Örökké a tiéd (Befejezett)

1.

Hétfő reggel van és az ébresztőm rettenetes hangjára keltem fel. Miután kinyomtam és szenvedtem körülbelül 20 percet rávettem magam, hogy felkeljek, majd elvégeztem a reggeli rutinomat, tudjátok a szokásos. Na, de had mutatkozzam be. Az én nevem Jason. 17 éves vagyok és a házunkhoz közeli gimnáziumba járok. A külsőm hát nem nézek ki úgy, mint Tom Cruise, mivel én egy átlagos szökés barna hajú, alacsony vékony srác vagyok, aki nem olyan jóképű, jó anyukám azt szokta mondani, hogy nálam jóképűbb személy nem is létezik, de most komolyan ki hiszi ezt el? Kinek az anyukája mondja a gyerekének hogy csúnya!? Na, mindegy egyébként elég otthon ülős srác vagyok, kevés önbizalommal, ja meg a legfontosabb hogy meleg vagyok. Hát igen már úgy 2 éve hogy erre rájöttem. Nekem ezzel nincs semmi bajom, elfogadtam hisz attól függetlenül hogy nem a lányokat szeretem ugyan az az ember vagyok, mint eddig. A szüleimnek még nem mondtam el. A húgomnak sem, igen van egy húgom, akit Zoinak hívnak. Ma május 27. van és hétfő miután elkészültem mindennel elindultam a suliba. Úgy 15 perc gyaloglás után be is értem és felmentem a tanterembe, ahol az első óra lesz. Nem sokan voltak még bent, mikor leültem a padomhoz és kipakoltam az órára akkor érkezett meg a legjobb barátom. Ariana, aki természetesen tudja, hogy meleg vagyok és 100%-osan támogat engem, de tényleg mindennel és mindenben. Nagyon szeretem őt, teljes szívemmel megbízok benne. Elég érdekes sztorink van a találkozásunkkal kapcsolatban. Egy kávézóban találkoztunk, ahol Ariana sikeresen leöntött kávéval, hozzá tenném forró kávéval és utána meghívott bocsánat kérésképpen egy sütire. Én elfogadtam és elkezdtünk beszélgetni és rájöttünk, hogy mennyire jól kijövünk és egyre többet találkoztunk és ehhez hasonló dolgok. Így lettünk ilyen jó barátok.

-Szia Jason! – Köszönt nekem Ariana.
-Szia Ariana. Hogy vagy? Mi volt tegnap azzal a sráccal? – Kérdeztem mivel Ariana összeszűrte a levet egy sráccal fölöttünk még tegnap és ahogy láttam jól kijöttek.
- Fhu... hát nem hiszed el. Képzeld, hogy tegnap véletlenül nekem jött és elkezdtünk beszélgetni, Adam a neve és woow. Te, olyan helyes és olyan kedves volt tegnap. Elvitt moziba is, pedig csak tegnap találkoztunk és egyáltalán nem nyomult rám. Haza is kísért és elkérte a számomat és én is megkaptam az övét. Hát ehhez mit szólsz??
- Nagyon örülök neki és elképesztő, komolyan nem nyomult? Ez manapság elég ritka dolog. De figyi azért vigyázz vele, oké? Elég hihetetlen a dolog.
- Oké, jó-jó vigyázok vele, de csak azért, hogy te ne idegeskedj. Nem kell aggódnod nem fog engem könnyedén ágyba vinni az már biztos! – Nevettet ki Ariana csak azért, mert féltem őt. Hát ez szép.
- Ne nevess már, légyszi!-Kérleltem őt, de csak tovább nevetett. Jó be kell vallanom nagyon vicces.

Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy becsöngettek és mivel Arianaval nem vagyunk osztálytársak ezért el kellett mennie a saját osztályába. A tanár is megérkezett és elkezdte az órát. Alig bírtam ki ezt a napot, olyan unalmas a hétfő hogy az már hihetetlen. Arianaval is elköszöntünk már. Éppen indulok ki az iskola kapuján, amikor is eszembe jutott, hogy el kéne menni a könyves boltba megvenni a húgomnak azt a könyvet, amit annyira akar, hogy megígértette velem. Csak hát az a baj hogy a könyves bolt nem igazán van hozzánk közel így busszal kell majd mennem. Igen eldöntöttem, majd otthonról indulok el, hogy letudjam tenni a táskámat meg tudjak enni előtte. Minden rendben volt ahhoz, hogy elinduljak a buszmegállóhoz így hát el is indultam. Kiléptem az ajtón és automatikusan betettem a fülembe a fülhallgatómat és bekapcsoltam a zenét. A busz 10 perc késéssel megérkezett és felszálltam rá. Mikor láttam egy üres helyet a négyszemélyes üléseknél megkérdeztem a nénit, aki ott ült, hogy szabad-e a hely, nagyon kedves volt. Megengedte, hogy leüljek. Velem szemben egy középkorú férfi ült mellette meg egy srác, aki telefonozott. Hmm... nálam idősebbnek nézet ki, de nem annyival, lehet 18-20 éves. Elég jó vágású a gyerek az biztos, miután lecsekkoltam, hogy néz ki, nem fordítottam több időt a stírölésére. Kinéztem az ablakon és úgy folytattam tovább a fél órás utat. Nagyban nézek ki az ablakon már vagy 15 perce, amikor észre veszem, hogy a srác engem néz. Vissza néztem rá és a tekintetünk egy másodperce találkozott, mert utána gyorsan elkaptam a fejem. Mi van?? Miért néztem el? Hisz nem is én néztem őt, hanem ő engem. Miért én nézek el? De a legfontosabb, miért néz engem még mindig?! Elég irritáló... egyre kellemetlenebbül érzem magam miatta. Mit néz?? Nem értem. Na, mindegy. Végre miután a hátralévő utat kipirulva és feszengve ültem végig, eljött a leszállás ideje. Ez az!! Na, most nézzél, ha tudsz! Há. Leszállás után egyből a könyves boltba mentem, ami úgy 5 percre volt a buszmegállótól, így nem kellett messzire mennem. Bementem a könyves boltba és nagy nehezen megtaláltam a könyvet, amit a húgi szeretne. Kifizettem és utána mentem a buszmegállóba. Miközben vártam a buszt abban reménykedtem, hogy nem lesz ott az a srác. A busz megérkezett fel is szálltam rá és körbe néztem, nincs itt. Annyira megkönnyebbültem, hogy nincs itt, arra szavak sincsenek. Miután kiörültem magam leültem egy szabad helyre és beleolvastam a könyvbe, aminek a címe Késtél volt. Elég érdekes a sztori, ahhoz képest, hogy a húgom csak 10 éves. Ilyeneket olvasnak a mai 10 évesek? Na, mindegy. Leszálltam a buszról és már mentem is haza . Kinyitottam a bejárati ajtót és Zoi máris a nyakamba ugrott üdvözlésképpen.

-Sziaa Bátyó!!-Mondta nekem tüneményes hangon. Majd elolvadtam annyira aranyos.
-Szia Zoi. Mi a helyzet?–Kérdeztem tőle. Persze tudtam mit szeretne.
-Megvan a könyv bátyó?
-Milyen könyv?–Kérdeztem tőle, azért hogy húzzam az agyát egy kicsit. Ennyi szórakozásom nekem is lehet, nem? Hát de!
-Bátyó az a könyv, amit megígértél hogy megveszel nekem. A Késtél. Bátyó ne mond, hogy elfelejtetted!?-Az arca szomorú volt és dühös miközben ezt mondta. Olyan aranyos.
-Ja hogy az a könyv? Ja, igen az meg van. Tessék.–Adtam végül oda neki. Aminek nagyon, de nagyon örült.
-ÁÁ nagyon szépen köszönöm bátyó. Te vagy a legjobb.–Mondta nekem két puszi között és felment a szobájába olvasni.

Bementem a konyhába valami nasit keresni, mert hát a sok házi írása közben ki nem éhezik meg? A nasi vadászatomat anyu zavarta meg azzal, hogy ne egyek sokat, mert nem sokára vacsora és hogy elfelejtettem neki köszönni, így oda mentem hozzá és adtam egy puszit neki. Utána felmentem a szobámba és neki álltam tanulni. Fhuu... mire végeztem a tanulással lett vagy 10 óra ráadásul még vacsoráztam is közben. 10 óra után elmentem fürdeni. Fürdés végezte után elmentem aludni. Amint behunytam a szemem eszembe jutott a buszos srác. Miközben rá gondoltam egyszer csak elnyomott az álom.

Sziasztok!! Remélem tetszett nektek ez a rész és köszönöm, hogy elolvastátok.