Black Rose 🖤🥀 (Rosè × Lisa, BP, Girls Love, Befejezett)

18. rész🖤

-Wáó, milyen klassz!- csodáltam meg a cukrászda külsejét. Rózsaszín és kék asztalok, ízléses kirakat....szerintem imádni fogok itt dolgozni.

-Na gyere- invitált be Rosè a boltba. Belül is mesésen festett, nagyon sok ínycsiklandozónak tűnő sütemény volt. Máris éhes vagyok.

-Erre van a főnök dolgozószobája- mentünk fel a lépcsőn, majd egy gesztenye barna ajtó elé értünk.

Rosè kopogott kettőt, és egy női hang szólt ki: -Tessék bejönni!

Beléptünk az ajtón, és egy eléggé elfoglalt, olyan 30-40 év körüli nő az asztalánál, tele papírral és egy laptoppal, amin ügyködött.

-Jó napot kívánok, főnökasszony!- hajolt meg Rosè, én meg követtem példáját.

-Szia Rosè, ki ez a lány?
-Ő Lalisa Manoban, vagyis Lisa, és állást szeretne itt a cukrászdában.

-Értem. Önéletrajz itt van?
-Ö igen-válaszoltam félénken.

-Rendben. Az önéletrajzot kérem, a két próbanapot holnapután kezdheti is.

-Köszönjük szépen!- hajoltunk meg, és búcsút vettünk.

-Ezaz~ Itt fogok dolgozni- kiáltottam boldogan lefelé sétálva.

-A próbaidő még-
szólt volna Rosè bele, de nem engedtem neki.
-Á-á, csak semmi duma- ráztam fejem, ő meg csak nevetett.

(Itt Rosè most szabadnapos :) )

Time skip- (másnap)

Izgatottan sétáltam párommal a cukrászda felé. Rosè már elmondott néhány dolgot, hogy milyen eladónak lenni, de segíteni is fog.

Beléptünk az öltözőbe, és megláttam az egyenruhám, amin egy kis tábla is szerepelt.

"Lisa
Próbanapos"

Ez volt ráírva. Boldognak éreztem magam, sokáig elnézegettem volna, de szerelmem rámszólt, mondván "Ne csak nézzed, hanem vedd is fel". Kuncogva öltöztem át, és éppen mentem volna ki, de egy kar visszarántott.

Kérdőn néztem Rosè-ra. Ő csak komoly arccal nézett rám, utána szólásra nyitotta ajkait:

-Senki nem tudhatja meg, hogy együtt vagyunk. Viselkedj úgy, mintha csak barátok lennénk. Tudod, a főnökasszony homofóbiás.- szinte alig hallhatóan súgta a fülembe.

Kicsit mérges lettem, hogy ilyen a főnököm, de nem volt időm dühöngeni, mert mennünk kellet dolgozni.

A nap kellemesen telt. Rosè sokat segített nekem, megtanultam, hogyan kezeljek egy pénztágépet, de egyszer véletlenül rosszul adtam vissza egy néninek, és rossz árut adtam el egy férfinek, de a párom aztán segített sokmindenben, és a nap végére egészen belejöttem.

Az öltözőben Rosè össze-vissza dicsért.

-Nagyon ügyi voltál, szépen kezelted a pénztárgépet....a nap végére- kuncogott.

-Hé, én még életemben nem dolgoztam pénztárosként, eladóként, semminek! De a nap végére ügyes lettem.- a "nap végére" szót megnyomtam, mire csak tovább kuncogott.

Aranyosságára ellágyult a szívem, és éppen megakartam volna csókolni, de arcomra fogott, és elhúzott magától.

-Majd otthon- suttogta kissé idegesen.

Kicsit besértődtem, de valahol, mélyen megértem, hisz nem akarja, hogy kirúgják....nem! Igenis viselje el a kedves főnökasszony, hogy mi együtt vagyunk! Nem leszünk ettől kevesebbek, ha a lányokat szeretjük lánylétünkre! Igenis lesmárolom itt az öltözőben, hisz kamera sincs itt!

-Nem érdekel, Rosè, nincs itt kamera, nem fog minket észrevenni!- fogtam meg puha arcát, és ajkaira hajoltam.

Rosè kicsit hezitálva, néha próbált eltolni magától, de aztán viszonozta.

Szenvedélyesen csókoltuk egymást, közben én simogattam hátát, míg ő hajamat.

Így ment ez kb 7 percig, mikor is 3-at kopogtattak az ajtón.

Egyből szétváltunk, hogy megnézzük, ki lehet az, de utoljára még ránéztem szerelemre. Egy kis nyálcsík díszelgett duzzadt ajkain, aminek látványa nagyon tetszett nekem.

Kicsit elrendeztük magunkat, és ajtót nyitottunk. A főnök volt az.

---------------------------------------------------------

Sziasztoook! Íme az új rész~ Remélem tetszett nektek ^^ Mostanába aktívabb leszek, szóval várjátok a részet!😊❤
Köszönöm a kedves visszajelzéseket, és további kellemes hétvégét!