Kifordult világ

Ez nem csak egy szó

Szerelem az, ha megterítessz neki, hiába mondja mindenki, hogy nem jön már haza.
Szerelem az, amikor az ő mosolya fontosabb a sajátodnál.
Szerelem az, amikor nem engedi, hogy nagyobb súlyokat emelgess a teremben, mert tudja, hogy csak keménykedni akarsz, de félt nehogy megsérülj.
Szerelem az, ha karácsonyra kapod meg a névnapi ajándékodat, mert előre megvette, de nem tudta kivárni a napját az izgatottságtól.
Szerelem az, ha egy hónap ismeretség után pontosan tudod, milyen könyv fog tetszeni neki anélkül, hogy megkérdeznéd.
Szerelem az, ahogy megcsillan a tekintetedben a vágy, miután egy hete nem láttuk egymást.
Szerelem a mámoros mosoly az arcodon, amely akkor tűnik fel, mikor átlendítelek a gyönyör kapuján.
Szerelem a forró ölelésed, egy szerelmes éjszaka után.
Szerelem, hogyha zsúfolt helyen ki kell kerülnünk az embereket és nem férünk el egymás mellett, magad elé engedsz, de már autómatikusan a derekamra simítod a nagy, erős kezedet, biztosítva arról, hogy mögöttem vagy és vigyázol rám.
Szerelem az is, hogy ha veszel vagy kapsz valamit, alig várod, hogy megmutathasd nekem.
És végül, szerelem az is, ahogy lágy, végtelenül gyengéd puszikat nyomsz a hajamba, miközben magadhoz húzol, mert tudod, hogy fázom, és az is, hogy ha csak tíz métert kell sétálni sem engedsz ki a házból kabát nélkül, nehogy megfázzak...