SOC 〜 Ateez ff. ✓

🌺TWENTY〜FIVE🌺

[•••] Júl. 12. (K)

Reggel csodával határos módon, Seonghwa már fent volt mikor én felébredtem. Mármint nem voltam teljesen biztos benne, hiszen a hátamat simogatta, viszont a szemei csukva voltak. De aztán hirtelen mondott egy "jó reggelt"-t, szóval biztos voltam benne hogy most az egyszer ő kelt előbb.

- Mennyi az idő? - kérdeztem egy kis nyugodt csend után.

- Azt hiszem nyolc múlt... - válaszolt még mindig csukott szemmel.
Arcára simítottam, és miután megcsókoltam, végre kinyiotta a szemeit, és mélyen íriszeimbe nézett.
- ...olyan gyönyörű szemeid vannak. - szólalt meg egy kis idő múlva, miután mosolyra húzta az ajkait.

- Ez nem igaz.

- Dehogynem. Neked vannak a leggyönyörűbb szemeid. - csókolt meg, amit viszonoztam is.

- A te szemeid szebbek. - mosolyogtam rá.

- Na ez az, ami nem igaz. - nevetett, majd a nyakamba fúrta a fejét, én pedig a haját kezdtem el simogatni.

- ...de igaz. - mondtam ellent neki, miután rájöttem hogy az előbb nem tettem.

- Tudod mit? - nézett a szemembe. - Nekem szép szemem van, neked pedig tökéletesen alakod. - mosolygott rám.

- Ne bókolj, mert zavarba jövök! - bújtam a karjaim közé.

- Nem baj, akkor vagy a legaranyosabb. - kuncogott.

- Fejezd be...

- Jó, nem csinálom tovább. - nevetett megint.

Végül felkeltünk, és gyorsan felöltöztünk. Azaz én megtartottam Seonghwa pólóját, ami bőven leért a combom közepéig is, és ezért nem is látszik hogy van rajtam még egy rövidnadrág, amin a barátom csak nevetett.
A többiek már fent voltak, és éppen a nappaliban ücsörögtek egy-egy bögre kávéval a kezükben.

- Jó reggelt. - köszöntünk egyszerre.

- Jó reggelt... - köszöntek vissza egyhangúan.

- Várjunk, mi?! - kapta ide a fejét Hongjoong.

- Szia Rachel! - integetett nekem Yunho vigyorogva, majd a többiek is köszöntek.

Aztán ketten nekiálltunk csinálni valami reggelit nekik meg magunknak. Végül együtt ettünk, majd pont kész lett a mosogatással Seonghwa én pedig az elpakolással, mikor kinyílt a bejárati ajtó.

- Megjöttem, Ateez! - kiáltott fel San. A többiek azonnal kis is rohantak a konyhából, és hallottam ahogy üdvözölik, majd ahogy San röhögcsél. Én is kimentem, majd láttam ahogyan éppen egymást ölelgetik nevetve.

- Racheeel~! - rohant ide hozzám amint észrevett, majd szorosan magához ölelt.

- Szia neked is! - öleltem vissza nevetve.

- De régen láttalak már! - szorongatott meg. - De amúgy mit keresel itt? - tolt el magától. - Vissza költöztél? - ragyogtak fel a szemei.

- Nem.

- Oh... - szomorkodott.

- Miért jöttem volna vissza? - nevettem fel. - Még mindig bandában vagyok.

- Nem baj. Akkor is jó ha itt vagy. - vigyorgott.

- SeongEl is real. - vonult el mellettünk Yeosang a szobák felé, a többiek pedig nevetve elmentek, kivéve Seonghwát.

- Mik történtek amíg nem voltam itt? - tette karba a kezét San.

- ...Yoora kilépett a bandából, mostmár apa is kezdi elfogadni hogy idolt csináltatok belőlem, és megint összejöttünk. - mutattam a végén a páromra.