14.rész.

245 16 0
                                    

- Nagyon sajnálom tudom milyen rossz lehet.

- Semmi gond. Megértem,amiket elmondott oka is van rá.

- Még sok csaj van remélem nemsokára megtalálod.

- Köszi.

Majd bementünk, ahol már csak a két jómadár Zozo és Csepi beszélgettek. Majd ránk kapták tekintetüket.

- Én megyek, sziasztok- mondta Tibi.

Majd miután kilépett az ajtón leültem a két fiú közé.

- Annyira sajnálom csórit.- mondtam.

- De nem csinálhatunk semmit. - mondat Csepi.

Majd rácsatlakoztam a hangszóróra és elindítottam a Rékának a láss belém címû dalát. Majd lefeküdtem a kanapén és elkezdtem gondolkodni.

- Min gondolkozol Einstein?

- Haha,nagyon vicces. Amúgy nem tom. Épp ami eszembe jut.

- Nekem eszembe jutott valami. Csepi úgyis elment a barátnõjéhez szóval...

- Kempz Zoltán most fejezbe.- mondtam nevetve.

- Nem az teeee. Rossz az aki roszra gondol.Nem csak kicsit romizunk.

- Jól hanzik,de te mióta lettél ilyen romantikus?

- Az nem számit.

Majd felültem a kanapén és az ölébe húzott. Csak mosolyogtam,majd a telefonomat megfogva indítottam el a zenét. Haját kezdtem piszkálgatni amin jót mosolygott. Majd derekamról fenekemre csúszott a keze és még közelebb húzott magához. Majd megcsókolt, már rég volt ilyen pillanatunk,az egyik kezét végig húzta az oldalamon ami miatt kirázott a hideg. Ezen persze Kemf Zoltán elmosolyodott. Én sem hagytam annyiban a nyakán kezdtem kis köröket rajzolni,amikor elkapta a kezem.

- Ezt ne,mer nem fogom vissza magam.

Ezen csak felnevettem majd kiszálva öléböl vettem ki a fagyasztóból két fagyit. Majd eggyiket odadobtam neki és visszaültem az ölébe. Dereka köré tettem lábaim majd hideg kezét oldalamhoz tette.

-Áá,ez hideg!

- Tudom.

Miközben ettük a fagyit beszélgettünk amikor valaki hívott. Elhajoltam a telómér majd felvettem.

- Szia vani ma este kijöttök a tóhoz.

- Igen, de hányra mennyünk?

- Hat körül.

- Oké szia.

Majd letettem és Zozo kérdõ nézett rám. Elindultunk a konyha felé,azt terveztük hogy csinálunk valami kaját,de nem bírt magával.

- Életem,ha nem hagysz akkor hogy csináljam meg?- kérdeztem.

- Hát nem tudom.

Majd miután kajáltunk elindultunk a tóhoz. Páran megálítottak képet csinálni aminek személy szerint nagyon örültem. Mikor oda értünk leültünk. Kapcsoltak zenét és a barátom azt akarta hogy mennyek és táncoljak.

- Na, légyszi gyere. Persze a lányokkal tudtál táncolni.

- De most nincs kedvem.- nyöszörögtem.

- Jó te kartad.Csepi!

- Neeeeee.- mondtam.

- Hölgyem egy táncra?

- Muszály?- kérdeztem.

Majd mind a ketten elkezdtek húzni a többiek felé. Majd pár percel késõbb már táncoltam velük.

- Nem akrtunk rosszat. Ugye?

Itt lennék egy új résszel. Ha tetszett nyomj egy csillagot és ha van ötleted akkor írd meg kommentbe.

Életem a BMX Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang