Takami Yuki

10. 1-A

Körbe körbe rohangálatam a hallban, hogy találjak valami táblát ami megmondja, hol vannak az osztályok.
Végülis 2 perc után találtam egyet, ami szerint az 1-A a 3. emeleten van. "Jól van akkor most Sonic speedben felrepülünk!" gondoltam magamban, mivelhogy már 4 percet késtem. Felszáguldottam a lépcsőn, és a 3. emeleti folyosón repültem
20 km/h-val a terem felé. Amikor is hirtelen kinyitotta az ajtót egy középkorú férfi. Azt hittem nekimegyek, de a szárnyam hirtelen életképtelenné vált. Így még azelött lezuhantam, hogy nekimentem volna.
Eközben a férfi szeme elkezdett vörösen izzani, és a haja a gravitációt kinevetve lebegett az ég felé.Aztán becsukta a szemét, a haja vissza szállt, a szeme már nem izott vörösen amikor kinyitotta, és a szárnyamba visszatért az élet.
- Elnézést, hogy majdnem önnek repültem!- kértem bocsánot - Itt van az 1-A?
- Igen. -dünnyögte- Én vagyok az osztályfőnök.
- Óóó!- lepődtem meg - Örvendek a szerencsének!- kinyújtottam felé a kezem egy kézrázásra, de ő egy kicsit értetlenül nézett rám. Visszahúztam a kezem.
- Ez itt nem szokás?- kérdeztem
- Nem.- mondta és újra kinyitotta az ajtót- Inkább menjünk be.
Bementünk a terembe, és becsukta utánunk az ajtót (vagy inkább vissza tolta nem tudom). 19 gyerek volt velem együtt a teremben. Az asztalok makulátlanak voltak és egyszemélyesek. A székek olyanok voltak mint egy letisztult gamer szék. Eléggé sok hajszín volt ott. Lila, szőke, barna, zöld, rózsaszín, fekete, sárga, félig fehér félig piros, és a kettő külön külön. Érdekes volt. Láttam még egy madarat magamon kívül, de neki csak a feje volt egy fekete holló.
- Gyerekek...- szólította fel az osztályt a tanár- ő itt az új osztálytársatok!
- Üdvözlünk!- kántálták egyszerre. Volt aki unottan, volt aki kicsattant az örömtől. És volt, aki csak magában morgott.
- A neve Takami Yuki. Hogy szólítsunk? -kérdezte a tanár
- Ahogy akartok! - mosolyogtam rájuk
- Akkor legyél Liba!- kiabálta be az első sorból egy szőke gyerek.
- Bakugo!- szólt rá a tanár- Ne kezd el.
"Szóval ő Bakugo" gondoltam. Csodás.
- Takami Amerikából jött. Onan is Arizonából. Ő Hawks húga. Menj a helyedre. - tudott le egyből a tanár. Oda mentem az egyetlen üres helyre a középső sorban. A bokor hajú gyereknek felcsillant a szeme, amikor mellé ültem, és elkezdett vadul jegyzetelni. Kicsit fura volt, de inkább a tanárra figyeltem, aki velem tudatott pár iskolai szabályt.
- Iida, a többit majd mondd el neki te!-  adta ki az utasítást egy lánynak.
- Bármikor uram!- helyeselt a.... fiú. Basszus, miért kell mindennek ilyennek lennie?! Kicsöngettek, az osztályfőnök (akit mint kiderült Aizawanak hívnak)kiment, az osztálytársaim meg odaözönlöttek a padomhoz.
- Szia! Én Midorya Izuku vagyok! Örülök, hogy megismerhetlek Takami-san!- köszönt nekem a bokorhajú.
- Én Pedig Uraraka vagyok! Mellettem laksz!- mosolygott rám egy rövid barnahajú lány
- Óóó... ennek örülök!- mondtam, egy kicsit csekély érzelmmel. Gyorsan túl akartam lenni ezen az egész bemutatkozós dolgon. De az osztály mind a 17 tagja bemutatkozott nekem valahogy. Kivétel az agresszív Bakugot ..... mert ő... mert ő... aggresszív. Nem tudom.
- Szia! Kirishima  vagyok!- csapott a vállamra a piros tüsis hajú fiú.
- Szia!- köszöntem vissza.
- Höhö... szia!- jött oda hozzám egy lila hajú pöttöm fiú, aki valamiért nyáladzott.
-  Miért nyáladzol?- kérdeztem.
- Szép vagy!- röhögte agyatlanul, és egyre közelebb került hozzám.
- Mit akarsz?
- Hááát...- jött hozzám egyre közelebb.
- Mineta! Hagyd őt békén!- jött  oda egy összefogott fekete hajú lány. Abban a pillanatban felém ugrott Mineta, de akkor már megéreztem, hogy ez a srác rohadt perverz, úgyhogy gyorsan lütöttem a szárnyammal. Mineta elkenődött a padlón és nyöszörgött.
- Uuu, bocsi! Ugye jól vagy?
Felmutatta nekem a hüvelykujját, én pedig fellélegeztem.
- Jól leütötted!- nevetett fel egy rózsaszín alien lány(???).
- Amúgy Mina vagyok!- vigyorgott rám mint a vadalma.
- Én pedig Yuki!- mosolyogtam vissza.
- Az én nevem Yaoyorozu Momo! Örvendek a szerncsének! - hajolt meg elöttem az összefogott fekete hajú lány.
- Miért hajolsz meg előttem?-lepődtem meg.
- Pontosan erről akartam veled beszélni!- jött oda hozzám a fekete hajú szemüveges Iida.
- Emlékeztetsz apukámra!- mondtam neki.
- Ennek nem tudom, hogy örüljek -e? De mindegy. Azt akartam mondani....- és ekkor kaptam egy olyan hosszú felvilágosítást  a Japán illemszabályokról, és a suli szabályairól, hogy belefájdult a fejem. Úgytűnik elég komoly feladatának tartotta az informálásomat, hogy a szövegének csak a becsengetés vetett véget. Újdonsült osztálytársaim között még ott volt Todoroki, akit látásból ismertem a Hawks, és apja Endevaor közötti kapcsolat miatt. Ott volt még Kaminari, a másik fő idióta és perverz, Hagakure a láthatlan lány aki nagyon aranyos,  viszont nehéz lesz őt lerajzolnom, Jiro, a fülhallgató zsinór fülű lány, aki szintén nagyon kedves. Megismertem még Kodat, az óriási félénk kődarabot, Ojirot, akinek van egy oroszlán ( vagy ahoz hasonló ) farok a hátán. Az osztály nagyfiúja ( méretre ) egyértelműen Sato, de nagyon lágyszívű. A másik madártársam Tokoyami eléggé titokzatos, de sikerült belőle kiszednem, hogy ő is szereti valamennyire a csirkét ( JAAAAAAS ), és Hawks hős ügynökségében gyakornok. Emellett akinek szintén vannak "szárnyai", az Shoji, de neki igazából 6 karja van összenőve, amiből érzékszevek jöhetnek ki ( yeet, fura ). És ott van még a ragtapasz könyökű  Sero, akinek nagyon jó humora van. Mint mondtam becsöngettek, úgyhogy bejött egy újabb tanár.