Black Rose 🖤🥀 (Rosè × Lisa, BP, Girls Love, Befejezett)

1. rész🖤

●Rosè pow●

Semleges hangulatban fetrengtem az ágyamon. Nem olyan rég kaptam meg a reggeli verésem. Nem értem, hogy miért kell valakit bántani azért, mert más, mint a többi ember. De hát ez megy már mióta, már megszoktam.

12 éve lakok itt az árvaházban, ahol mindenki megtagad. Már 17 éves vagyok, így már nem nagyon fogok kelleni egy családnak sem. Ebben a porban fogom leélni a hátralévő életem. Hát, sajnos belekell törődnöm a sorsomba.

Hirtelen nyitódik az ajtó, amire felkapom fejem. Az ápoló volt.

-Pakold össze a cuccodat, Rosè, mert egy család befogadott.- el sem tudtam hinni, mit mond. Lesz egy családom? Még sincs romokban az életem? Ez biztos Isten műve.

-Rendben- fel is álltam eddigi helyemről, és pakolászni kezdtem. Nem nagy dologról van szó, mivel csak 2-3 ruhadarab meg egy kis karkötő van, amin egy mini rózsakvarcos szív díszeleg. Ezt anyámtól kaptam még, mielőtt ide kerültem volna. Tehát ezzel nőttem fel.

Szerintem 2 perc se volt, kész is voltam. Fogtam kicsi rózsaszín táskámat, és izgatottan indultam meg az igazgató irodájába.

Kaptam egy-kettő odaszólást, pl: "Mész is? Hála az istennek!" meg "Jobb is, hogy mész, mert rohadt melegem volt melletted!". De nem érdekelt most különösebben. Mondtam már, megszoktam.

-J-jó napot....- nyitottam be félénken az ajtón. Egy párt látok meg, akik....egész kedvesnek tűnnek.

-Szia, Rosè! Már nagyon vártunk! - jött hozzám gondolom már a mostohaanyám.

Furcsa érzés volt, ahogy megölelt, de mégis jó. Kellemes.

Aláírtak még néhány papírt, utána indultunk is.

-Van egy lányunk, aki 1 évvel idősebb nálad. Lisa a neve- mesélt a mostohatesómról. -Remélem kijöttök- sóhajtott egyet.

Kb. egy kastélyhoz érkeztünk, olyan nagy volt a ház és szép! Ilyet csak mesekönyvekben láttam. Most meg lakhatok egyben! Szép, rendezett kert, 2 kocsi. Hát, wow.

Bementünk, ahol mégszebb volt minden.

-Lisa! Gyere!- kiáltott fel "apám", de válasz nem jött.

-Ezt nem hiszem el. Mindjárt jövök- felment a lépcsőn, utána már egy másik lánnyal tért vissza. Nála gyönyörűbb lányt életemben nem láttam. Tehát ő lenne a "nővérem"?

Míg én ámélkodva néztem őt, ő csak unott fejjel méregetett. Feketében van, itt-ott csillogó karkötők, keresztnyaklánc. Úgy néz ki, hogy az ellentétemmel kell laknom. De nem zavar. Sőt így nagyon jól néz ki.

-Szia....- szólaltam meg először.

-Cső. - vágott oda valami köszönős félét, utána elővette mobilját, ami felér egy szekrénnyel. Igen, szeretek túlozni.

Hát, kicsit rosszul esett, de mindegy, hátha majd megszok. Ez nekem is új.

-Tisztelettel beszélj vele, lányom! Ő már a testvéred! - szidta le anya.

-Pff, a testvérem?! Ez az árva fajankó?! - nevetett fel rám mutatva, majd sarkon fordult, és visszament gondolom a szobájába.

Nagyon rosszul esett, amit mondott. Könnyeimet visszatartva próbáltam a mosdóba menni.

Egy kis idő után megtaláltam a mellékhelyiséget, bezártam az ajtót, és sírva dőltem neki a hideg csempének.

A sok évnyi alatt felgyűlt sérelmeimet, és a mostanit dolgoztam fel könny formájában.
Az a lány nem kedvel. És nem is fog. Pedig már első látásra beleszerettem. Nagy hiba volt.

----később----

Néhány óra biztos eltelt, így kisírt szemekkel cammogtam ki, ahol eddig voltam. "Anya" idegesen futott hozzám, amint meglátott. Szorosan magához ölelt. Nem bírtam ki, így visszaöleltem ismét könnyezve.

-Nagyon sajnálom, édesem, hogy így beszélt veled. Sajnos javíthatatlan.- magyarázta.

-De vár egy finom vacsora- mosolygott rám, amire én is elmosolyodtam. Nagyon éhes voltam már. Viszont a mosolyom egyből lefagyott, ahogy megláttam Lisa-t az asztalnál ülni. Telefonját nyomkodta, így nem vett észre.

-Ülj a tesód mellé- javasolta "apa", amire még a nem kívánt személy is felnézett a képernyőjéről. Ugyanolyan érzelemmentes tekintettel nézett. Gyorsan mellé ültem, de a székemet azzal a sebességel húztam arréb tőle. Csak egy kis vigyort látok szája sarkán. Tehát örül ennek? Ch.

A vacsorát gyorsan fogyasztottam el. És ilyenkor jutott eszembe: nincs szobám.

-Hol fogok aludni?- kérdeztem félénken.

-Lisa szobájában, amíg nem lesz sajátod.

-HOGY MI?!- kiáltottam fel egyszerre a mellettem lévővel.

-Igen, mivel abban a szobában 2 ágy is van. Addig ellesztek.

-Dehogy is!! Az az ÉN SZOBÁM! - mutatott magára.

-Nem. Amíg nem alakítjuk ki a sajátját, addig nálad lesz.

-És a vendégszobák?

-Rosè nem vendég, hanem CSALÁDTAG.

Erre a kijelentésre csak fújtatott egyet. Na remek. Vele leszek összezárva.

Vacsora után csuklómra fogott, ami furcsa bizsergést váltott ki belőlem. Nem! Nem szabad szeretnem. 1000%, hogy heteró, és ha megtudja, hogy én más vagyok, akkor vége a szép életemnek.

Felhúzott a szobáig, ahol én is aludni, tanulni fogok. Ledobott egy másik ágyra, és vérfagyasztóan a szemembe nézett:

-Ebben a szobában szabályok is vannak, kislány! 1: Az én cuccaimhoz nem nyúlhatsz! Az én területemet hagyd békén!
2: Az van, amit én mondok, és ha elmondod a szülőknek, kicsinállak! 3: Egy suliba fogunk járni. Tegyél úgy,mintha nem ismernél, ott senkinek se mondd, hogy a mostohatesóm vagy, mert akkor a hírnevemnek vége! Értetted?- mit ne mondjak, kedves egy teremtés. Aha, persze. De valahol tetszik ez a viselkedése.

-R-renden....-ennyit tudtam kinyögni.

-Jó kislány- mosolygott gonoszul, aztán ott hagyott gondolataimmal együtt.

●Lisa pow●

Ez a lány....az idegeimre megy! Idegesít, hogy furcsa érzéseket vált ki belőlem. Amint kiértem a szobámból, felhívtam legjobb barátnőmet, Jennie-t:

📞📞📞📞📞📞📞📞📞📞📞📞📞📞📞

Jn: Mizu, Lisa?
L: Jött valami árva suhanc, tudod, és....egy szobán kell osztozkodnunk meg minden szar.
Jn: Úuú, hogy hívják?
L: Rosè
Jn: Alig várom, hogy lássam!
L: Ne! Most már te is ellenem vagy?
Jn: Dehogy, csak szeretném megnézni. Kíváncsi vagyok.
L: Idegesítő.
Jn: Ne mondj ilyet! Adj neki egy esélyt!
L: Holnapután úgyis látni fogod. Na, csá.
Jn: Szió!

📞📞📞📞📞📞📞📞📞📞📞📞📞📞📞

Még ő sem ért meg? Na mindegy, gyorsan elvégzem az esti rutinomat, utána megyek aludni.

Sziasztok! Nos igen, itt egy BlackPink fanfic! Remélem tetszeni fog nektek! Hadd mondjak valamit: A BP-t régen nem szerettem. Mostanában viszont megkedveltem kicsit. És a Kill this love zenéjük után lettem a fanjuk! (Nem pontosan akkor, mikor megjelent, hanem utána egy kis idővel. )
A többi könyveimet is írogatni fogom, ígérem :) Tartsatok ki, mindjárt itt a nyár!😊💖♥