Egy újabb fehér farkas --Javítás alatt--

Harc az életért

Én meg csak azt a hét poharat néztem és azon gondolkodtam, hogy egy kicsit boldogabbá tettem egy embernek az  estéjét a bénázásommal. Tovább elmélkedve ezen egyszer csak egy mély rekedt hang zökkentett ki. A hang irányába fordultam, aminek a tulajdonosa egy hatvanas éveit taposó undorító, visszataszító és dagadt, vén trotty ült a mellettem lévő széken és engem pásztázott.

-Szerelmi bánat?- biccentett a fejével a hét pohárkára.

-Nem, nem. Csak a barátaimnak viszem.- nem elég, hogy itt az előbb leégettem magam, de még egy pedofil is meg tatált. Remek.

-Igen? És mégis hol vannak a barátaid, mert én nem látom őket.

-Egy kicsit odébb vannak, és mindjárt jön valaki, aki segít nekem ezeket elvíni.- a tekintettemmel elkezdtem keresni az én drágalátos pultosomat, aki mit nem mondjak, igencsak siethetne.

-Jaj... nekem nyugodtan elmondhatod.-tette a kezét a mellkasára.

-De hát ez az igazság. Meg mégis mit képzel maga, hogy ide jön, meghazudtol engem, be sem mutatkozik és még rögtön le is tegez! Nem gondolja, hogy kicsit tiszteletlen!- emeltem meg hangom, ami nem nagyon hallatszott a hangos zenétől. De azért próbáltam ezzel azt sugallni, hogy takarodjon innen. Bár nem hinném, hogy vette volna a lapot.

-De, igaza van tényleg tisztelten voltam magával és nagyon sajnálom.-a hangjában hallatszódott a megbánás, de a szemeimről ezt nem lehetett elmondani. Nem akartam megbocsájtani neki és nem is fogok. Oldalra néztem és ott jött a kiszolgálóm mellette meg egy fiatal lány, aki egy tálcát tartott a kezében és gyorsan szedte a lábait, hogy le ne maradjon.

-Látja nem hazudtam-biccentettem a felmentőim felé. A pasa a szemével oda nézett és egy perverz vigyort húzott a szájara. Amit nem nagyon étettem, de nem is nagyon érdekelt.

-Szia! Bocsi, hogy késtem, de nehéz volt megtalálni őt. A neve Linda és szívesen segít neked.- mutatott a mellette lévő lányra.

-Köszönöm.-mosolyogtam rájuk.

-És neki megengeded, hogy letegezzen?-vonta fel a szemöldökét kérdően, az a vén fasz, aki még mindig ott terpesztett a széken azzal a hájas segével. A srác felé fordultam és bele néztem azokba a szép mély kék szemekbe. Ha ő segített, akkor én sem fogom cserben hagyni. Pedig amúgy észre sem vettem, hogy letegezett, de ő kedves is volt velem. Határozottan vissza fordultam a zaklatómhoz és mélyen a szemé be mondtam.

-Igen. Tudja, azért mert ő segített és kedves is volt velem, míg önről ez nem mondható el! És ha most megbocsájt, akkor most én távoznék is. Mert van jobb dolgom, mint önre pocsékolni a drága időmet.-leszálltam a székről. Linda felé fordultam és mondani akartam, hogy menjünk, de egy erős kéz vissza rántott. Ezzel meghiúsítva a tettemet.

-Engedjen el maga pedofil!-próbáltam kiszabadítani a kezemet, de nem sikerült. Ő a másik kezével intett a mögöttem állóknak, hogy elmehetnek. Meg fordultam és csak azt láttam, ahogyan a lány le hajtott fejjel megfordul és elmegy. A fiú meg egy „sajnálom" szót formál az ajkaival és ő is távozik.

-Ki maga?-Éreztem, ahogyan a gyomrom görcsbe rándul a félelemtől. Bár engedtem volna Jacknek, hogy jöjjön velem. Akkor most ez nem történne meg.

-Tudod, amikor elkezdtelek figyelni olyan kis kedves vissza húzódónak látszottál. Nem gondoltam volna, hogy ilyen bátor lennél. Azt hittem, hogy könnyű eset leszel, aki hamar be adja a derekát. De tévedtem. Bár nem bánom, mert kellenek az életben akadályok.-mosolygot perverzen és fel alá járt a tekintette rajtam, ami néhol meg-meg állt.