. Nagyon dühös voltam de közben meg szerelmes. Viszont a düh elnyomta ezt az érzést.

Pechemre Luke épp akkor lépett be az üvegajtón. Ránézett a bőröndömre, majd a szembe. Az övé, még mindig fekete volt. Eltűntek azok a kék szemek.. Nem szóltunk egymáshoz. Olyan volt, mintha két különálló vendég lettünk volna a hotelben.

A gépem este 8-kor indult. Út közbe bedugtam a fülesem és benyomtam egy random lejátszási listát. Persze a telefonom egy 5sos listát dobott fel, amihez most a legkevésbé sem volt kedvem. Ezért úgy döntöttem, hogy kedvenc bandám régi számait fogom hallgatni.

Fél 9-kor már London repülőterén igyekeztem kifelé. Szerencsémre jó taxist fogtam ki, ugyanis nem ment be a belvárosba. Így laza 10 perc alatt otthon is voltam.

Köszönés nélkül felrohantam a szobámba és nagy csattanással magam után, becsaptam az ajtót. Azon voltam, hogy kipakolom a cuccaimat,amikot láttam, hogy lassan kilenc lesz. Tudtam, hogy Ashton nem fog hívni, mert elvileg Franciaországban kellett volna lennem, úgyhogy úgy döntöttem, hogy most én fogom felhívni őt.

- May! - nézett furán.
-Ashton? - kérdeztem viccesen.
- Nem Párizsban kéne lenned?- láttam, hogy próbál körülnézni a háttérben.
- Kéne... - sóhajtottam.
- Na, mi történt? Mesélj!
-Összevesztünk. Nagyon.. - hajtottam le a fejemet.
- Na és min?
- Hát, ha ez egy őszinte beszélgetés.. - haboztam.
-Persze, hogy az.
- Rajtad.
-Hogy mi?
-Igen,jól hallottad..
- De miért?-kérdezte Ashton.
-Úgy kezdődött, hogy megkértem Luke-ot, hogy énekeljen valamit az új albumról. És ő a The girl who cried wolf-ot választotta.
-Oh.. - hajtotta le Ash is a fejét.
- És hát mondta, hogy te írtad miután.. mi... Szóval tudod...
-Igen, hogyne..
- Aztán mondta, hogy te még mindig szeretsz-itt nem akartam megállni- És elkezdtett egyszóval panaszkodni. Hogy neki milyen rossz volt nézni téged az után is hogy szakítottunk és ő közben belém szeretett. Kiabált is velem.... - mire befejeztem mondandómat, a könnyek patakokban folytak.

- És most mi lesz veletek?-kérdezte Ashton.
-Nem tudom, őszintén nem tudom.. - szipogtam.
- Figyu, én mindig itt leszek neked-mosolygott.
-Köszönöm-mosolyodtam el, végre én is.
- A hét további részét Skóciában akartam tölteni, hogy kiszellőztessem a fejemet. De ha gondolod, akkor holnap bemegyek érted és csatkakozhatsz.
- Hát,ami azt illeti, nekem is jól esne egy kis, friss, skót levegő - nevettem fel.
- Remek, akkor holnap este tali-köszönt el.

Este, a szüleim nem nagyon értették, hogy mi a helyzet, de amikor megemlítettem Ashton nevét, mintha amit előtte mondtam, anya meg sem hallotta volna. Chh..

-Szia-köszöntem Ash-nek, majd megöleltem. Az illata még mindig a régi volt.
- Szia May! - suttogta, hisz' 11 óra volt és anyáék bealudtak várakozás közben.
- Használd a szobám fürdőjét-mondtam neki halkan,mire ő csak felmutatta a hüvelykujját és amilyen halkan csak tudta, felvitte a cuccát a lépcsőn.

10 perc múlva ki is jött, csak egy mackónadrágot viselt.
-Akkor én megyek is a nappaliba-indult ki a szobából.
-Ne, várj! - kiabáltam utána.
-Igen?
-Nem maradnál itt? - ejtettem ki a mondatot a számon, ami eredetileg egy gondolat volt a sok közül a fejemben.
- Hát oké.. - majd mellém feküdt az ágyba. Kicsit sem volt kínos ááá nem...


- Tényleg szeretsz még?-szólaltam meg a nagy csönd után.
- Ami azt illeti igen. De ne aggódj, amikor összejöttél Luke-kal, már el kezdtett enyhülni..
- Oh értem. Amúgy lehetne, hogy a következő pár napban nem említjük meg sem a Luke sem a Robert sem a Hemmings nevet?
- Amit te mondasz, az ha rajtam múlik, úgy is lesz-mosolygott, majd egy puszit adott a fejemre. Nem ez sem kínos. Legalábbis nekem nagyon nem az. Remélem érződik az irónia.
- Akkor ezt megbeszéltük. De most aludjunk, tudtommal holnap korán indulunk.
-Igen, ami azt illeti.
- Hát, akkor jó éjt.
-Jó éjt, kicsi lány-mondta Ashton.

Ez az egész helyzet fura volt, hiszen együtt aludtam az exemmel, ráadásul én mondtam neki, hogy maradjon itt. Nem tudom mi ütött belém.
A végén még a sajtónak lesz igaza...

Reggel úgy ébredtem, hogy Ashton mellkasán fekszem. Hmm...
- Jó reggelt - mondta, mikor látta, hogy ébren vagyok. Tehát, ezek szerint ő már fent volt. De jó..
- Neked is- ültem fel.
- Irány Skócia?
- De még mennyire-mosolyogtam.

Skócia egyszerűen elképesztő. Még általános iskolás koromban jártam itt, egy osztálykiránduláson.
- Na milyen? - szippantott egy nagyot a levegőből Ashton,amint leszálltunk a repülőről.
- Elképesztő - mondtam.
- Gyere fogjunk taxit-ragadta meg a kezem.

A szálloda nagyon családias volt. Semmi csicsa, semmi felesleg. Ilyen helyen szívesen dolgoznék.

- Eredetileg úgy volt, hogy egyedül jövök-mondta Ash a szobába érve, ahol egy franciaágy volt- hozassak egy pótágyat? És akkor aludhatsz te a nagy ágyon..
- Nem szükséges. Elég nagy ez az ágy. Elférünk.
- Ahogy gondolod..

Én és a hirtelen jött ötleteim. Öljetek meg. Most, amúgy mindenki hülyének fog nézni, de egy rég elveszett érzés tört elő belőlem, ami Ashton iránt kezdett erősödni. Háh. Én és az érzéseim... No comment...

Az első éjjelt nagy nehezen kibírtam. De ahj ez annyira kínos..

Aznap bejártuk szerintem fél Skóciát. Annyit sétáltunk, hogy alig vártam,hogy visszaérjünk a szállásra.

Nap közben amúgy nagyon sokat beszélgettüni Ashton-nal, ami azt eredményezte, hogy megint el kezdtünk közeledni egymás felé. Ahogy azt megbeszéltük, nem említettük meg Luke-ot, pedig láttam, hogy keresett, nem is egyszer. Őszintén szólva nem is nagyon érdekelt.

- Hosszú napunk volt, mondtam, mikor végre leültem az ágy szélére, mire Ashton is mellém ült.
- De még mennyire.
- Annyira gyönyörű ez a hely-mondtam.
- De nem annyira mint te-mosolygott Ash, mire én elpirultam.
- Hát köszönöm, de... - nem tudtam befejezni s mondatot, mert Ashton megszakította a köztünk lévő teret, de én nem csókoltam vissza.
- Oh, ezt nem akartam, csak tudod, ez a nap annyira jó volt és én... Á hagyjuk-mondta.
Bennem is már eg volt a vágy ezért válasz helyett most én csókoltam meg őt....

Sziasztok! Ééés itt egy újabb nem várt rész. Higgyétek el, ez egy Luke Hemmings ff csak nagyon lassan bontakoznak a szálak, ha értitek mire gondolok. Remélem van olyan is aki Ashton-t jobban csípi. Neki akkor ez a rész remélem tetszik. ❤️
Ui:holnap új rész

Serendipity(Luke Hemmings) [BEFEJEZETT] Donde viven las historias. Descúbrelo ahora