Serendipity(Luke Hemmings) [BEFEJEZETT]

18.rész

- Ezt nem kellett volna-húzódtam el tőle.
- Nem.. Nagyon nem...
- Mi lenne, ha ezt most itt elfelejtenénk.
- Igen, ez egy jó ötlet-bólogatott Ashton.

Vettem egy mély levegőt, felálltam az ágyról és bementem a fürdőszobába. Csak folyattam magamra a meleg vizet és töprengtem.

Játszom a saját érzéseimmel és Ashton érzéseivel is. Hogy lehetek ennyire rossz ember? Most nem tudom mit kéne tennem. És ott van Luke. Mit kéne mondanom neki? Hiszen én hagytam ott. Az egész életem egy nagy csőd...

-Miért sírsz? - suttogta Ash közelebb húzódva hozzám, az éjszaka közepén.
-H-h-hogy mi? - dadogtam.
- Azt hallottam, hogy valaki sír és rajtunk kívűl nem hinném, hogy van itt más is.
-Én, aludtam- mondtam bizonytalanul, de éreztem, hogy nedves az arcom a könnyektől.
- Rosszat álmodtál? - kérdezte aggódóan.
- Az meglehet- fújtam bele az orromat egy zsebkendőbe.
- Jól van, nyugodj meg egy kicsit-simogatta a hátamat.

- Mikor megyünk haza?-szólaltam meg.
- Holnapután.
- Mit fogsz csinálni, ha visszamész stúdiózni?
- Felveszünk egy dalt, ami még az előző albumunkhoz fog tartozni. Az új albumot pedig jövő őszre tervezzük. Pár dal már alakulóban van hozzá.
- Igen, hallottam...
-Luke mondta?
-Igen...-sütöttem le szemeimet.
-Jajj ne haragudj, elfelejtettem..
- Semmi baj, lehet, hogy jobb lenne kibeszélni magamból.
-Keresett téged?
-Igen, többször is, de nem vettem fel a telefont.
- Ahj, May!
-Mos mi az?
- Miért nem?
- Mert nem tudom, mit mondhatnék neki.
- Szerintem azért keresett annyit, hogy bocsánatot kérjen tőled.
- Hát.. Az lehet... - valahogy mindig csak reflexből kinyomtam a készüléket, amikor megjelent a neve, nem gondolva semmire.
-Ott lassan reggel 7 lesz, engem 5-kor szoktál hívni.
-Mire célzol?
-Hívd fel! Itt és most!
-De, én..
-Semmi de, hívd, vagy én fogom-utasított.
-Hát jó-sóhajtottam, majd tárcsáztam Luke számát.

- May! Már azt hittem soha nem fogsz keresni-hallottam a megkönnyebbülést a hangján.
-Hát,most kereslek-mondtam közömbös hangon.
De, amint meghallottam a - még mutáló - hangját, a pillangóim újra feléledtek a szívem pedig majd' kiesett a helyéről.
- Tudod, gondolkoztam és rájöttem, hogy én voltam a hibás.. Nem akartam kiabálni veled és nem akartalak megbántani.. Csak tudod nagyon hírtelen haragú vagyok.. És nagyon rossz volt, hogy nem tudtam mi van veled és annyira hiányoztál..-hadarta- és nagyon szeretlek és tényleg aggódtam érted.
- Nem kell aggódnod jól vagyok - ránéztem Ashton-ra aki azt mutogatta, hogy folytassam- és én is sajnálom, hogy csak úgy elrohantam, de nagyon dühös voltam. Te is nagyon hiányzol nekem. Nem volt egy olyan este sem, amikor csak egy perc erejéig ne gondoltam volna rád- itt kicsit elmosolyodtam.
- Akkor? Mi lesz velünk? - kérdezte.
- Hát, szerintem..- láttam Ashton arcán, hogy már nem győzi kivárni, hogy kibéküljünk.
- Hallgatlak!
- Indítsunk tiszta lappal.
- Oh, rendben, most nem tudod mekkora kő esett le a szívemről.
- Jajj Hemmings, hogy én mennyire szeretlek téged-mondtam ki. Ez az igazság, minek rejtegessem.
- Én annál sokkal jobban szeretlek téged.
- Ahogy, gondolod.. - viccelődtem.
- Szerintem elég késő van nálatok, én pedig nem vagyok Ashton, hogy már reggel 5-kor talpon legyek. Úgyhogy, ha nem haragszol, végre egy hosszú és fárasztó hét után szeretnék aludni is valamennyit.
-Jól van, aludj csak-nevettem fel, majd letettem a telefont.

-Látod? Csak én kellettem ide-húzta ki magát Ash.
-Köszönöm-öleltem át.
-Ugyan, igazán nincs mit.
-Viszont nekünk is aludnunk kéne.
-Igen..

Másnap inkább vásárlós napot tartottunk. Vettem otthonra egy hűtőmágnest és Natalie-nak beszereztem egy 1d-s pólót, amit eddig sehol sem talált. Ezen kívül vettem Luke-nak karkötőket, mert tudom, hogy imádja őket. Magamnak igazából csak egy pár új cipőt vettem.

Napközben beültünk egy Mekibe. Fene sem tudja, hogy mikor jártam utoljára ott.

Természetesen megint találkoztunk paparazzikkal és kíváncsiskodókkal, de nem igazán foglalkoztunk velük. Ashton annyit mondott nekik, hogy nem vagyunk együtt. Na most ezt vagy elhiszik, vagy nem. Majd a főcímek alapján kiderül.

- Hát itt is lennénk - mondta Ash, mikor kiértünk a londoni reptérről.
-Köszönöm neked ezt a pár napot - mosolyodtam el.
- Én köszönöm neked, hogy eljöttél velem.
- Ma mész is vissza?
-Igen, két óra múlva már repülök is.
- Akkor,jó munkát, és írj ha hazaértél.
-Igenis, Anyu-mondta komolyan.
-Haha.. Na gyere ide-invitáltam egy ölelésre.
- Nem sokára látjuk egymást-kacsintott, majd elindult a reptér másik felének irányába.

Még nagyon fiatal volt az idő, mikor hazaértem, ezért úgy döntöttem, hogy átugrom Nat-hez.
-May! Micsoda meglepetés! Hol voltál az elmúlt napokban? - halmozta rám kérdéseit.
-Mindent elmondok, ha beengednél a házba-nevettem.

-Na, szóval halljam-csukta be szobájának ajtaját.
- Skóciában voltam, Ashton-nal.
-Mi? - köpte ki a vizet.
- Ugye hazajöttem Párizsból, de ezt vágtad.
-Uhum-bólogatott.
- Mikor este hazajöttem, Ash mondta, hogy megy Skóciába és hogy lenne-e kedvem elmenni vele. Én igent mondtam neki.
-Értem. És akkor mi van most Luke-kal, vagy én ezt már nem értem..
- Ashton-nak hála, kibékültem Luke-kal-mosolyogtam.
- Akkor most mindenki boldog?
-Igen, azt hiszem- mondtam vidáman.
-Ahj ez szuper!

-Most mesélj te! Milyen a Hood család?
- Hihetetlenül aranyosak és egyből befogadtak. Calum nővére eszméletlenül gyönyörű.. Családi vonás.. - áradozott Natalie.

-Hoztam neked valamit-húztam elő a pólót táskámból.
-May! Tudod te, hogy mennyi ideje vadászom erre a pólóra? Hol találtad?
-A skótoknál.
- Ahj, nagyon szépen köszönöm, nem tudom, hogy hogyan hálálhatnám meg.. Van fagyi a hütőben- nevetett fel- megyek felhozom.

Amíg várakoztam láttam, hogy egy ismeretlen szám hív.
- Halló! May Fox-szal beszélek-kérdezte egy hang alapján ötvenes éveiben járó féfi.
-Igen, én vagyok-mondtam.
- Barátját Luke Hemmings-et súlyos autóbaleset érte. Amíg eszméleténél volt, azt kérte, hogy ön minél hamarabb repüljön ide.
-R-r-rendben az első géppel me-me-megyek-alig tudtam megszólalni a hallottak után. Mi az, hogy amíg eszméleténél volt? Elájult, vagy..? Bele sem merek gondolni..

-May! Mi történt? - ért vissza Nat.
-Luke.. Balestet szenvedett-mondtam lefagyva a sokktól.

Sziasztok! Itt van az új rész, remélem tetszik nektek. Írjatok véleményt. ❤️
Ui: várható ma este/éjjel a kövi rész