Kiváltságosak

7. Újabb rossz lépés

Nagy fájdalmakat érezek, erőss fényeket a homályban.

-Mi folyik itt?-alig tudok beszélni fáradt és halk a hangom.

-A kórházban vagy.- fel emelem a fejem de valaki vissza tol.-Grét ne mozogj, nem szabad.-Bell szomorú hangja az.

-Mi történt?-nagy erőfeszítést kell tennem, hogy megszólaljak.

-Autó baleseted volt.-a kezemet szorongatja, és halkan szipog.

-Mióta vagyok itt?

-Öt napja. Eddig mesterséges kómában tartottak a sérüléseid miatt.

-És mi bajom van? Csak az oldalam fáj.

-Eltört négy bordád és súlyos agyrázkódásod lett.

-Hát ez szarul hangzik. Egész nap itt gubbasztottál?-hezitál.

-Nem, de volt látogatód, megismerkedtem Erikkel. Nagyon kedves fickó.

-Ilyen állapotban látott?

-Ő hívta ki hozzád a mentőket, de pihenned kell. Ne beszélj ennyit.

-Neked is kéne.

-Ne foglalkozz most ilyennel.-lassan becsukom a szemem.
Reggel senki sincs mellettem. Két ágyas kórteremben vagyok szerencsére egyedül. Valaki be jön az ajtón, egy ápolónő az. Nem akarok vele az állapotomról beszéni. Gyorsan behunyom a szemem. A takaróm alá nézeget, katéterem van, ez szörnyü. Hallom ahogy távolodik az ágyamtól aztán az ajtó záródást.

Rövid idő után megint nyílik az ajtó. Leül a székre és a kezem simogatja. Oda nézek és a világ legszebb kék szempárja tekint vissza rám.

-Erik miért vagy itt?-elfordítom az arcom.

-Már miért ne lennék itt? Melletted a helyem.-kissé mérges a hanglejtése.

-Fogalmam nincs, hogy mi történhetett.

-Rohantál a munkába és a lakóház előtt elgázoltak.

-Nem értem, hogy történhetett ez. A munkahelyemmel mi van?-kétségbe esek, vajon szólt valaki Gábornak a történtekről?

-Ne aggódj Bell mindent elintézett. Telefonált, hogy korházban vagy. Még a főnököd is bent volt meglátogatni.

-Szólt valamit? Mást fognak felvenni a helyemre.

-Ne foglalkozz most ezzel. De kétlem, hogy felvenne mást.

-Honnan veszed ezt?

-Annyira sajnált, simoggatta a fejed, el sem hittem.

-Csak nem vagy féltékeny egy 50 éves bácsira?

-Egy ilyen pénzes bácsira?

-Mert olyannak tűnök mint akinek a pénz az első. A halálos ágyamon is sértegetsz.

-Ne mondj ilyet. Nagyon szépen gyógyulsz.

-Mondták, hogy mikor fognak kiengedni?

-Elvileg pár nap és haza mehetsz.

-Remek hír.

-Fáradtnak tűnsz, próbálj meg aludni.

-Nem biztos, hogy az olyan jó ötlet.-a mesterséges kóma alatt nem is volt rémálmom ez meglepő.

-Pedig pihenned kell, hogy jobban legyél.-simogatja a fejem.

-Na és mi van Davidal? Megbeszéltétek a dolgot?