Alakul.

Nem is rossz elsőre

-NINCS LISZT! -mérgelődtem.

-Semmi baj, gyere, elmegyünk a boltba. - nyugtatott bátyám.

-Mi lenne velem nélküled. - öleltem meg. - APUU, MEGYÜNK NAMMAL BOLTBAAA.

-Ezt megoldottad.

-Muszáj. -kuncogtam.

Felkaptam a kulcsomat, majd kimentünk az ajtón és elindultunk a legközelebbi boltba.

-Izéé.. a suliban nem csinálhatsz semmi olyat, tudod. -lomboztam le Namjoon kedvét, bár tudja, nem örül neki.

-Ezért is nem várom. De szerencsére max 7 órát vagyunk egy nap ott, így a többiben azt csinálok amit csak akarok.

-Bizonyos határokon belül.

-Jó nyilván nem fogok főzni. - erre mind a ketten elnevettük magunkat.

Közben megérkeztünk a boltba.

~

-Akkor újra. - készültünk neki. - Nem nehéz, majd meglátod.

Előkészítettem egy nagy tálat, majd végre neki láthattunk a tészta elkészítésének. Nam beleöntött egy fél zacskó lisztet a tálba, majd jöhettek a következõ lépések.

~

-Nagyon ügyes vagy. Nem is rossz elsőre. - mosolyodtam el a végeredmény láttán.

-Így kell kinéznie? - furcsálta a közösen megszenvedett pizzánkat.

-Úgy néz ki ahogy díszítetted, és egyébként sem az a lényeg, finom lesz meglátod. - bíztattam. - Na gyerünk kóstoljuk meg! - felvágtam a művünket, és ahogy megjósoltam, nagyon finom. - Megérte megszenvedni vele?

Nevettünk, ugyanis a víz kiborult ami a tésztába kellett és a sóval is meggyült a bajunk. Nam elsózta az egészet. Alig tudtam valamit kezdeni vele, de végül sikerült.

-Finom lett, de legközelebb te csinálod.

-Veled együtt. Gyakorlat teszi a mestert! - ne csak én tudjak már főzni kettõnk közül.

Mindenesetre annyira megéheztünk, hogy nem maradt pizza. 9 szelet volt, ebből én 2 és felet ettem, mégis elfogyott az egész.

-Nélküled nem sikerült volna.

-Tudom. Mit kapok? - sóvárogtam.

-Nézhetünk egy általad választott filmet.

-De ha veled nézem nem is nézzük. - tettettem a durcásat, még a kezeimet is keresztbe tettem.

-Pontosan, pont ezért választhatsz. - nézett rám önelégülten, majd mikor meglátta, hogy nekem ez annyira mégsem tetszik, változtatott. - De azt sem mondhatod, hogy nem élvezed.

-Jó, igaz. - mosolyodtam el, majd megcsókoltam.

-És még te mondod, hogy ne csináljak ilyeneket mikor észrevehetnek. Vagy te megteheted de én nem?

-Mit gondolsz? - vigyorogtam.

Felszaladtam a szobámba és levetettem magamat az ágyamra. Namjoon ugyan így tett. Közelebb húzott magához, majd telt és édes ajkaival közeledett az egyéim felé. Összeértünk, s lassan és óvatosan kezdett el csókolni, amit még eddig nem tapasztaltam. Finomabb volt mint bármikor. A fellegekben éreztem magamat. Amikor elváltunk egymástól láttam, hogy nem csak nekem tetszett, Namjoont is rendesen megmozgatta, főleg odalent.

-Jó néha lassítani nem? - húztam az agyát.

-Mikor Anyáék itthon vannak muszáj, de ha suli lesz készülj.

-Mire készüljek? - mosolyogtam el.

-Meg foglak döngetni rendesen...