Stuck On You | ✔

XVI.

Barbara Lightning

Ma Cole-lal mentem a stúdióba. Tegnap miután elcsattant az első csókunk, addig nyaggattam, hogy nézze meg velem a Két lépés távolság-ot, míg végül beleegyezett.

-Megint százezer papír vár! -sóhajtottam miközben kiszálltam az autóból.

-Segítek. -mosolygott majd összekulcsoltuk a kezeinket.

-Édes vagy, - adtam egy puszit a szájára, majd folytattam - de neked nem szöveget kéne tanulnod?

-Azt otthon is tudok! Fontosabb vagy nekem pár papírnál amire az van ráírva, hogy mikor mit kell mondanom. -egy pillanatra belekóstólt az ajkaimba.

-Jó, de azon a papíron a munkád van! Nem akarom, hogy késő este is dolgozz. Egyébként nagyon szeretlek. -hajtottam a vállára a fejem.

-Mert te dolgozhatsz késő estig? Egyébként imádlak.

-Én amúgy is késő estig dolgozok.

-Mert én nem?

-De igen, csak akkor még 11 után nem kell tanulnod a szövegedet, hanem mehetsz pihenni. -szorongattam a kezét.

-Ugyan már! -mondta majd kinyitotta nekem a stúdió ajtaját. Most hosszabb volt a bejárathoz az út, mivel csak messzebb volt parkolóhely. Alig léptem be, de Andrew máris elémugrott.

-Barbie! Ma 10 órától közönségtalálkozóra mész. -miután ezt közölte velem el is rohant.

-Akkor nem kell segítened a papírokkal csak délután, ha nagyon akarsz.

-Nagyon akarok! -adott egy puszit a homlokomra.

-Barbie kint várlak a 8-as kocsinál. -szólt Josh.

-Micsoda? Máris mennem kell? -a kérdésemre nem kaptam választ.

-Szuper leszel baby. -Cole egy cuki félmosolyt festett az arcára.

-Rohanok vissza hozzád! -mondtam, majd egy lágy és forró csókba húztam.-A kapcsolatunkról egyelőre nem mondok semmit. -gyorsan kacsintottam aztán már repültem is a 8-as autó felé.  -Indulhatunk Josh. -szóltam a sofőrnek miközben becsatoltam az övem.

Pillanatokon belül a Rogers Center-hez közel lévő kis szobában voltam, de még nem mentem ki a rajongóim elé. Pár perc múlva már a fanok előtt voltam. Most a szokásosnál nagyobb ováció fogadott, amitől bevallom, hogy meglepődtem.

-Sziasztok. -köszöntem mosolyogva. Rettenetesen jó volt látni azt, hogy ilyen sok embert megmosolyogtatok csak azzal, hogy itt vagyok. -A hátsó sorban hallanak? -kérdeztem, ugyanis nem voltam biztos benne, hogy elég hangosab beszélek.

-Igen! -válaszolták.

-Na hát akkor. Kérdezzetek nyugodtan. -az egyik lábamat felhúztam, hogy kényelmesebben üljek. Sokan felnyújtották a kezüket, de én elsőnek egy kék, egyenes hajú lányt választottam.

-Mi a véleményed Shawnról? Jó viszonyban maradtatok a szakítás után?

-Először is, tetszik a hajad. -villantottam egy hatalmas mosolyt, mire a csaj kicsit zavartan elmormolt egy "köszönöm"-öt. -És a kérdésedre válaszolva, szeretem Shawn. Csodálatosnak tartom amit művel, nem csak a színoadon, hanem mindenhol. -erre a tömeg el kezdett "úúú"-zni, mint a barátok amikor mesélsz nekik a kiszemeltedről. -Nem! Ezt hagyjátok abba! Csak barátok vagyunk. -csitítottam le a tömeget. Megpillantottam egy rövid hajú 17 év körüli szeplős lányt. Most ő kérdezett.

-És mi a véleményed Camiláról? -tette fel a kérdést. Ó, jajj! Sajnos hazudnom kell.

-Őt is szeretem. Vele is barátok vagyunk, ugyanúgy mint Shawnnal. Gyönyörű hangja van és Milát is csodálatosnak tartom. Nem mellesleg nagyon jó az új albuma! -ez mekkora hazugság volt. Nem baj! Nem akarok senkiről sem rosszat mondani ennyi ember előtt. Ez után egy szőke, kék szemű lányt szólítottam az első sorból.

-Nagyon szeretlek Barbie! A kérdésem pedig az lenne, hogy mit gondolsz Cole Sprouse-ról?

-Én is nagyon szeretlek. -rettenetesen édes ez a csaj. A tömeg elkezdett tapsolni. -Cole-t pedig nagyon imádom. 19 éve barátok vagyunk és irtózatosan szeretem. Leginkább azt, hogy vele garantált a nevetés. Nincs olyan, hogy Cole társaságában bárki is szomorú lenne, vagy ha van akkor csak egyszer-kétszer fordul elő ilyen 10 évente. Az a komolyság, amit a színpadon mutat, egy-egy darabban vagy jelenetben, az a való életben nincs meg nála, csak nagyon ritkán. Nem azt mondom, hogy nem tud komoly lenni, mert tud, csak ez nem annyira az ő műfaja. Szerintem borzalmas politikus lenne. -erre a mondatomra a rajongóim hangosan felnevettek. Bevallom, én is kuncogtam ezen a mondatomon egy kicsit. -Egyébként egy nagyon különleges ember. Törődő és 100%-ban az a fajta ember akit, ha felhívsz hajnali 2-kor, hogy "figyelj gyere már át" akkor azonnal jön. Cole a kedvenc emberem.  Nagyon szeretem, tényleg. -válaszoltam kicsit hosszan a kérdésre. Egy fekete hajú, szerintem koreából származó lány annyira lóbálta a kezét, hogy majdnem előre esett. Őt szólítottam.

-Mi a véleményed Shawn és Camila kapcsolatáról?

-Nincs róla véleményem. -ezt a tömeg egy hatalmas "naaa" hangot hallatva fogadta. -Sajnálom, de tényleg nem gondolok róluk semmit sem. Közönbös nekem ez az egész. -biggyesztettem le az alsó ajkam. Most egy barna hajú lányra mutattam, aki a tizedik sorban ült.

-Cole-lal jártok? -erre a kérdésre nem válaszoltam, természetesen ezt a közönség nem fogadta annyira jól. Azonnal egy első sorban lévő 10 év körüli kislányra mutattam.

-Mióta zongorázol? -érdeklődött, irtó édes hangon.

-11 éves korom óta. -mosolyogtam, majd eszembe jutott az a tehetségkutató műsor, ahol egy kiscsaj a Sea of tears-t énekelte. -Várj. Annyira hasonlítassz egy lányra aki egy tejetségkutatóban az én dalomat énekelte. Nem te vagy az?

-De igen, én vagyok. -bólintott zavartan, majd a füle mögé tűrt egy hajtincset.

-Úristen, gyönyörűen énekeltél! Büszke vagyok rád! Tudsz zongorázni?

-Igen, de nem rég kezdtem. -még mindig zavarban volt, de már kezdett oldódni.

-Az nem baj! -legyintettem. -Lenne kedved egyszer velem zongorázni a színházban?

-Persze! -mondta boldogan és felcsillant a szeme.

-Rendben. Majd beszélek Torelli mesterrel. Mi a neved?

-Lili Rosewood. -Lili arcára hatalmas mosoly telepedett.

-Köszönöm. -bólintottam mosolyogva. Újabb lányt szólítottam.

-Mikor adsz ki egy új dalt? -érdeklődött.

-Nem tudom. Még be kell fejeznem azt, amin most dolgozom. -válaszoltam. Most egy ombre hajú lányt választottam.

-Cole-nak most van barátnője? -mosolygott.

-Ügyes! -kacsintottam, majd egy másik fan-t szólítottam.