Minden ami jön, csak egyre a vég felé sodor.
A sok szar szép lassan, egy gödörbe kotor.
Már nem hajt semmi, üres lett a motor.
Életem fontosnak vélt eseményein, csak gyötör a fájdalom.
Szalagavató bál a halálod évfordulóján? Apák és lányaik utolsó szimbolikus tánca?
Mind csak lelkemet tépázza, túl sok ennyi könny éjjelente a párnámba.
Bárcsak lenne még szív a bordakalitkámban, agy a vaskos koponyámban, test a szép báliruhámban.
Lélek, az elhagyott hullákban...
ESTÁS LEYENDO
Kifordult világ
PoesíaVolt hazug a világom, és beszéltem róla őszintén is, ideje, hogy a dolgok kiforduljanak önmagukból. Miért is ne, ha egyszer őrült egy életet élünk...
