COLORS. ➵ Harry Styles [BEFEJEZETT]

21. Fejezet

Fejemet picit oldalra biccentem, a füzetet enyhén eltolva magamtól. Az érkezése óta mozdulatlan barátomra pillantok, ki az ágyamra terített takaró fodraival játszadozik. Két szemöldöke között jelen van az az apró ránc, mely rögtön elárulja, hogy gondolkodik valamin. Pár másodpercig csak figyelem, majd végül felállok, és az ágyhoz sétálok, abban a reményben, hogy magamra vonhatom a figyelmét. De nem. Épp, hogy csak rám pillant, aztán folytatja, amit eddig is csinált.

- Min töröd a fejed? - kérdezem tőle, mire megvonja a vállait. - Valami bánt, és ezt látom rajtad. - nyúlok arcához, hogy megérintsem azt a kis dühös ráncot, mely továbbra is ott éktelenkedik. - Jobb, ha beszélsz róla, ezt te is tudod. - javaslom neki, mire egy apró sóhajtás után változtat helyzetén, fejét az ölembe hajtja. Egyik kezem rögvest mellkasára siklik, míg a másikkal a haját kezdem el piszkálni.
- Csak a szokásos. - szólal meg pár perc néma csend után. - Apám kitalálta, hogy a hétvégén elkéne menni a régi házunkba, mert ott maradt pár dolga, és szeretné, ha vele mennék. - mondja, és közben nagyot nyel. - De én nem szeretnék. Még nem megy. Örülök, hogy eljöttem onnan.
- Tudom, hogy nehéz, de próbálj meg vele beszélni ezzel kapcsolatban. Biztosan megértené. - adok neki tanácsot, mire felhorkant.

- Olyan kis naiv vagy kicsim. - jegyzi meg mosolyogva, és bár neki meg se kottyan, engem viszont teljesen váratlanul ért az elhangzott becenév. - Próbáltam, az elmúlt pár évben legalább egy milliószor, de nem hallgat rám. - sóhajtja. - De ha arról legyen szó, hogy mit csináltam rosszul akkor persze mindjárt érdeklem. - magyaráz, és közben kezeit frusztráltan mozgatja a levegőben. Miután egy picit lenyugszik, a mellkasán lévő enyémet fogja közre. Megint csend telepszik a szobába, és ő ismét csak a plafont bámulja, míg hüvelykujja folyamatosan cirógatja kézfejemet.
Most is olyan tökéletes, mint egy földre szállt angyal. Már csak a rajta lévő fehér póló miatt is tűnik így. A szívem nagyot dobban, mikor ajkainak nyomát megérzem kézfejemtől kezdve, felfelé haladva egészen az alkarom közepéig.
- Harry? - szólítom meg, mire állát enyhén megemelve rám néz, várva, hogy mondjam. - Szeretlek. - suttogom neki, majd lehajolok, hogy egy apró csókot hagyjak az ajkain, de ő azt elmélyíti, így egy szenvedélyes csókban forrunk össze. Mióta bevallotta ezt nekem, azóta annyiszor adjuk egymás tudtára, amennyiszer csak lehet.
- Szeretlek. - feleli miután elválunk egymástól, majd felül az ágyban. - Van még valami, amiről beszélni akartam veled. - mondja, s a bizonytalanság a hangjában teljesen megrémít. Nem szólók, csak bólintok, ezzel tudtára adva, hogy mondhatja. - Katherine szeretné, ha valamikor nálunk vacsoráznál. Persze mondtam neki, hogy nem jó ötlet, mert ugye... izé... Louis és ott van, és hát [...] Szóval lenne kedved? - kérdezi, és ekkor a körülöttem lévő feszültség teljesen megszűnik. Elmosolyodom azon, mennyire zavarba jött, és közel hajolva hozzá egy csókot nyomok az arcára, közvetlen a füle mellett.
- Igen, van kedvem. - suttogom a bőrére. - És Louis miatt ne aggódj, nem miatta megyek, hanem csak is miattad. - suttogom még mindig, mire megragadja a derekam, és elfektet, hogy fölém tornyosulva apró puszikkal lássa el az arcom minden szegletét, ezzel kuncogást kiváltva belőlem. Pár másodperc múlva abbahagyja, majd csak arcomat kezdi némán pásztázni. - Mi az? - kérdezem, és zavaromban kezeimmel félig eltakarom az arcom.

- Sosem fogom megérteni azt, hogy egy hozzám hasonló hogyan kaphatott meg téged. - mondja, és csuklómat megragadva finoman eléri, hogy elvegyem kezeimet arcomtól. Oldalazva leül mellém, szabad kezével végig simít alsó, majd felső ajkamon. Az övéi elnyílnak egymástól, miközben az enyéimet figyeli, majd mikor tekintete lassan vándorol fölfelé, egészen addig míg mélyen a szemembe nem néz, a pillangók életre kelnek a testem minden részében, és apró nyöszörgök a hirtelen jövő kellemetlen érzésnek köszönhetően. Harry arca teljesen megváltozik, szemei a vágytól csillognak, és én a látványtól nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy megérint, és tudatja velem, hogy én az övé vagyok, és ő az enyém.

- Tudom. - suttogja, mely még jobban lázba hoz. Lassú mozdulatokkal helyezkedik el combjaim között, enyhén szétnyitva azokat. Feltűri a pólóm, majd a melltartóm vonalától kezdve apró, finom, és nedves csókokkal látja el hasam érzékeny bőrét. Remegve fújom ki a levegőt, mikor engedély kérően felnéz rám. Bólintok egyet, mire ujjai rögtön kigombolják nadrágomat. Csípőmet enyhén megemelem, ezáltal ő könnyebben letudja húzni rólam a darabot. Nyelvét kidugva nedvesíti be ajkait, melytől azok az átkozott pillangók erősebben kezdenek el verni szárnyaikkal. Ujjait beleakasztja a fehérneműm széleibe, de mielőtt még végleg megszabadítana tőle, megint rám pillant azzal az ártatlan, de mégis sötét tekintetével, mely kitágult pupillái miatt tűnik zöld helyett feketének.
Lehajol, majd kezeit kinyújtja felém, melyeket azonnal megragadok, a hirtelen jövő furcsa, de mégis kellemes érzés hatására szorosabban kulcsolom ujjaimat az övére. A levegő a tüdőmben ragad, majd szétfeszítve azt, de mikor ránézek, és meglátom azt a tekintetet, egy elfojtott nyögés szakad fel onnan. Tartva a szemkontaktust kényeztet tovább, nyelve érintésétől a fejem forogni kezd, és úgy érzem itt a vég.

- Harry. - zihálom a nevét, mintha szükségem lenne rá abban, hogy ne egyedül zuhanjak. A lábaimban egyre erődösödig a gyenge érzés, a pillangók is egyre aktívabban repkednek ide oda, egészen addig míg egy erős feszítő, - de mégis hasonlítanám a gyönyörhöz - érzés nem árad szét az egész testemben.
Levegő után kapkodva hajtom hátra a fejem, gondolataim ide oda cikáznak, hirtelen azt sem tudom hol vagyok.
- Ez. - sóhajtok fel, keresve a szavakat melyekkel leírhatom az érzést, de egyszerűen nem találom őket, így hát nem is próbálkozom. Harry feltérdel, majd hajába túrva megigazítja az arcába eső tincseket, miközben megnyalja alsó ajkát. Az egész testem enyhén remeg még, de annyi erőm van, hogy közelebb másszak hozzá, és vele szemben elhelyezkedve az ölébe üljek. Ajkai résnyire elnyílnak egymástól, és tettem hatásaként élesen beszívja a levegőt. Kezeivel lassan végig simít a lábamon, majd a csípőre helyezi őket, finoman megmarkolva azt. Megszabadítja magát a nadrágjától, míg engem arra kér vegyem vissza a fehérneműmet. Hirtelen pánik fog el, hisz sosem tapasztaltam még milyen is az irányító szerep, de bízom Harryben, és tudom, hogy ő majd rásegít. Kezeimet vállára simítom, míg az övéi ismét a csípőmön állapodnak meg. Lassan kezdem el mozgatni az előbb említett testrészemet, mire Harry egy apró nyögés után dobja hátra a fejét, majd hirtelen előre, melytől pár tincs az arcába esik, szinte teljesen eltakarva azt. Elsöpörve azokat az útból veszem birtokba csókolni való cseresznye ajkait, és talán ez volt az utolsó lökés, mely Harryt is belökte a mélybe, hogy gyönyörrel égjen el. Zihálva döntötte homlokát a vállamnak, majd mikor már légzése csillapodott, egy apró csókot hagyva a kulcscsontomon áll fel, hogy a fürdőbe menjen, de még mielőtt teljesen elhagyná a szobát, visszanéz, és nekem nem is kellett több, hogy én is felpattanjak és kövessem őt.

Sziasztok!
Új rész, remélem tetszett!

Ha elolvastad, kérlek hagyj nyomot!

All the love. x