SOC 〜 Ateez ff. ✓

🌺TWENTY〜SIX🌺

[•••] Júl. 24. (V)

Tegnap Jamest felköszöntöttük, valamint neki is sütöttünk valamit, amit egy Vlive közben fogyasztott el miután elmesélte azt is hogy amíg ezt csináltuk, addig Kai háromszor is kiöntötte a tejet.
Az idő alatt amit együtt töltöttünk, már kitapasztaltuk hogy egyikünk sem szereti, ha nagy felhajtás van a születésnapunkon, tehát pont ezért szoktunk maximum sütni valamit.

Valamint tegnap segítettem Minsun menyasszonyi ruháját is kiválasztani természetesen az anyukája segítségével.
Ma pedig beugrottunk Haeyoonhoz, hogy megcsinálja a haját is. Nem hiszem el, hogy konkrétan kilenc évig együtt voltak, és mostmár végre megkérte a kezét... Ők ketten tényleg egymásnak lettek teremtve.
Végül a helyszínhez érve, Minsun még egyszer szorosan magához ölelt, majd tényleg ment készülődni.

Ezután én egy kis ideig nézelődtem, amíg végül meg nem láttam a bandám többi tagját, és oda siettem hozzájuk. Kai csak ámuldozva nézte a díszeket, a sok embert, és minden kis részletet amit csak meglátott. Woosung Jamessel meg velem beszélt egy kis ideg, de aztán meglátta Yoorat, és természetesen oda is termett a volt csapattársunk mellé. Úgy látszik végül Minsun rá is gondolt. De végülis jó volt újra látni őt is.

Aztán én még Daehyunnal is beszélgettem egy keveset, egészen addig, amíg meg nem láttam Seonghwát, majd a többieket. Még voltak más színészek is meg minden, de én jelenleg ennek örültem a legjobban, hogy rájuk is gondoltak. De végülis San a bátyám, Seonghwa pedig a párom, valamint Minsun jóban van eleve az Ateezzel.

- Sziasztok! - léptem eléjük mosolyogva.

- Szia! - köszöntek vissza kórusban, Seonghwa pedig azonnal végig is mért, Yeosang pedig oldalba is lökte.

- Jól nézel ki. - bökte ki végre a mondatot, amit valószínűleg már az első pillanattól el akart mondani.

- Tudom. - vágtam rá, mire a többiekből ki is tört a nevetés. - Na, csak viccelek! - fogtam meg a kezét nevetve. - Köszi, de te még mindig jobban nézel ki. - mosolyogtam rá.

- Flörtöljetek nyugodtan, csak ne előttem. - szólalt meg San.

- Fogd be Santan! - szóltunk rá egyszerre, a másik három pedig ismét elnevette magát.

Végül amikor az egész elkezdődött és Minsunt megláttam abban a gyönyörű ruhában, azzal a gyönyörű hajjal és arccal, konkrétan szerelmes is lettem a külsejébe. Nála tökéletesebb lánnyal még életemben nem találkoztam...
Aztán drága pap barátunk elmondta a tipikus házassági szöveget, és természetesen mind a kettő féltől egy "igen" hangzott el a végén, majd megcsókolták egymást. Ez volt a legszebb esküvő, amin valaha is voltam.... És egyben az egyetlen is. De akkor is szép volt.

Aztán ugye a végén fotózkodtak a családjukkal, oda mentek számomra ismeretlen emberek gratulálni nekik majd mi is, végül pedig az a "menyasszonyi csokor" is fel lett dobva. Mondjuk szerencsére nem is volt érte versengés, hanem csak mindenki követte a szemével azt a pár szál rózsából álló csokrot, ami aztán a mellettem álló Seonghwa kezébe pottyant, aki zavartan gyorsan le is passzolta nekem. Ezen a társaság csak nevetett egy jót, amíg én azt próbáltam kitalálni, hogy mégis mit kéne most kezdenem ezzel a csokorral.

- Szóval te mész legközelebb férjhez? - tette a barátom vállára a kezét nevetve Hongjoong.

- De nincs nálam!

- De nálad vooolt~! - csipkelődött San is.

- Mondjuk azt, hogy itt is létezik az öt másodperces szabály. - zárta le a témát Seonghwa, én pedig végig csak nevettem.