💖4. fejezet💖

2.7K 190 10
                                    

Igor pov.
Samanta már bármikor haza jöhet. Tavasz elejem van és hamarosan itt a szülinapja. A nap amikor megszületett és azóta is fényt, hoz az életembe. Azt tettem, amit Vladimir kért. Sosem engedtem annak a birtoknak a közelébe. Inkabb nem is meséltem neki róla. Akarhanyszor ha az anyjáról kerdez elmondom, hogy az anyja férfi volt és nagyon szerette őt. Úgy tudja meghalt. Ezt találtam a legjobb módszernek arra, hogy ne kérdezzen túl sokat.
- Apu! Itthon vagyok! - hallom meg az ajtócsakódast és egy perc múlva megjelenik előttem az én 11 éves kislanyom.

- Apu! Itthon vagyok! - hallom meg az ajtócsakódast és egy perc múlva megjelenik előttem az én 11 éves kislanyom

Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.

- Szia, Samy! Milyen volt a suli?
- Uncsi, megint dokumentum filmet neztünk a II. Vilaghaborúról törin!
- Megint? Ne aggódj! Holnapután itt a tavaszi szünet és mind ketten tudjuk, hogy akkor mi lesz! - koppintottam játekosan az orrára mire felkuncogott és elmosolyodott.
- Igen, tudom! A szülinapom!
- Úgy bizony! Tizenkettő, az a nyerő! - rikkantottam.

Vladimir pov.
Vegre lett egy kis nyugalmam. Csillapodott a köhögési roham. Faradtan dőltem az ágyba és bamultam a plafont mikor halk kopogás ütötte meg a fülem.
- Ki az?
- Anyu? - dugta be a szőke buksiját a kisfiam.
- Életem! Mi a baj? - kerdeztem a könnyes arcát látva.
- Mr. Rolling megint megütött! - sírta. Magamhoz szorítottam. Az a rohadek ferjem sosem tekintett rá fiakent. Folyton ver minket és az egyetlen, amit tehetek, hogy olykor a saját testemmel fedelmezen, hogy inkabb engem erjen az öv és a kéz mint őt.
- Beszélek vele, jó?
- De akkor megver téged! Nem akarom, hogy megverjen teged, anya!
- Ricky. Én elviselem. Engem verhet, de nem engedem, hogy bántson téged. Inkabb beszéljünk masrol! Hamarosan itt a szülinapod! Mit szeretnél? - néztem rá mosolyogva mire átkarolta a nyakam es belebujt az ölelésembe.
- Hogy gyógyulj meg!
- De, kicsim! Hisz...
- Anya, tudom, hogy beteg vagy, de ne felj! Szeretlek! Majd én vigyázok rád. - ölelt szorosabban. A legrosszabb az, hogy igaza van. Még en sem tudom kimagyarazni, ha vért köhögök vagy majd megfulladok. Valami vírus van a tüdőmben. Gyógyítható, de ha a férjemen múlik, nem érem meg a fiam 13. szülinapját.

A tavolság átka (Befejezett)Où les histoires vivent. Découvrez maintenant