Black Rose 🖤🥀 (Rosè × Lisa, BP, Girls Love, Befejezett)

11. rész♣️

Rosè pow•

Alig bírtam elaludni az este. Kíváncsi voltam, hogy ki volt az a hölgy azon a képen "anya" mellett. Mintha valahonnan ismerős lenne, de mégsem.

Miért nem mondta meg nekem, hogy ki az? Köze van a családomhoz?

Már alig, hogy tudok valamit róluk. A nyakláncom és a csodaszép ruhám van meg csak, ami tőlük van.

Ki fogom deríteni, mi lett a saját családommal, miért lettem árva, mindent tudni akarok.

Felkeltem nagy nehezen, elvégeztem reggeli teendőimet, és indultam is lefele.

Lisa várt a konyhában.

-Szia csipkerózsika!- köszöntött viccesen.

-Helló. Anyukád? Mármint....anya?- kérdeztem zavartan.

-Elment dolgozni. Mert mit szeretnél tőle?- kíváncsiskodott.

-Jó reggelt lányok!- zavarta meg a beszélgetésünket "apa" hangja.

-Jó reggelt. Itt a kávéd- biccentett Lisa a konyhaasztal felé.

-Köszönöm- mosolygott, utána fogta kávéját, és szürcsölgetni kezdte.

-Na, Rosie, mondd, mi aggaszt. Látom rajtad.- szólalt meg hirtelen Lisa.

-Hát....tegnap este, mikor a nappaliban voltam, észrevettem egy képet, amin ugye anya...van és egy másik hölgy. Meg akartam tőle kéedezni, hogy azon a fotón ki az ott mellette, de nem válaszolt.- meséltem csalódottan, mire apa meglepődve nézett felèm.

-Jajj...Rosè....tudod, nem akarjuk még neked elmondani, hogy ki az, mer-

-De én ki akarom deríteni, hogy mi lett a családommal, és miért rejtegetitek előlem annak a hölgynek a nevét!- vágtam közbe.

-Tudom, de még nem állsz készen..- válaszolt apa, és kiment a konyhából.

-Hogy micsoda?- értetlenkedett Lisa, de én fogtam magam, és kiszaladtam az utcára Jisoo-hoz. Nyugalom, cipőt vettem fel előre.

Mikor oda értem, láttam a kertjükben Jisoo-t olvasni. Könnyen oda tudok neki kiáltani: -Jisoo! Helló!

-Ó, szia Rosè!- nézett föl könyvéből, és rögtön felém indult. A kerti ajtón (lol Szerk.)
jött ki, és egy nagy ölelésbe vont.

-Megyünk sütizni?

-Megyünk.

Lisa pow°

Ezt nem értettem. Milyen kép? Milyen hölgy? Rosè családja?

Ezt tudnom kell. Ha neki nem, nekem tuti elmondják.

Apa a nappaliban ült, anya meg ugye dolgozni van. Akkor szeretném velük megbeszélni ezt, ha mindketten otthon vannak. Meg nem hinném hogy Rosie most jönne haza. Akkor várok, gondoltam, és indultam felfele a szoba felé (Most náluk a sztoriban szünet van oof :3 Szerk. )

×Pár órával később×

Anya is megjött. Ideje story time-ot tartani.

Rosè úgy sincs itt, így én megtudhatom, miről is volt szó.

Lefutottam a lépcsőn, és egyenesen a nappaliba mentem.

Anya is ott ült már apa mellet.

-Anya!

-Igen, kicsim?

-Mi volt az a kép, amin te vagy meg egy nő, akire Rosè kíváncsi?

-Szívem, ne mos-

-Mondd el. Kérlek. Úgy sincs itthon, nem hallhatja, de én kínáncsi vagyok, mégis mi van Rosè családjával.

-Hát jó. Én vagyok Rosè anyjának a testvére.- itt kikerekedtek a szemeim. Ezt soha nem tudtam, hogy van testvére, főleg a mostohám anyja!

-És még 12 évvel ezelőtt.... Rosè apja valami drog hatása alatt volt, így megölte a feleségét, vagyis a testvéremet. Pont arra jártam, mikor hangzavart hallottam. Befutottam a házba, és a húgom holttestét láttam, pont akkor végzett magával az apa, Rosè meg ott sírt a sarokban. Ezek voltak az utolsó szavai anyjának: "Kérlek, vigyázz a lányomra. És ha eléri....a 18 éves kort... költözzön be abba a házba, ami Szöulban van... az az én házam volt régen, de mikor elköltöztem a városból, nem adtam el a házat, mivel tudtam....hogy szüksége lesz rá majd....egyszer....a címe...a naplóm...elején van...."
Mivel nem tudtam átvenni a gyámságot, így elvitték az árvaházba, hiába mondtam, hogy a holt testvérem lánya... vártam és vártam... utána visszamentem, és 17 éves korára eltudtam vinni onnan- fejezte be mondanivalóját, én meg csak bámultam ki a fejemből. A hallottakat emészetttem, de egy hang zökkentett ki gondolataimból.

-Köszönöm....végre....tudom....- sírt Rosè a nappali ajtója előtt. A képet szorongatta.

-R-rosè..- állt fel anyukám helyéről, és odafutott a síró lányhoz.

-Ő akkor....az én anyukám?-mutatott a képeb szereplő másik nőre.

-I-igen....az anyukád.- karolta át ő is már zokogva.

-Hol az a napló?- kérdezte, mire mindenki meglepődve nézett a lányra.

-Miért kell?

-El akarok oda költözni. Emésztenem kell ezt a sok infót.

-De még csak 17 vagy!

-Holnap töltöm a 18-at... a szülinapomat tudom még.

-Ó, tényleg..

-Holnapután indulok. Sajnálom, de egy idejig egyedül akarok lenni. És köszönök mindent.- hajolt meg.

-Rendben. A napló a legelső fiókban van a konyhában. Rózsás.

-Köszönöm.- indult meg a lépcső irányába.

Remélem hamar rendbe jön.

Rosè pow•

Nyakláncomat szorongatva zokogtam az ágyon.

Végre tudom, végre kaptam választ a kérdéseimre.

Pont akkor jöttem haza, mikor elkezdte a beszédét.

Holnapután Szöulba költözök....Lisa-tól és Jisoo-tól távol.....

Sziasztok~ Here's the new part~
Remélem tetszett ez a rész is ^^