Két csapat, egy választás (Befejezett)

27

-Arthur én aggódok már majdnem negyed órája ilyen állapotban van...

-Nyugodj meg, kihívom a mentőket és nem lesz semmi baj.

Így is lett, Arthur hívta a mentőszolgálatot és ők hamar ki is értek hozzánk. Fog védőt tettek Charles szájába, gondolom hogy ne harapja el a nyelvét majd egy elég sűrű gyógyszeres infúziút szúrtak a karjába. A lassan húsz perce tartó rángatózása lassulni kezdett majd egy olyan öt perc után abba maradt. A mentősök megvárták amég Charles felébred. Szegénykém olyan elesett volt így.

-Mi történt? - kérdezte miközben szemét próbálta nyitva tartani - kérlek mondjátok hogy nem az történt amire gondolok...

-Nyugi bátyó, már minden rendben van, kijöttek a mentősök és már rendben van minden.

-Már csak ez hiányzott...

Lassan feltápászkodott és Arthur vállára támaszkodva megköszönte a segítséget, a mentős elmondta hogy nagyon vigyázzak rá és ha lehet most feküdjön le aludni mert nagyon erős gyógyszereket kapott.

-Engedj öcskös. - rázta le magáról a kisebb Leclercet szerelmem

-Hova mész? - kérdezett utána ahogyan elindult fel az emeletre

-Zuhanyzom és átöltözöm. Utána meg aludni tervezek estig amikor jön a gépünk.

Én gyorsan elpakoltam a konyhában majd mikor mentem volna fel hogy ránézek a páromra láttam hogy Arthur teljesen össze zuhan a ül a kanapén és csak bámul maga elé. Biztos magát hibáztatja most.

Leguggoltam vele szembe és közre fogtam a kezeit. Erre ő tekintetét azonnal rám kapta. Egy borzasztóan szomorú és mérges szempár rejtözött el kusza haja mögött.

-Az én hibám... Csakis az enyém...

-Ugyan ne hibáztasd magad. Bárkivel meg esik.

-De én nem bárki vagyok hanem a testvére. Gondolnom kellett volna erre és kikapcsolni a telefonom. Ha nem hívjuk ki a mentőket meg is halhatott volna...

-Na azért ennyire ne túlozz. Kihívtuk őket és nem lett semmi baja Charlesnak.

-Nem túlzok. Amikor Julesnak volt a balesete és tudjuk mi történt a bátyám annyira sokkot kapott hogy másfél hétig folyamatosan figyelni kellett őt és állandóan ment bele vénásan az a keverék amit az előbb is kapott. Egész végig eszméletlen volt. Mikor azt hittük már jól van és kivettük az infúziót azonnal újra rohama volt. Nem szabadott egyedül hagyni egy percre se, két óránként váltottunk egymást mellette. Mikor ez már tartott egy jó három napja anya kezdte feladni a dolgot és én vigyáztam rá tovább. Az unoka öcséd segített meg Alex mikor már teljesen ki voltam. Szóval kérlek ne mond hogy nem az én hibám mert de. Csakis az enyém, ha valakinek akkor nekem tudnom kellett volna.

-Jaj te... - mondtam majd szorosan magamhoz öleltem

-Valami megrugott a hasadnál..-mondta nevetve-csak nem terhes vagy?

-Igen az vagyok , viszont ezt Charlesal a szülinapján akartuk bejelenteni két hét múlva, de úgy tűnik a kicsi Jules maga akart bemutatkozni neked.

-Jules lesz a neve? Charles bele ment?

-Igen, a középső nevét ő választotta, az Sean lesz.

-Figyelj én nem akarok tovább zavarni, jobb lesz ha megyek. -mondta majd fel tápászkodott

-Vigyázz magadra. - öleltem meg

-Fogok. Te is vigyázz mindhármótokra üzenem Charlesnak hogy nagyon sajnálom.

Elköszönésünk után felmentem és leültem Charles mellé az ágyra. Néztem ahogy szépen nyugodtan alszik. Szeretem őt nézni mindig megnyugtatni látni azt hogy nem nyomja semmije gond a vállát és csak ő van és én. Semmi más. Betakartam őt mert kicsit vacogtak a fogai majd mellé bújtam. Tudtam hogy nem leszek sokáig ébren ezért gyorsan ébresztőt állítottam. Charlest átölelni olyan mintha egy hatalmas macid lenne, szeret téged és néha néha felmordul vagy megfordul de mindig veled van és vagy te öleled őt vagy ő ölel téged. Ahogy előre sejtettem pár perccel később már karjai közt aludtam és csak arra keltem fel hogy szól az ébresztő. Három óra van, négykor indul a gép és két órás lesz a repülő utunk Japánba. Óvatosan felkeltettem Charlest akinek elméje még mindig nem teljesen volt tiszta. Ennek ellenére felpattant az ágyból, pulcsit vett fel majd megragadta a bőröndjeinket és levitte a kocsihoz. Hamar a reptéren voltunk, miután beszálltunk Charles ismét elaludta de közben végig fogta a kezemet és el sem engedte egy percre sem. Én bedugtam a fülesemet és zenét hallgattam egész úton, nem voltam fáradt ma már aludtam megközelítőleg tíz órát.

Mikor leszálltunk szerelmem úgy pattant ki helyéről mintha puskából lőtték volna ki. A csomagokért sietett majd a hotelhez vezetett ahol a következő cirka egy hetet tölteni fogjuk. Nem tudom mi lelte de egész végig toporgott és a lábával dobolt a padlón. A szobánál előre küldött engem hogy nyissam ki az ajtót. Éppen akkor már azt gondoltam nincs több meglepetés Charlesban csinál egy ilyet... Elakadt a szavam ahogy beléptem a szobába. Elvolt sötétítve és csak két gyertya égett az asztalon. Egy vázában fehér rózsa volt, a kedvenc virágom. Mellette pedig meg volt terítve két személyre. Miközben én ámuldozva szoborként álltam a szoba közepén Charles becuccolt és közben hátulról átölelt.

-Tetszik gyönyörűm?- csókolta meg a nyakamat

-Csak ámulok és bámulok, hogy hoztad ezt össze?

-Már hetekkel ez előtt ide szóltam és behajtottam pár szívességet. Viszont most együnk, nem tudom te hogy vagy vele de én farkas éhes vagyok.

-Azt elhiszem neked.

Feje nyakam mellett lejjebb csúszott és úgy fordult hogy a lehető legpontosabb tudjon szájon csókolni miközben kezével hasamat simogatta.

-Ne hergeld fel a gyereket mert nem fogok tudni aludni.

-Te terveztél aludni?-nézett rám meglepetten

-Ja, hogy neked más terved van éjszakára értem. Viszont azt most nem tudjuk csinálni szintén a pocaklakó okán.

-Igazad van de nem arra gondoltam amire hiszed.

-Akkor mire?

-Fagyi és retro film maraton egy romantikus vacsora után.

-Legyen, de cserébe leveszed ezt a pólót magadról, hogy jól hozzád tudjak bújni.

-A hercegnőmnek mindent.

A vacsorát hamar elpusztítottuk majd zuhanyoztunk egyet. Együtt. Majd a filmekkel és két nagy doboz fagyival ágyba bújtunk. Charles ahogy megígérte nekem levette a pólóját így kényelmesen eltudtam helyezkedni mellkasán. A Vissza a jövőbe harmadik része közben elaludtam kezemben a fagyis kanállal és gondolom össze kenhettem vele Charles hasát ugyanis még mielőtt a Rem fázisba értem volna éreztem ahogy pár percre kimegy és aztán vissza jön kicsit vizes volt a hasa mert hozzá tapadt a hajam mikor vissza helyezte fejem eredeti helyére. Kikapcsolta filmet majd ezután én már teljes mély alvásban voltam és nem emlékszem mit csinált.