ʀᴇᴋᴛᴀɴᴄɪᴀ

𝖳𝗂𝗓𝖾𝗇𝗄𝖾𝗍𝗍𝖾𝖽𝗂𝗄 𝖿𝖾𝗃𝖾𝗓𝖾𝗍

______________________

ℛℯ𝓀𝓉𝒶𝓃𝒸𝒾𝒶
_______________________

Az az igazság, hogy az egyetemre való tanulás és a munka után való kutakodás több időt vett el az estémből, mint szokott, így a tíz, esetleg a fél tizenegyes elalvásomból lett hajnali öt is. (Már amennyire még emlékszem rá). Ezen oknál fogva nem voltam sokkos állapotban, mikor Nátániel hívott és közölte, hogy el fogunk késni, ami bár őt nem igazán zavarja, de tudja, hogy engem fog. És tudjátok mi a felettébb érdekes?
Lehet Nate hatására, de lehet, hogy csak a kómás állapotom miatt ugyan, de a késés gondolata reggeli perceimben a legkevésbé sem izgatott. Halál nyugodtan húztam fel a fehér nadrágomat egy bordó, lilás garbóval, ami felvette vékony derekam formáját. Felöltözve cammogtam a fürdőnkbe. Sötét hajamat felfogtam és elintéztem a reggeli teendőimet is, mint például a fogmosás és a sminkelés. Táskámat ráérősen felkapva mentem ki az előszobába felvenni a bakancsom és a fekete vászon kabátomat, majd kisétáltam a fekete Nissanhoz, mely a tegnaphoz hasonlóan a házunk előtt parkolt, közel a járdához. Beszállva az autóba vettem észre, hogy Lilkó vagy már nem vagy még nem ül az autóban. Natere vezettem a tekintetem, ki mint minden reggel, most is szívdöglesztőn néz ki. Haja bár kicsit elfeküdve ugyan, de tökéletesen beállítva vette körbe arcának éles vonalait. Tetovált kezén kidagadtak az erek miközben vezetett, ezzel még inkább alátámasztva azt, hogy testén dagadnak az izmok. Öltözéke egyszerű és minimalista volt, de tökéletesen átadta a milyen gazdag is valójában.
-Feléd is forduljak vagy így is megfelelő a rám látás?-Kérdezte önelégült mosollyal az arcán, mire édesen előjöttek gödröcskéi
-Khm, csak elbambultam-Ráztam meg a fejem, majd a másik irányba fordultam
-Találtál valamit este?
-Igen, ma meg is nézem majd. Semmi extra csak gépelni kell-Rántottam meg vállaimat egy felszabadult sóhaj után.-Nem hiszem el, hogy anyám ilyen felelőtlen volt a korához képest. Csak úgy ültünk az asztalnál és benyögte, hogy hát ő felmondott, tiszta vicc komolyan-Hőbörögtem
-Pedig Lil szívesen fogadott volna. Teljesen odavolt az ötletért, hogy esetleg vigyázhatnál rá egész délután-Hajtott be az egyetem parkolójába
-Tudod, hogy nem szeretném, ne mássz bele ezzel a nyakamba! Ez szín tiszta lelki manipuláció-Dugtam ki rá a nyelvem-Ja és tessék, ezt neked hoztam. Tudom, hogy nem sok, de majd részletekben visszafizetem-Nyújtottam át egy fehér borítékot, melynek belsejében három tízezres lapult
-A-a, vedd vissza! Nekem ez nem kö'-Dobta vissza
-Hé a pénzzel nem dobálózunk csak akkor, ha rapper vagy, addig meg pofád lapos-Nyújtottam ki rá a nyelvemet ismét, majd a borítékot a szélvédőn hagyva szálltam ki az autóból Nate legnagyobb döbbenetét figyelmen kívül hagyva. Pedig nekem elhihetitek: azt az arcot lencsevégre kellett volna hagyni az utókornak.

Miközben a bejárat felé siettem halottam magam mögött a jellegzetes csipogást, mely szerint Nátániel kiszállt az autóból és épp utánam siet. És mikor egy férfi vagy fiú egy nő után koslat az csak is önelégült érzést fog kiváltani a nő részéről. (Jobbik esetben persze) Így hát ez történt nálam is, majd a reggelünk után ment minden, ahogy az utóbbi napokban. Ő elkísért engem, aztán amikor vége lett találkoztunk az ital automatánál. A vizsga időpontjaim is szépen gyülekeztek engem ezzel rendesen kétségbe ejtve.
-Fél perc, elszaladok a mosdóba. Megvársz?-Kutakodtam a táskámban újonnan vett telefonomért az idő megtekintése érdekében. 13:27, tökéletesen oda fogok érni az interjúra, főleg, ha puncsolok egy kicsit Natenek és elvisz J
-Persze, de siess-Válaszolt, majd visszafordult barátjához, kinek neve még mindig rejtély

A fehér csempével borított mosdóba belépve szembe találtam magam pár évfolyamtársammal, akik egy köszönés közben elhagyták a helyiséget. Rajtuk kívül nem tartózkodott senki sem itt hatalmas szerencsémre, ugyanis mikor az utolsó fülkébe siettem a kabátom levevése után vettem észre, hogy van egy kis baj. Finomat szólva is meglátogatott a mikulás, míg én fehér nadrágban koslattam át az egyetemen. Az egyetlen mákom a térdig érő kabátom volt. De mivel így is úgy is oda a fehér nadrágnak sietősen hívtam fel Natetet, a per pillanati egyetlen megmentőmet.
-Szia, én vagyok az, Auróra. Azt hiszem van egy kis baj-Szóltam bele a készülékbe
-Kit nyírjak ki?-Kérdezte azonnal
-Én nyírtam ki valamit-Céloztam a fehér nadrágomra
-Tessék? Hol vagy, oda megyek!
-Ne, nehogy. Ez tök ciki-Vettem egy mély levegőt-Megjött a menstruációm-Suttogtam nyakig pirulva
-Aham, ez tök jó. Azt jelenti, hogy nő vagy és egészséges-Zavarodott  össze egy pillanatra a hangja alapján
-Nem érted. Fehér nadrág van rajtam-Fogtam a fejemet, miközben majdnem elbőgtem magam
-És?-Kérdezett újra, de nem sokkal később leesett neki-Oh, baszki. Oké tényleg odamegyek. Melyik mosdóban vagy?
-Ne szórakozz, nem jöhetsz be a női mosdóba!-Nevettem fel kínosan
-Auróra!-Szólt bele a telefonba fenyegető hangon
-Földszint-Duzzogtam
-Fél perc, várj meg!-Mondta, majd letette a telefont

Míg Nate meg nem érkezett, úgy döntöttem megpróbálom megnézni mennyi is az annyi. Kabátomat magamra véve kukkantottam ki, majd mikor láttam hogy sehol senki a tükörhöz baktattam.
-Nos-Rontott be nagy léptekkel Nátániel-Mit csináljunk?-Nézett rám mire én jobban összehúztam magamon a fekete kabátomat-Nagyon látszik?-Kérdésére csak egy kínos bólintással feleltem
-Kéne nekem valahonnan egy másik nadrág és betét. Illetve egy kis fájdalomcsillapító-Dörzsöltem ujjbegyemmel a homlokomat
-Hé!-Jött közelebb addig, míg már egy papírlap sem fért el köztünk-Ne érezd magad kellemetlenül emiatt, ez teljesen normális-Tűrt el egy kilógó tincset-Valahonnan megszerzem ezeket a dolgokat-Fogta közre arcom két oldalát ezzel kényszerítve azt, hogy ránézzek-Csüccsenj fel ide és várj meg itt-Vezette le a kezeit derekamra, melyeknél fogva felültetett a mosdó pultjára
-Ez így nem lesz jó-Ráztam meg a fejemet, majd lecsusszantam onnan-Így a kabátom is olyan lesz. Kérlek siess-Tekintettem fel rá, mire ő bólintott, majd egy arcra puszi keretében magamra hagyott.

Miután becsukódott az ajtó teljesen sokkot kaptam. Adott egy puszit. Úristen. A nadrágomat illetve a női problémámat figyelmen kívül hagyva kezdtem el ugrálni a meglepődöttség és a boldogságtól, de sürgősen le kellett nyugodnom. Végül is egy puszi nem olyan nagy dolog nem? Telefonomra rápillantva kezdtem el azonnal stresszelni. 13:44. El fogok késni. Oh de még mennyire hogy el fogok késni, hisz kettőre kéne ott lennem a város közepében. Még ha Nate el is dobna akkor is a forgalom egy felettébb nehezítő tényező és ki tudja mikor ér ide a cuccaimmal. Túlságosan sürgetett az is. Miért hittem, hogy bármi simán mehet?

Csupán úgy fél óra várakozás után Nate ismételten beesett az ajtón kezében két szatyorral.
-Tessék itt van minden amit kértél-Tette le őket a csap melletti márvány pultra-Nem tudtam mi a méreted, ezért megkérdeztem az eladót és ő javasolta a legkisebb méretet. Sürgősen fel kell hizlalni téged-Pillantott fel egy pillanatra, de sietősen visszavezette tekintetét a táska tartalmára, melyből előhúzott egy fekete farmer nadrágot fém lánccal az oldalán. Ezt egy vagyon lesz kifizetni-Hoztam neked Algoflexet és epres milkát-Sorolta miközben a kezembe adta őket-Illetve egy ilyet, remélem jó lesz-Húzta el a száját és átadta a betétet
-Tökéletes, fél perc-Tettem le a csokit és a gyógyszert, majd besiettem az egyik fülkébe. Gyorsan átvettem a nadrágomat és végigszemléltem magamon. Nem állt jól, de nem is volt vészes csak ezek a láncok....Mint valami kutyán.
-Egy melegítő is elég lett volna-Léptem ki, majd kezdtem keresni egy kukát amibe beledobtam a fehér nadrágot
-Áh, az nem állt volna ilyen jól-Kacsintott egyet felém-Menjünk arra az interjúra-Biccentett kifelé míg kinyitottam az ajtót
-Már mindegy-Pillantottam a telefonomra, mely most már 14:18-at mutatott és felültem a pultra kezembe véve az epres édességet
-Nem, nem mindegy. Gyere, a csokit megeheted útközben is-Intett, mire elindultunk az város közepébe

-Jó napot! Miben segíthetek?-Kérdezte a pult mögötti barna, idősebb hölgy kedvesen, mikor beléptünk a sötét színű ajtón. A beltér nem volt túl tágas, csupán egy aprócska üveg információs pult volt az aulában és egy fotel ami a várakozó személyeknek nyújtott megfelelő kényelmet. Bár nem volt nagy mégis a falon lévő képek és az egész helység tükrözte a megfelelő eleganciát egy ilyen munkához.
-Az állásinterjúra jöttem-Közöltem kissé lihegve a sok lépcsőzéstől, hisz egy emeletes ház felső emeletén foglalt helyet az iroda.
-A kettesre? Sajnálom, de arra már nem fogadunk jelentkezőket-Rázta meg fejét, száját búsan elhúzva, majd újra a gépelni kezdett minket figyelmen kívül hagyva.
-Khm, már elnézést, de örülnék, ha tenne egy kis nyomást a főnökénél-Kacsintott Nate egy "bugyilehúzós" mosoly villantás keretében, míg a pulton átcsúsztatott pár húszezrest. A hölgy először döbbenten nézett barna szemeivel, majd kuncogva vette el a pénzt a pultról, majd fenekét kissé rázva indult el az egyik jobbra lévő ajtó irányába.

ғᴏʟʏᴛᴀᴛᴀ́s ᴋöᴠᴇᴛᴋᴇᴢɪᴋ
______________________