M

6 1 0
                                    

madrigál: rövid, lírai hangulatú, 3-8 szólamú, kis énekegyüttesre írt kompozíció a 16. században. Formájára jellemző az ismétlés nélküli felépítés.

maestoso: méltósággal, fenségesen

maggiore: a dúr hangnem olasz neve, a dúr hármashangzat nagy tercére való utalással.

manuál: általában kézi játékra alkalmas billentyűsor. Az elnevezés csak azoknál a hangszereknél használatos, ahol pedálbillentyűzet is van (orgona), vagy ahol több kézi billentyűsor is található (csembaló).

marcato: kiemelve, hangsúlyozva

marcia: induló

mazurka: Lengyel népi tánc három különböző táncfajtából (tüzes mazur, nyugodtabb kujawiak, nagyon gyors oberek). Közös jellemzőjük a hármas ütem, melyen belül valahol pontozás, nyújtott ritmus fordul elő, amit az egész darab alaplüktetésében érezni lehet.

melizma: a főhangok közötti hangok láncolata, melodikus díszítés, hajlítás. Egy szövegszótagra énekelt több hang.

mellékdomináns: "az V. fok mintáját követő akkord a skála egyéb fokain. Színezete dúrhármas, illetve dúrhármas kis szeptimmel." (Frank Oszkár)

melodráma: patetikus stílusban előadott, zenével kísért beszéd vagy deklamáció. Lehet nagyobb mű részlete. A 19. sz. elejének jellegzetes műfaja, s hatása akkor a legnagyobb , ha szerzője feszültséggel teli jelenetekben és csak ritkán alkalmazza.

menüett: 3/4-es mérsékelt tempójú francia udvari tánc egy negyed felütéssel.

menzúra: a hangjegyek egymáshoz viszonyított mértéke, időmérete.

metronóm: rugós szerkezettel működő ütemmérő, a zeneművek tempóját pontosan meghatározó szerkezet.

metrum: időmérték, ütemmérték, a zenei ritmus beosztása.

mezzoforte: középerősen.

mezzopiano: közepesen halkan.

mezzoszoprán: az alt és a szoprán közt fekvő női , illetve gyermekhang.

minore: a moll neve, utalva a moll hármashangzat kis tercére.

mise: a katolikus istentisztelet fő formája. Állandó (Kyrie, Gloria, Credo, Santcus-Benedictus, Agnus Dei) és változó részekből áll.

mixolíd: szó hangról kezdődő dúr jellegű modális hangsor.

mixtúra: 1. Kevert játék; az orgona egyik regisztertípusa, amelynél az alaphanggal együtt annak részhangjai is azonos hangerővel szólalnak meg. 2. Párhuzamosan mozgó, azonos felépítésű akkordok sora.

moderato: mérsékelten, mérsékelt gyorsasággal.

modális hangsorok: Eredetileg egyházi hangsorok; Az antik görög zene hangsorait vette át a gregorián zene. A gregorián hangsorok nem pontosan egyeztek meg a görög hangsorokkal, de az elnevezéseik megmaradtak. Ma a diatonikus hangrendszer hét hangsorának, módusának: az ion, dór, fríg, líd, mixolíd, eol és a lokriszi hangsornak a gyűjtőneve.

moduláció: az egyik hangnemből a másikba való átmenet a dúr-moll hangrendszerben.

modus: egy hangrendszerből képezhető hangsor, azaz hangnem. A görög zeneelmélet alapvető fontosságú a későbbi korok szempontjából. Rendszerezi a hangsorokat, értelmezi hangzásukat a zene természetével, a társadalomban elfoglalt helyével és hatásával kapcsolatban.

moll: a dórból és az eolból a 18. sz. során kifejlődött hangnem. A dúr mellett a klasszikus zenekultúra fő hangneme.

molto: nagyon

monódia: az ókori görög zenében egyetlen hangszerrel kísért szólóének. Szoros jelentésében az 1600 táján Itáliában kialakult új stílus megjelölésére használták, mint számozott basszussal, majd több hangszerrel kísért szólóének. Az opera kialakulásában fontos szerepet játszik.

morendo: tempóban és dinamikában egyaránt elhalóan.

mosso: mozgalmasan, élénken

motetta: A motetta az európai többszólamúság egyik alapvető műformája volt a 13-17. században. Elnevezése a középkorból ered, amikor a tenor fölött következő szólamot szöveggel látták el, s ezért motetusként tüntették fel. (mot = szó). A szólamok száma rendszerint három vagy négy volt, közülük a motetus volt a középső, a tenor az alsó, amely hagyományos gregorián dallamból átvett, egyetlen szótagra énekelt melizmából állt. Ezt a legmélyebb szólamot hangszer is játszhatta. A felső szólamok szövege kétféle volt, idővel ugyanis gyakran világi témákkal cserélték fel az egyházi szövegeket. Mivel ezek a szövegek gyakran nem a templomba illőek voltak, egyre gyakrabban adták elő a motettákat a templomon kívül.

Zenei lexikonWhere stories live. Discover now