Igaza volt Patriknak,teljesen lecsengett a sztorink 3 hét alatt.Már biztosan máson csámcsognak az emberek,találtak valami érdekesebbet nálunk.Hiszen mi semmivel nem erősítettük,vagy cáfoltuk a bulvárban megjelent cikket,ezáltal hamar kikerültünk a köztudatból.Vagyis én,Horváth Patrik neve folyamatosan,akaratom ellenére is megjelent mindenhol,így megnehezítve a helyzetemet.Patrikkal azóta nem találkoztam,hogy kissé viharos hangulatban elváltunk egymástól.Kikövettem mindenhonnan,mert nem akartam felidézni a vele eltöltött kevés,de tartalmas napokat.Három hete semmilyen formában nem beszéltünk egymással,és ez megnyugvást hozott az életembe.A közösségi oldalaim kezdtek visszaállni eredeti állapotukra,mivel rájöttek a követőim,hogy nemnagyon posztolok semmit,így nem éri meg nekik az,hogy kövessenek,aminek kifejezetten örültem.Anyuék napokig teljesen a cikk hatása alatt voltak,rendőrségi eljárást(?) akartak indítani,de sikeresen lebeszéltem őket,mondva hogy ezzel csak mégnagyobb zűr lenne körülöttem.Blanka,a húgom pedig irtómérges rám,mert szerinte eltaszítok mindenkit magamtól,jelen esetben Patrikot.
Egyedül Lolának meséltem el mindent onnantól,hogy elmentem Patrik koncertjére,egészen odáig,amíg kamuból azt mondta,hogy szeret.Lola szerint Patrik ilyen,neki kell a pörgés az életébe,ezért sem volt annyira kibukva a cikken,mint én.Közben Lola is elmesélte a saját kis történetét Patrikkal,és mint kiderült semmi kémiát nem érzett Lola kettejük között,ezért nem nyitott Patrik felé,ami szerintem teljesen logikus dolog.Nem lett volna értelme belemenni egy olyan kapcsolatba,ahol a szereteted nem tudja adni,csak kapni.
Az elmúlt három hét alatt kialakult egy új napirendem,aminek rettenetesen örültem,elkezdtem tanulni a jövő évi érettségire,mert idén kicsit elhanyagoltam a tanulást,és ez csak egy finomított szép kifejezése annak,hogy mennyire nem foglalkoztam az iskolával.Eldöntöttem hogy egészségügyben szeretnék továbbtanulni,de az orvosit rég letettem,lehetetlen lenne annyi lemaradást behoznom ennyi idő alatt.Nagy célom,hogy beteg gyerekeken segíthessek lelkileg és fizikailag is.Fontosnak tartom azt,hogy nekik is legyenek valódi kapcsolataik,ne csak felszínes ápoló-beteg viszony,mert attól a hideg is kiráz.
Mindig magam előtt lebeg az a kép,hogy valakiknek csak abból áll a napjuk,hogy az orvos/nővér időközönként bemegy hozzá,és beadja gyógyszert.Rémes lehet,és én ezen mindenképpen akarok változtatni,amennyire csak kitelik tőlem.Viszont ahhoz,hogy ez ne csak egy álom legyen,rengeteg időt kell feláldozzak.Megérné?Ezer százalék.Kiiktattam mostanra minden zavaró tényezőt az életemből,így teljes lényemmel tudok a tanulásra koncentrálni.És szerintem ez egy jó kezdet.A telefonom pittyegése zökkentett ki a gondolatmenetemből,Lola írt,hogy videózhatunk.Mosolyogva vettem fel a hívását,de döbbenten azonnal ki is kapcsoltam,mert a kamera előtt egy srác ült.Zavartan rákattintottam Lola nevére,remélve,hogy ez csak valami tévedés volt.Ahogy megláttam a telefonom képernyőjén,megnyugodva vettem tudomásul,hogy a legjobb barátnőm még él,és nem rabolták el random idegen srácok.
-Szooooof.-mosolygott Lola boldogan.
-Szia!Már azthittem megbolondult a telefonom,mert az előbb egy srác hívott,és én azt hittem te hívtál,így automatikusan felvettem,de amikor megláttam,hogy nem te vagy,azonnal kikapcso...-kezdtem hadarni,de abban a pillanatban a néhány másodperccel előbb látott srác felbukkant Lola mellett.
-Ő itt Adam.-mutatta be Lola fülig érő szájjal.Őszintén megvallva,kellett egy kis idő amígy rendeztem a fejemben a gondolatokat.Adam átölelte Lola vállát,majd kedvesen,egy ,,Hy"-jal köszönt nekem.Kicsit meg voltam illetődve,nem tudtam hogyan reagáljam le ezt a helyzetet,majd mosolyogva beleintegettem a kamerába.Ezután elkezdtem tátogni,remélve,hogy ezzel is nyerek egy kis időt,amíg kitalálom mit mondjak,de pechemre pont az ablakunk alatt ment el egy mentőautó,így a zseniális tervem miszerint elment az internet es gyenge a jel,nem jött össze.Égővörös fejjel néztem a kamerába,idegesített,hogy nem szólaltak meg,csak bánultak rám.Feltételeztem,hogy a srác a köszönése,és a neve alapján New York-i,és nem nagyon ért magyarul,ezért elkezdtem a mondandómat:
-Lola,ti most együtt vagytok?-kérdeztem félve,holott tudtam,hogy a válasz igen lesz.
ESTÁS LEYENDO
Pont Jókor
Novela Juvenil,, -Amúgy, miért zavar,hogy azt hiszik,hogy együtt vagyunk? -kérdezte érdeklődve. -Talán azért,mert nem vagyunk együtt.-feleltem döbbenten. -Ez nem válasz,ez egy kérdés.De komolyan,miért érdekel az,hogy mit gondolnak rólad,meg rólunk?-kérdezte őszin...
