ʀᴇᴋᴛᴀɴᴄɪᴀ

Ö𝗍𝗈̈𝖽𝗂𝗄 𝖿𝖾𝗃𝖾𝗓𝖾𝗍

______________________

ℛℯ𝓀𝓉𝒶𝓃𝒸𝒾𝒶
______________________

-Hercegnő!-Hajoltam le hozzá mikor megérkeztem
-Auróra-Puszilta tele az arcomat, amint az ölembe kaptam
-Jajj, Auróra drágám, de jó, hogy tudtad vállalni-Jött ki az előszobába Lili anyukája elegáns ruhában, felvirult arccal-Nem is tudom mihez kezdenék nélküled. Legkésőbb este tízkor itthon leszek. Nátániel eredetileg négy után érkezik valahonnan-Rántotta meg vállait, majd egy puszi kíséretében a fehér ajtó felé indult-A szokásokat tudod, az anyagiakat pedig este rendezzük, bármi baj van hívj!-Búcsúzott, majd mézsárga sálját a nyaka köré tekerve kimenet az ajtón
-Na, Lili! Indulhat egy igazi csajos nap?-Vigyorogtam rá miközben apró kezeit megfogva indultam el vele együtt a szobája irányába
-Igen-Bólintott hatalmasat, ezzel megmozdítva hatalmas arany hajkoronáját
-Mond csak, anya adott neked fini reggelit?
-Még nem. Az előbb ébredtem fel-Nézett rám hatalmas szemeivel, míg ruhákat kerestem a számára, majd mikor megtaláltam a tökéletes darabot segítettem neki öltözni
-Akkor mit szólnál, ha csinálnánk banános palacsintát? Azt mindig szoktunk, ha itt vagyok-Indultunk el a konyha felé egy beleegyezés keretében

A Vencel család háza hatalmas volt, könnyen el lehetett veszni benne, nem úgy mint a mi kétszobásunkban.
A Lilivel és a családjával való kapcsolatunk igazán hamar alakult ki és én kapva kaptam az alkalmon, hogyha bármi van, akkor végső esetben ide tudjak menekülni, mert ki tudja mit tartogat a jövő. A lány arany hajkoronáját elnézve elmosolyodtam.
Az asztalnál csendben eszegetett, de tudtam, hogy ez mind csak addig tart míg a reggeli fázison túl nem esik, ami hamar be is következett.
-Képzeld Auróra olyan szépet álmodtam-Csillantak fel gyönyörű szemei
-Mit álmodtál Kiscsillag?
-Voltak benne állatok. Sok-sok állat, olyan sok amennyit nem is láttál még!-Kiáltott fel tőle telhetően felettébb hangosan-És az összes állat hátára felülhettem, képzeld. Na meg voltak unikornisok. Nagyon nagyok voltak-Húzta össze a szemöldökét aranyosan miközben vissza-vissza emlékezett az álmában látottakra
-Ez mind nagyon jó és szép álom édesem, de ha ilyen szinten nyámmogsz azon a palacsintán lassan megeszi önmagát-Tettettem nagy szemekkel, mire a kislány realizálta mit is mondtam és eszméletlenül gyorsan nekiállt felfalni a maradék ételt a tányérjáról-Azért meg ne fulladj!
Miután Lili megette a reggelijét, egy mese olvasása után olyan lett mint a duracell nyuszi, ugrált és össze-vissza akart menni, ami valljuk be általában normális egy gyermektől. Színeztünk, kirakóst raktunk, aztán megint színeztünk végül pedig még fogócskáztunk is egyet.

-Na Lili, most mi lenne, ha egy kicsit lecsüccsennél a popsidra és színeznél még egyet?-Guggoltam le hozzá
-Nem fogócskázhatnánk még egy kicsit?-Nézett rám könyörgően, smaragd színű íriszeivel
-Az ebéd nem készül el magától-Mondtam neki miközben elétettem egy színezőt-Keress benne egy szép virágot ami tetszik és mit szólnál, ha kiszíneznéd majd odaadnád a tesónak?
-Az olyan nagyon jó lenne!-Villantak fel hatalmas szemei melyben ártatlanság csillogott és nekiállt keresni egy megfelelő oldalt

Miután Lilit szem elé helyeztem nekiláttam az ebédnek. Próbáltam olyat választani amely alap, így mindenki megeszi szóval pörkölt mellett döntöttem nokedlival.
Elkészülte közben fél szememet mindig az angyalkán tartottam, de nem okozott gondot, hisz igazán lefoglalta a papírvirág tökéletes kiszínezése.

-Lilkó hamarosan ebéd!-Szóltam oda neki, de mintha csak a falnak beszéltem volna, így odasétáltam hozzá, hogy megnézzem hol tart-Nagyon szép lesz, de mi lenne, ha -Kezdtem el mondandómat, de egy hangos ajtócsapódás megakadályozott benne-Színezd tovább, megnézem ki az-Kacsintottam rá, majd elindultam az ajtó felé, de ahogy láttam a szemem sarkából a betörő már az emeleten volt és ott is ajtókat csapkodott maga után. Kedves...
-Hahó!-Nyitottam ki pár ajtót, majd értelemszerűen afelé siettem amelyikből hangos csörömpölés hangzott. Megpróbáltam benyitni, de tervem hiábavaló volt-Nátániel?!-Dübörögtem a fekete ajtón mire az hirtelen nagy lendülettel kinyílt és megjelent a szólítottam a nagy kupi előtt
-Mégis mi a fene történt?
-Semmi, hamarabb hazajöttem amint megtudtam, hogy te is itt vagy-Kacsintott rám
-Hát persze, hogy ezért és még véletlenül sem azért, mert össze vagy verve-Forgattam meg szemeimet
-Áh, azok a gyönyörű szemeid. Jobban örülnék inkább, ha a húgomon lengetnéd őket-Húzta fel szemöldökét
-Oh, baszki! Csillagfény, kiszínezted már a bátyusnak a rajzot?-Kezdtem el lefele sietni a lépcsőn miközben Nátániel önelégült mosolya lebegett a szemem előtt. El sem hiszem, hogy ilyen felelőtlenül otthagytam Lilit a forró kaja mellett

-Szép lett?-Nézett fel rám és mutatta fel színekben gazdag lapját mikor beléptem a konyhába
-Persze, amint letámad kedve jönni a batyusnak ebédelni, odaadhatod neki ezt a csodálatos kreálmányt-Mosolyogtam rá, majd odabillentem megnézni, hogy áll a kaja
-Mit csinálsz?-Sétát hozzám
-Pörit, ha kész lesz együtt eszünk, mit szólsz?
-Szuper...Megnézhetem?-Nyújtózkodott felfelé
-Óvatosan, hé!-Kaptam fel gyorsan, mielőtt kis kezecskéjét a láng közé dugná-Megkevered?-Adtam kezébe a fakanalat
-Szabad?-Nézett rám csillogó szemekkel, mire csak bólintottam és ráfogtam kezeire az én egyikemmel, majd együtt kezdtük kevergetni az ételt.

Imádtam az ilyen nyugodt pillanatokat. Csak én és Liliána, életem legszebb gyöngyszeme. Ilyenkor nem kellett anyára vagy az otthoni körülményekre gondolnom, melyek azonnal csúnyán arcon csapnak, ha hazaérek. De itt azonban még nem. Itt minden felhőtlenül boldognak tűnik, pedig messze tudom, hogy egyik család sem bajtalan, még akkor sem ha úgy tűnik.

-Meddig kell még kevergetni? Fáj a kezem-Nyafogott egy kicsit
-Még egy kicsit, jó? Amíg le nem ér a bátyó, mondjuk-Pusziltam meg arcocskáját
-Énekelsz valamit? Légyszi, légyszi-Nézett rám boci szemekkel
-Mit énekeljek?
-Valami nem ovisat, légysziii! Valami olyat, amit te is szoktál hallgatni-Kezdett el mozogni a kezemben ami nem volt túl szerencsés
-She played the fiddle in an Irish band
But she fell in love with an English man
Kissed her on the neck and then I took her by the hand
Said, "Baby, I just wanna dance"
-Szép-Mosolygott rám Lili
-Köszi-Kevergettem tovább
-Szerintem Natenek is tetszett-Mutatott a másik, velünk teljesen ellentétes irányba, ahol egy vigyorgó Nátániel tartózkodott, mire én zavartan letettem Lilit és levettem a gázról a pörit. A kislány hatalmas lendülettel rohant Nátániel karjaiba, aki láthatóan leápolta sérüléseit.
-Nézd! Ezt neked csináltam-Rántotta ki ceruzái alól a lapot, mire természetesen én ott teremtem, hogy összeszedjem azokat és tálalni tudjam az ebédet
-Hát ez gyönyörű lett Lili. És ez teljesen az enyém?-Kérdezte tekintetét csak a lányra vezetve, aki kérdését meghallva hevesen bólogatni kezdett-Akkor ebédelünk és felviszem a szobámba-Adott puszit arcára, majd az étkezőasztal felé sétált mely közelében én is álltam-Meg persze téged is-Suttogta fülembe miközben elhaladt mellettem

ғᴏʟʏᴛᴀᴛᴀ́s ᴋöᴠᴇᴛᴋᴇᴢɪᴋ
 ______________________