A maffia tán mégse veszélyes?/BEFEJEZETT/

☕️Tea délután☕️

Peter volt az. A meglepődöttségtől alig bírtam megszólalni. Csak ültem a kocsiba tátott szájjal. Mikor észbe kaptam történetesen, hogy mi a helyzet pofon vágtam. Meglepődött és kikerekedett a szeme.

-Nyugodj már le hülye kurva! Vagy téged is apád után küldelek! Szerinted én együtt akartam veled lenni?! Kurvára nem! Csak kellettél ahhoz, hogy közel kerülhessek apádhoz. Szánalmas vagy.
-Én vagyok szánalmas?! Te használtál ki engem! Aztán most még engem is ki akarsz nyírni.

Megállt a kocsi. Nem tudtam hol vagyunk stb...csak megfogott és kirángatott a kocsiból. Újra egy gyönyörű háznál találtam magamat. Viszont ez a ház már nem volt olyan szimpatikus. Behurcolt Peter a házba. Végig hurcolt a folyosón. Egyszer "véletlen" ráléptem a lábára. Kicsit felszisszent és mérgesen nézett rám, de nem tett velem semmit. Bevitt egy szobába és levágott egy székre. Szó szerint rálökött. Nem tudtam volna székestől felborulni, mert oda volt erősítve.

-Mit akarsz tőlem?!
-Várok.
-Mit?
-Szerinted?

Leesett a tudat. Én csak a csali vagyok. Az igazi ember akit meg akar csípni az Andrew és nem én. Arra is készül, hogy érkezik. Nagyon elkezdtem félni. Eddig nem féltem, de most úrrá lett rajtam.

-Csak őt ne bántsd!
-Na mivan jogom volt "féltékenykedni"?-mondta gúnyosan.
-Ne bántsd!
-Miért ne bántanám? Utánna úgyis te következel. Majd szépen végignézed, hogy purcan ki.
-Csak engem bánts! Őt nem! Minek teszed amúgy is?! Ártott neked ő vagy én bármit is?!
-Kell a magasabb rang a maffiába. Elég nagy lesz ha most megölöm a két lehetséges vezetőt. Talán még helyettes is lehetek. Csak két embert kell kinyírni. Az jó statisztika.
-Te egy állat vagy!
-Tudom.
-De én is...-mondtam halkan, hogy ne hallja.
-Tessék?

Ekkor felpattantam a székről, mert ez a hülye nem kötözött meg. Letepertem a fölre majd a fejét belebasztam a földbe szintúgy. Kidőlt. Ekkor fogtam magam kimentem az ajtón. Elvettem előtte a pisztolyát ha szükségem lenne rá. Egy darabig simán ment minden csak jött két őr, de elbújtam. Egy elől nem sikerült a későbbiekben. Miközben hurcolt az a marha észre vettem a kurvák csak így járnak-kelnek. Úgy tettem mintha az lennék. Igaz a stílusom kicsit érdekes, de egy próbát megért. Elhaladtam a srác mellett. Még utánam is fütyült szóval elég jól sikerült az álca. Igaz magamba elátkoztam őt. Végre elértem az ajtót aminél ki tudok menni az udvarra. Tudtam nem lesz egyszerű, mert nem az lesz, hogy:"Szia fiúk kimehetnék?" Erre fele nem így mennek a dolgok. Valószínűleg most is figyelnek. Csak játszanak velem. Vettem egy nagy levegőt majd kimentem. Viszont nem a kapu fele mentem. Körbe mentem. Találtam egy másik ösvényt ami kitudja hova vezet. Más választásom nem volt. Elindultam hát azon. Mentem nyugodtan amikor megpillantottam magam előtt egy csapat férfit. Olyan 5 embert. Mindegyik nézett ki a fene lehetek ugyan. Nyeltem egy nagyot és futottam a másik irányba.

-Utánna!-szólalt meg az egyik.

Rohantam ahogy csak bírtam. Kapkodva vettem a levegőt. Megfogadtam ha élve megúszom többet fogok futni járni. Futottam, de még futottak felém szóval megvártam míg elég közel értek majd elugrottam előlük. Összeütköztek. "Többet ésszel mint erővel." Megpróbáltam kimenni a kapun, de be volt zárva. Csak lerogytam sírva a földre. Láttam sétál felém a férfi aki mondta, hogy jöjjenek utánam. Nyugodt volt semmi arckifejezést nem láttam rajta.

-Te meg ki a fasz vagy Drága?!
-Sarah.
-És ki vagy Sarah?!
-Demor.
-Ohh...faszom...Mit keresel te itt?!
-Kérdezd Petert ha felébred.
-Miért mi lett vele?!
-Megeshet, hogy belebasztam a fejét a földbe.
-Hogy mit csináltál?! Ma mindenki megvan bolondulva?! Apáddal is mivan?! Nemrég lett volna üzleti találkozónk aztán felszívódott itt...
-Meghalt...több mint 1 hónapja...
-Tessék?! Ne itt beszéljük meg. Egy tea mellett megfelel?
-Jól esne, köszönöm.

Nyújtotta a kezét én pedig elfogadtam. Felpattantam letöröltem a port a hátsómról. Bementünk és először is megnéztük Petert. Él, de eléggé kiütöttem.

-Kemény kiscsaj vagy.
-Megesik.

Megnézem jobban a férfit. Szürkés haja volt, kék szeme, nem volt vékony testalkat:az a tipikus kigyúrt típus. A haját amikor hátra túrta azért egész jól nézett ki. Mikor mellém állt megsaccoltam: olyan 185 cm lehet. Én se vagyok alacsony, de ő hozzám képest egy óriás.

-Nos majd szólok néhány srácnak kötözzék be azt a hülye fejét...bár...

Ekkor fogta a pisztolyát és már lőtt volna, de megállítottam.

-Ne!
-Miért?
-Meg akarom tudni miért ölte meg az apámat! Meg miért akart engem is meg Andrewot is megölni.
-Hmm...rendben.

Szólt néhány embernek lássák el és közözzék meg. Ki fogja őt vallatni. Ahogy ezzel végzett elindultunk a társalgó felé. Szólt egy lánynak hozzon teát mindkettőnknek.

-Nos Sarah...Részvétem elsősorban.
-Köszönöm.
-Másodszorra pedig ide hívtam Andrewot. Keresett már mindenhol. Harmadszorra pedig Eric a nevem.
-Köszönöm szintúgy.
-Nemsokára itt lesz. Majd csatlakozik a teázgatásunkhoz remélem. Rég beszéltem vele. Anno nagyon jóba voltunk csak nő ügy...
-Ohh ezt sajnálattal hallom.
-Hát ilyen ez. Szeretnék vele újra jóba lenni. Hiányzik a volt legjobb barátom. Nem ugyan olyan nélküle...

Ekkor megjelent Andrew. Aggódott arckifejezés ült ki az arcára.

-Ugye nincs semmi bajod?! Mit keresel itt? És-
-Nyugi mindent elmondok csak nyugi!
-Huhh...nagyon aggódtam.-

Ekkor odajött hozzám és megölelt. Az ölelése forró volt és szeretetteljes. Nagyon jól esett ebben a percben.

-Mindjárt hozatok neked is egy teát Andew.
-Köszönöm.
-Addig is ülj le és ne idegeskedj. Tudom, hogy szereted, de ne.

Ekkor elpirultunk mind a ketten. Életem "legkínosabb" eseménye volt szerintem.

-Ne is tagadjátok. Olyanok vagytok mint két turbékoló galamb. Kettesbe hagylak titeket aztán Andrew még tudod hol a vendégszoba...
-Kösz, de nem kell.
-Te tudod. Azért az ajánlat még áll.-majd kacsintott.

Kiment a társalgóból. Csak én és Andrew voltunk.

-Nos akkor mi történt?
-Elrabolt Peter akkor meg akart ölni téged is engem is aztán meg akartam szökni, de leesett Ericnek ki is vagyok szóval neki is elmondtam ezeket aztán Peter most meg van kötözve kb mindenhol...főleg a fején.-ekkor cukin mosolyogtam.
-Te sem vagy semmi drága.
-Tudom.-nevettem.
-Azért még otthon megbeszéljük. Amúgy egyik barátnőddel kerestelek. Ő is itt van csak épp beszélgetett.
-Kivel?
-Lilyvel.
-Ohh.-ekkor boldog voltam, mert nagyon szeretem őt és jól esik, hogy ő is keresett.
-Akkor kerestek Veronicaék is. Kb minden barátod.

Megteázgattunk. Megbeszéltük holnap hallgatjuk ki Petert. Andrewwal haza vittük Lilyt, utánna mi is hazamentünk. Hamar elmentünk mindketten aludni, de előtte sétáltunk még egyet a rózsakertben.

-Nagyon örülök, hogy meglettél...Hiányoztál...
-Ohh...te is nekem.-mondtam illetődötten.
-Hmm...
-Mi az?
-Emlékszel amikor azt mondtam még az enyém leszel?
-Öhm igen.

Ekkor megcsókolt. Abban a csókban rengeteg érzelem volt. Visszacsókoltam. Belenéztem a szemébe. Akár hányszor látom őt mosolyt csal az arcomra.

-Ideje aludni.
-Igen.

Közösen visszamentünk a házba. Mindketten az emeletre mentünk majd a folyosón elváltak útjaink. Azért előtte egy ölelés és egy "jó éjt puszi" is belefért. Elvégeztem az esti rutinom majd beesetem az ágyba. Olyan boldogan aludtam el ami ritkán mondható el.