Pont Jókor

1.rész

Most
Blanka 10 perc alatt elkészült.Fülig érő vigyorral jött be a szobámba.
-Mehetünk.-mondta csillogó szemekkel.
Sminkje szolid volt,de csodálatosan festett,kiemelte a kék szemét.
-Nem az Oscar-gálára megyünk.-utaltam az egyberuhájára,ami elment volna egy kisestélyinek is.
-De amúgy gyönyörű vagy,csak nem 12 évesnek nézel ki.-hordtam le azonnal.
-Te pedig nem 17-nek.-vágott vissza azonnal.A ruházatom színvilága pontosan azt közölte,hogy az egész világot gyűlölöm,és ez a feltételezés nem állt meesze a valóságtól.Pontosan egy hete dobott Levi.Messengeren.Mindenféle mellébeszélés nélkül.Feketén fehéren leírta,hogy miért hívott el a szilveszteri bulijába,és miért volt velem együtt fél évet.Abban a pillanatban,hogy megnyitottam az üzenetet,letiltott,így esélyem sem volt lereagálnom ezt.Sírva dobtam el a telefonomat,nem hittem el azt,ami történik velem.Amikor a barátai is kikövettek,páran le is tiltottak,hogy ne legyen esélyem faggatnom őket,akkor tudatosult bennem,hogy tényleg igaz amit írt.Az agyam feldolgozta az információt,de a szívemig még nem jutott el.
És a legjobban az fájt,hogy a szeretteim figyelmeztetéseire magasról tettem.Igazuk volt,de még mennyire.Nem akartam depizni,nem akartam,hogy lássák mennyire fáj.Egy hete megint hatalmas fordulatot vett az életem.Meg akartam változni,mert undorodtam attól a lánytól,aki akkor voltam,amikor jártam Levivel.Elkezdtem feketébe járni,de nem gyász vagy emós dolog állt a háttérben.Egyszerűen csak így éreztem jól magam.Persze anyuék hamar rájöttek,hogy valami gáz van velem.3 nappal a szakítás után mondtam el nekik,és teljesen kibuktak.Üvöltözve hadonásztak,velem veszekedtek mindhárman(anyu,apu és Blani),én pedig pislogás nélkül,sírástól feldagadt szemekkel hallgattam őket.Nem szóltam vissza,nem szemtelenkedtem,mert tudtam,hogy ezt most megérdemlem.Megérdemlem,mert hülye voltam,és nem figyeltem rájuk,mert annyira elhittem,hogy ismerem Levit.
-Jogos.-mondtam Blankának,visszazökkenve a jelenbe.Mielőtt kiléptem volna a szobából,egy utolsó pillantást vetettem a telefonomra,de csalódottan tettem vissza a zsebembe,és erőltetett mosollyal néztem Blanira.
-Még mindig nem írt?-kérdezte mérgesen.
-Nem.-feleltem szomorúan.
-Mekkora görény!-mondta,majd kiment a konyhába.
Hihetetlen,hogy mennyire őszinték a gyerekek.Nem hazudoznak,nem kerülgetik a forró kását,hanem egyenesen megmondják a véleményüket.Én még most sem,ezek után sem tudom Levit így nevezni,pedig nekem lenne a legnagyobb okom rá.Sikeresen elérte,hogy totálisan beleessek,és egyszerűen nem megy,még mindig szeretem,és félek,hogy ez az érzés nem fog egyhamar elmúlni.
-Biztos fogsz vigyázni rá?-kérdezte anyu aggodalmasan,mikor a konyhába léptem.
-Persze.-bólogattam.
-És ha elsodor a tömeg?-morfondírozott tovább.
-Anyu,nem egy Shawn Mendes koncertre megyünk,hanem csak valamilyen magyar celeb fellépésére.Örüljön,ha 10-en lesznek a közönségben.-nyugtattam meg azonnal.
-Nanana!Ő nem csak egy magyar celeb.Ő Horváth Patrik,Magyarország legsikeresebb,leghelyesebb énekese.-oktatott ki Blanka.
-Na látod,Csillag-Patrik fellépésére megyünk,kétlem,hogy rajtunk kívül és Spongya Bobon kívül lenne még valaki a nézőtéren.-mondtam visszafolytott mosollyal.
-Ő Horváth Patrik,és igenis sokan lesznek a koncertjén.Nagyon sokan szeretik.Az,hogy te valamilyen agyi rendellenességben szenvedsz,és még nem hallottál róla,az nem az ő hibája.-fújtatott a húgom.
-Hidd el Blani,jelenleg az sem érdekelne,ha a világ leghíresebb emberével házasodnál össze.Szarul vagyok.Annyit kértél,kísérjelek el.Megteszem.És ennyi.Örülök,hogy te örülsz,de ne erőszakold rám a hülyeségeidet.-feleltem idegesen.
-Lányos,biztos meglesztek?-kérdezte anyu félve,akinek jelenlétéről teljesen megfeledkeztünk.
-Hogyne!-feletük egyszerre unottan,majd kiléptünk a délutáni kánikulába.A buszon szó nélkül ültünk egymás mellett,Blanka bedugta a fülesét,jelezve,hogy nem kér a társaságomból.Ennek felettébb örültem,mert semmi kedvem nem volt hallgatni,hogy mennyire hűű meg wow az a kedvenc énekese.A fellépés a Margit-szigeten volt,és leszállva a buszról emlékek ezrei árasztottak el.Az első randim Levivel,Valentin-nap,szülinapom megünneplése Levivel,hajnalig tartó kintlétek.Blani észrevette,hogy elérzékenyültem,félretette a sértődött kislány szerepét,és bíztatóan megszorította a kezem,ami abban a pillanatban elmondhatatlanul sok erőt adott nekem.Rámosolyogtam,és elindultunk a hídról,le a szigetre.