A ködben rejtőzködő idegenek(Átírás alatt)

IV. Fejezet

Reggel háromnegyed 7 kor keltem mert tudtam, hogy fél óra nekem kevés lesz elkészülni. Fáradtan keltem ki az ágyból majd felöltöztem. Bementem a fürdőbe ám meg megláttam a karikás szemben szinte megijedtem magamtól. Egy kis korrektor, szempillaspirál és egy vékony tus vonalat csináltam magamnak. Felkaptam a táskám és le mentem a lépcsőn. A pulton találtam kettő szendvicset meg egy cetlit "Szép napot drágám majd Délután találkozunk. Puszi anya."

Persze az egyetemistáknak nem kell korán kelnie.

-Nyugi az egyetemisták is most kell menni a csak később készült el. - halottam Brendon hangját a hátam mögött utána meg fordultam. - és a gimisnek meg már mennie kell. - jött oda hozzám majd adott egy puszi a homlokomra.

-Jól van. Szia.

-Szia.

Az ajtón ki lépve már várt rám Márkus.

-Meg csak 25 van. - nézet rá az órájára.

-Neked is szia. Amúgy meg nem vagyok az a pepecselős típus.

-Bocs. Na akkor tedd fel a sisakot és ül fel.

-Semmi baj. - felvettek a sisakot direkt befontam a hajam két oldalról hogy ne tegye tönkre a sisak. Felültem majd egy kicsit habozva át öleltem a derekát. Tíz perc múlva már ott is voltunk. Márkus leparkolt majd leszálltam és levettem a bukómat. Körül néztem és jó pár megvető pillantást kaptam a többiektől.

-Ömm gondolom te itt nagy menő vagy mi? - kérdeztem egy kicsit feszülten.

- Ja elégé népszerű vagyok.

-Akkor már értem azt a sok megvető pillantást meg gondolom nem sok lányt fuvarozol?

-Hát nem de ne törődj velük. Nem éri meg. - mosolygott rám. Én természetesen hogy elpirultam. MIÉRT!?!?

-Oké.

-Gyere megmutatnom hol van a termed.

-Köszi.

Beléptünk az aulába jobb oldalon volt a büfé. Előtte kilométeres sor állt. Felmentünk a lépcsőn majd balra vezetett. Az ötödik ajtónál megálltunk.

-Na ez az.-mutatott az ajtóra. sóhajtottam egy nagyot.

-Oké koszi akkor majd találkozunk.

-Jó majd a suli előtt várlak.
Szia.

Elment én pedig benyitottam. Az összes szem rám szegeződött.

-Sziasztok. - köszöntem illedelmesen. Nem kaptam viszonzást. Láttam két üres helyet közepén és hátul. Elindultam volna hátra ha nem jött volna nekem egy vad barom. Persze hogy a földön végeztem.

-Hej nézz már a lábad elé !!! - hátra se nézet. Egyszer csak felsegített egy lány.

- Jól vagy?

-Igen.- csinos jól ápolt és a legjobb egy átlagos lány állt előttem.

-Gondolom te vagy az új gyerek.

-Igen. Ki az a bunkó aki fellökött? -Néztem az illető felé.

-O ő ott csak Logan. Gyere ülj mellém. - ááá értem hát ő van még a harmadik padban.

-Amúgy Emma Wood vagyok.

-Jaj bocsi én Jenny Black vagyok. Honnan jöttél?

-Seattleböl hát nem szívesen hagytam ott.

-Akkor meg miért jöttél?

-Azért mert anyám egy kicsit össze zuhant apám halála után már egy éve és most ide kölöztünk a nagyiékhoz közel.
De szerencsére a bátyám is segít neki.