Jimin csak egy normális életet akart, normális emberekkel.
Kár, hogy Jeon Jungkook ebben megakadályozta.
(𝐂𝐬𝐚𝐤 𝐬𝐚𝐣𝐚́𝐭 𝐟𝐞𝐥𝐞𝐥𝐨̋𝐬𝐬𝐞́𝐠𝐫𝐞!
𝐅𝐞𝐥𝐧𝐨̋𝐭𝐭 𝐭𝐚𝐫𝐭𝐚𝐥𝐨𝐦!
𝐃𝐮𝐫𝐯𝐚 𝐧𝐲𝐞𝐥𝐯𝐞𝐳𝐞𝐭!
𝐇𝐨𝐦𝐨𝐬𝐳𝐞𝐱𝐮𝐚́𝐥𝐢𝐬...
Éppen az oroszlán barlangja felé tartok, ami most jelen esetben a BigHit Entertainment. Igen, ma találkozok Jungkookal. Meg kéne hallgatnom, mielőtt bármit is teszek, de félek, akkor túl hamar megbocsátanék neki, de tovább akarom húzni az agyát. Meg aztán nem felejtettem el, hogy simán eldobott magától. Ezt végig észben kell tartanom. Amúgy nem tudom, hogy keresett-e, mert visszaváltottam a régi telefonomra, hogy ne kelljen azzal is foglalkoznom, hogy letiltogatom. Visszatérve a lényegre, ma látni fogom őt, és meg kell próbálnom nem elhányni magam a látványára. Nem akarok rosszul lenni tőle, de ha egyszerűen egy olyan dolgot tett, amihez egy sajnálom közel sem elég, akkor mit tegyek? Soha nem néztem volna ki belőle, hogy ilyen csúnyán átver, de ez van. Ilyen az élet, nem mindig a te lapjaidra játszik. Nem lehetsz mindig szerencsés. Néha tényleg így érzem magam. Hogy az életem csak egy szerencsejáték, és bármelyik pillanatban veszíthetek. Összedőlhetek, mint egy kártyavár. Mondjuk ha soha nem hallgatom meg az igazat... Talán örökre haragudnék rá a semmiért. De ez még csak a kezdet. Még bármi történhet, akármikor sorsfordító helyzet törhet elő. Megállok a nagy kapu előtt. Felnézek a lógóra, majd csak megrázom a fejem és inkább belépek. Amúgy ma kivételesen direkt kicsit kihívóan öltöztem fel, hogy már most el tudjam majd kezdeni a hódításom.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Nem nagy dolog felvenni egy fehér, oversized pulcsit, de nagyon attraktív tud lenni. Be szokott válni már ennyi is. Ráadásul alá vettem egy fűzőt, ami mondjuk egy kicsit gátol a mozgásban, de már megszoktam. Az egyik középiskolás palimnak nagy kinkje volt a fűző, szóval az még jó régről maradt meg. Csodálom, hogy ennyi növés után még rám jött. - Jimin! — szólít meg valaki, mire felé kapom tekintetem, és eddig rajtam pihenő napszemüvegem eltávolítom. Namjoon szólított le azzal, hogy meg akarja mutatni, merre is kell menni. Bólintva kezdem el követni, egészen addig, amíg egy hatalmas próbaterem elé nem érünk, aminek ajtaján a "JK" felirat díszeleg. — Itt lesz bent, nem mondtam neki semmit. Nagyon meg fogja lepni a dolog! — kacsint rám, majd sarkon fordulva megy vissza a lift felé, amin épp az előbb jöttünk fel. Még egy utolsó sóhajt eleresztek, majd bekopogok, mire kapok egy "szabad" választ. Kissé habozva nyitok be, és csak a fejem dugom be, tettetve, hogy nem vagyok biztos abban, hogy jó helyen vagyok. Viszont ennek ellenére belül érzem, tuti, hogy Nam jó helyre vezetett, ez pedig be is teljesül, amikor meglátom a kis gyökeret nyújtani a padlón. - Khmm... — köszörülöm meg torkom, majd beljebb lépek. Nyomorék úrfi szándékozik felém nézni, de amikor meglát, szája tátva marad, és hevesen kezdi venni a levegőt. Hirtelen becsukja a szemét, majd újra kinyitja. Többször is megrázza fejét, hátha szellemet lát, de amikor ezt már vagy tizedjére ismétli el, belátja magának is, hogy itt vagyok. Felpattan a földről, majd már rohanna hozzám, hogy egy ölelésben részesítsen, viszont egy gyilkos pillantást vetek rá. - Szia... — köszön halkan. Ne tegye most itt a gyámolatlan kisgyereket, mert a végén még megsajnálom. - Szia, Paraszt. — hangsúlyozom ki a megnevezést. - Sajnálom! Annyira, de annyira sajnálom! — borul le hirtelen térdre előttem. Mi a fene történt vele? — Én nem akartam, hogy így legyen vége! Nagyon szeretlek, Jimin! De ezt túl későn láttam be. Yoongi megfenyegetett. — kezd el össze-vissza hadoválni, mire azt sem tudom melyik bolygón vagyok. - Kicsit lassabban! Üljünk le! — biccentek a kanapé felé. - Rendben. Csak... kérlek hallgass végig! - Csupa fül vagyok.
