Strange love (Eyeless Jack x Kate)Befejezett [kis Szerkesztés Alatt]

Part 12

~Puppeteer:csak annyit hogy....~

Puppeteer:csak annyit hogy Zalgo azt mondta..-

Nem! Nem! Nem! Nem érdekel mit mondott! Ha meg azt akarja hogy vissza menjek.. Nem fogok!

Puppeteer:és miért is nem?

Mert nem fogok! Hogy újból csak kínozzatok? Felejtsétek el! És felejtsetek el engem is! Megértetted?! Felejtsetek el és felejtsétek el azt is hogy segítettem nektek meg hogy démon vagyok! Most menj el

Puppeteer:nem fogok.

Menj el vagy kinyírlak!

Puppeteer:úgy se tennéd meg

De igen úgyhogy húzás!

Puppeteer;nem megyek sehova

Oh dehogynem-mondtam és ijesztően néztem rá. A szemem is elkezdett vörösen izzani mire eléggé megrémült-na még most is azt mondod hogy nem mész el?

Puppeteer:még vissza jövünk érted-mondta majd eltűnt. Persze visszajönnek. Na azt megnézném. A pajzson amúgy se lehetne átjutni. Ja persze de te voltál olyan hülye és elmondtad nekik hogy a pajzs már gyengül. De jó. Szépen elcsesztem ezt is. Nagyon remélem nem kell majd harcolni Zalgoékkal. Slendy nem örülne neki az tuti. Elindultam vissza a kastélyba. Mikor beértem láttam hogy Jack és Jeff beszélgetnek. Ilyet is ritkán látni. Főleg hogy eddig ahogy elnéztem nem is nagyon bírták egymást. Viszont nagyon remélem hogy Jeff senkinek se mondta el azokat amiket a naplómba olvasott mert ha mégis én esküszöm kinyírom. A két fiú rámnézett én viszont csak fogtam magam és felmentem a szobámba. Nem tudom mihez kezdjek. Ha tudják hogy közelítsék meg a bázisunk nekünk annyi. Hogy lehettem ekkora hülye hogy ezeket elmondtam nekik. Választottam volna inkább a halált. A gondolkodásomból egy ismerős hang zökkentett ki. Ben volt az. Jelen esetbe nem nagyon volt kedvem beszélni senkivel szóval elég flegmán szóltam hozzá.

Mit akarsz?-kérdeztem mire ő értetlenül nézett rám.

Ben:most miért vagy ilyen?

Bocs.. De mondd már mit akarsz..

Ben:minegy hagyjuk nem fontos... -mondta majd azzal a lendülettel ki is ment. Lehet kicsit flegma voltam vele de nem baj. Bár lehet pont emiatt mondta hogy nem fontos. És lehet közbe hogy nagyon fontos. De nem érdekel. Valamit ki kell találnom. Nem akarom hogy miattam támadják le Zalgoék a kastélyt. Valahogy meg kéne tudnom hogy mit mikor és hogy terveznek. Nem akarom hogy miattam essen baja a többieknek. De ezt nem mondhatom el senkinek. Sőt. Még a naplómba se írhatom le mert kitudja Jeffnek mikor támad olyan kedve hogy elolvassa. Nem tudom hogy fogom ezt bírni de valahogy muszáj lesz. Mivel nem akarnék nagy feltűnést kelteni. Lehet jobb lenne ha elmennék. De akkor magukra maradnának ha esetleg Zalgo még is rájuk támadna. Már Slendy se olyan erős mint eddig. Ezért is gyengül a pajzs. Át kell gondolnom mit kéne csinálni. De nem tudom. Lefeküdtem az ágyra és próbáltam elaludni. Ma nem akartam a többiekkel lenni. Nem akartam őket látni se hallani. Percekig csak forgolódtam az ágyba. Végig az járt az eszembe hogy mit kéne tennem. Talán csak fél óra után tudtam elaludni. Közbe hallottam hogy kint a folyosón járkálnak és beszélgetnek a többiek. Nem nagyon hallottam semmit abból amit mondtak. Viszont abba nagyon nem vagyok biztos hogy ezek után bíznak bennem. Mivel az is lehet hogy csak színlelik. Álmomba megjelent Zalgo de nem csak simán egy álombeli képként hanem tényleg ő volt az. Elmondta hogy hamarosan támadást idéz majd a kastély ellen és hogy nem tehetünk majd semmit. Ahogy eltűnt az álmomból egyből felébredtem. Basszus ez nagyon rossz. Nagy bajba vagyunk. Muszáj szólnom Slendynek vagy mindenkinek annyi. Kikeltem az ágyból és lerohantam az irodájába. Kopogás nélkül berontottam amit nem igazán vett jó néven.