VII. Fejezet

340 17 2
                                    

Reggel elégé fáradtan keltem fel. Meg csináltam a sminkem megfésülködtem és felvetem egy fehér térdig erő ruhát amit még apáttol kaptam. A szülinapomra pont jó és ma lesz utoljára jó idő szóval minden össze jött.
Mire le értem meg fájdult a fejem majd a fejemhez kaptam.

Francba.

-Emma minden rendben? - kérdezte anyu aggódva.

-Persze csak kéne egy fájdalom csillapító.

-Jól van kicsim.

Bevettem és kiléptem az ajtón. Ott állt Márkus egy szál vörös rózsával. Oda mentem hozzá és megcsókolt.

-Boldog szülinapot! - adta át a virágot. - Csinos vagy.

-Ooo köszönöm. - pirultam el. A sulihoz érve elég sokan megbámultak minket.

-Ömm miért is bámulnak minket a szokásosnál is jobban?-kérdeztem kissé feszülten.

-Nem láttad a facabookomat? - csodálkozott.

-Nem miért?

-Mert átálítottam kapcsolatban Emma Wooddal.

-Mi ooo én elfelejtettem. - szomorúan hajtottam le a fejem.

-Em ez nem számít oké?- olyan jó fej.

-Rendben- rá néztem az óramra - juj már ennyi az idő még át kell néznem a kémiát. Szia. - és nyomtam egy gyors puszit az arcára.

-Szia. - nevete el magát. Már alig volt öt percem óra előtt.

-Szia Em nagyon jól nézel ki. - dicsért meg Heli.

-Köszi uuu még át kell néznem az utolsó anyagot elfelejtettem. - és csak két vigyorgó arcal találkoztam. - Most mi van?

-Hát persze. Tudjuk hogy volt jobb dolgod is. - kuncogut Jenny. Ooo már értem.

-Jó hát igen. - mosolyodtam el úgy mint tegnap. - De ne kezdjetek el sigítani!!! - vágtam rá egyből mert már láttam az arcukon.

-Ne már!!! - förmedtek rám egyszerre .

-Jó de majd a szünetben a mosdóban oké? - adtam nekik egy elfogadható ajánlatot.

-Legyen. - egyezet bele Jenny.

- Jó minden elmesélek de most át kell néznem. - majd bele bújtam a füzetembe. Végül nem én feleltem. Kémia után jött egy dupla magyar. Az udvaron elmeséltem nekik a tegnapot.

-És felvitt a levegőre megkérdezte hogy jól vagyok és én pont ki akartam oktatni majd meg csókolt. - vörösödtem el újra

-ÚRISTEN!!! - sikítotak egyszerre.

-Jojo elég lesz megsüketülök.
-fogtam le a füllem és az arcom.

-Na jó menjünk tesire. - sürgetett. Mikor felálltam majd megszédülve ütem vissza.

-Emma jól vagy?

-Persze csak hirtelen akartam felállni.

Át öltöztünk és a teremben volt a mi osztályunk és a Márkusék osztálya. Mi miert vannak itt? Persze nem zavar csak fura. Össze néztünk majd vállat vonva össze mosolyogtunk.

-Renben van 11.b és a 12.a a mai órán össze lesztek vonva. Ezért kiütőlesz A a B elen. Gyerünk gyerünk!!! - hurrá játszunk és együtt lehetek Márkussal semmi se ronthatja el a napom. Már páran ki estek tőlünk és én maradtam az utolsó gyenge áldozat. Kiszurt egy bunkó felsőbb éves. Dobta felém a labdát én el akartam hajolni előle de megint fájt a fejem szédültem és a lábaim se voltak stabilak. A labda a gyomromnál talált el. Erre az ütésre össze estem és az utolsó amit láttam és halottam hogy Márkus a nevemet kiálltja és rohan oda hozzám.

A ködben rejtőzködő idegenek(Átírás alatt)Onde histórias criam vida. Descubra agora