Eljött hát az a pont is, amikor magamhoz ölelem a mobilomat, mert az jelenti az egyetlen kapcsolatomat azzal a néhány emberrel aki még számít.
Ahogy naphosszat olvasod, és viszonzásul te is leírod, hogy hogyan is ölelnéd újra magadhoz a szerelmedet, ez valahogy már önkénytelen mozdulattá válik. A szívedhez szorítod azt a rohadt mobilt, mintha csak ő lenne, és ahogy régen ebben az ölelésben, a szíve dobogását érezted a mellkasodban, úgy most csak egy újabb rezzenést tapasztalsz.
És a baráti beszélgetések sem ugyanazok. Van aki már nem is beszél veled, néhányakkal pedig tartjátok egymásban a lelket. Éjszakákon át beszélgettek, mint rég, de valami mégsem az igazi, végül minden beszélgetés elnémul majd, nem jön több üzenet, és egyedül maradsz otthon, a sötétben.Okés, szóval elterveztem, hogy én márpedig nem fogok beszélni a karanténról, csak azért sem.
Erre most itt van, tessék. Hát ennyire vagyok határozott...
![](https://img.wattpad.com/cover/187880153-288-k622022.jpg)
YOU ARE READING
Kifordult világ
PoetryVolt hazug a világom, és beszéltem róla őszintén is, ideje, hogy a dolgok kiforduljanak önmagukból. Miért is ne, ha egyszer őrült egy életet élünk...