☆Shining Star☆ (Leondre Devries ff.)

☆Első☆

A nevem Elliana Walmsley, egy 14 éves tanuló. Wales-ben élek a szüleimmel és mint minden normális ember iskolába járok. Legjobb barátnőm Lilliana Ketchman aki velem egy osztályba jár. Barna hajam és barna szemem van ami nem túl érdekes. A kedvenc színem a lila és szeretek színes ruhákat hordani. Egy szerdai napon közösen sétáltunk az iskola felé a barátnőmmel. Az iskolai egyenruha számomra borzalmas. A lányoknak fehér felsőt, kék szoknyát és hosszú fehér zoknit kell hordani amihez egy elegánsabb cipő illik. A fiúknak fehér inget és kék nyakkendőt kell hordani a többi már az ő döntésük.
Szerencsések.

-És betudtam fonni anya haját végre. - mesélte Lilliana
-Ügyes vagy. - mosolyogtam
-Jössz edzésre? - kérdezte majd a táskája pántját megigazította
-Igen persze. Ki nem hagynám. - nevettem

Lilliana és én táncra járunk amit nagyon szeretünk. Többféle stílusban is szoktunk táncolni, de a jazz a kedvencem. Lilliana inkább az akrobatikus táncokat szereti és nagyon ügyes benne, de a balettet is imádjuk.

-Írt nekem Chloe hogy elvileg jön egy új fiú. - mosolygott
-Tényleg? Az tök jó.
-Remélem jól meglesz nálunk. - sétáltunk tovább

*Time Skip*

-Rendben gyerekek örülök hogy itt vagytok. Februárban egy új diákot köszönthetünk, gyere nyugodtan be. - mosolygott rá Mrs. Natalie mire belépett az akire mindeki várt Szeretünk új osztálytársakat köszönteni.
-Jó napot! - mosolygott, de látszott rajta hogy ideges
-Kérlek mutatkozz be. - kérte
-A nevem Leondre Devries 15 éves vagyok és eddig egy másik iskolába jártam itt Wales-ben.
-Örülök hogy itt vagy Leondre, kérlek keress egy helyet. Remélem megtalálod a helyed az osztályban.

Nem szólt semmit csak bólintott majd leült Harper mellé aki az egyik táncos társam. Igazi Hipp-hopp táncos.

Jobban megfigyeltem a fiút. Barnás szökés haja volt ami a fél arcán pihent, felül látszott sötét barna haja míg alul szőke virított, kezén pár henna által hagyott rajz ékesedett. Az ingje nem volt betűrve és barna szemeivel a padot nézte. Alacsonynak tűnt, a lábait lobálta és egy fehér érdekes cipő volt rajta amit még soha nem láttam, de nagyon tetszett.
Mosolyogva nézelődött mikor engem észre vett, elhúztam a fejem.

-Biztos kedves. - suttogott Lilliana
-Szünetben úgy is beszélünk vele. - válaszoltam

***********

Amint kicsöngettek sokan lementek a büfébe köztünk drága barátnőm is. Harper felállt majd nekem egy ölelést adva a büfébe indult ő is. Pár gyerek maradt fent akik csendben fogyasztották a reggelit amit hoztak.

-Szia, melléd ülhetek? - kérdeztem félénken
-Szia, persze nyugodtan. - mosolygott én pedig letettem a reggelim és rá néztem
-A nevem Elliana. - szólaltam meg
-Örülök hogy megismertelek. Nagyon szép vagy. - mosolygott mire megráztam a fejem
-Ez nem igaz Leondre. - nevettem el magam
-Hívj nyugodtan csak Leo-nak.
-Rendben. Hogy-hogy ide jöttél? - kérdeztem
-Régen bántottak engem, nem éreztem magam ott jól és anyukám átíratott másik suliba. - mondta
-O értem. Remélem itt nem lesz baj. - mosolyogtam
-Elsőre nagyon tetszik. - nézett rám
-Istenem. - nevettem újra
-Esetleg tudod a padtársam nevét. Nincsenek még könyveim és nem akartam zavarni úgy hogy azt sem tudom mi a neve.
-A neve Harper. Kedves lány csak elég nehezen barátkozik. Kell egy kis idő és téged is elfogad.
-Köszi. - mosolygott
-El, hoztam neked egy csokit. - jelent meg Lilliana és a kezembe nyomott egy Twix-et
(El=Elliana beceneve Szerk.)
-Ó, szia Leondre. - mosolygott majd közelebb húzott egy széket a barátnőm is
-Szia. - mosolygott. -Nyugodtan hív Leo-nak. - egészítette ki
-Rendben. Az én nevem Lilliana. Ennek a csodának a barátnője. - mutatott rám közben bele harapott a szendvicsébe
-Te is szép vagy Lilliana.
-Köszönöm, ez aranyos volt. - beszélgettek míg én kibontottam a csokim
-Kérsz? - nyújtottam felé
-Nem köszi. - válaszolt
-Nyugodtan vedd el a másikat azt úgy se tudom megenni soha. - nevettem
-Rendben. - csatlakozott hozzám Leo
-Jön Harper, menjünk. - biccentett felé Lilliana
-Maradjatok nyugodtan. Rajz óra lesz én máshol ülök. El te szépen tudsz rajzolni úgy is. - mosolygott
-Megkérdezem maradhatok e itt. - állt fel Lilliana
-Oké. - mosolyogtam
-Majd az óra után eljössz velem a könyvekért? - kérdezte Leo
-Igen persze. Megmutatok mindent. Bár gondolom a fiúkkal is megakarsz ismerkedni. - néztem rájuk
-Majd velük is beszélek. Először szeretnék körbe nézni.
-Azt mondta maradhatok. - ült le Lilliana
-Mesélj magadról. - néztem Leo-ra
-Anyukámmal élek és van egy testvérem. Igazából ennyi a többit már tudjátok. - mosolygott. -Meséljetek ti.
-A szüleimmel élek, nincs testvérem és táncolok. 14 éves vagyok.
-Ugyan az mint Elliana. - bólintott Lilliana

*Time Skip*

Igazából Leo a harmadik órától a fiúkkal volt mi pedig mint mindig elvoltunk együtt. Harper is kicsit megnyilt Leo előtt.

Lilliana-t haza vitte az anyukája mert dolguk volt ezért egyedül sétáltam haza.

-Szia. - állt meg egy autó aminek az első ablakából integetett Leo
-O, szia. - álltam meg mosolyogva
-Ne vigyünk el? - kérdezte
-Mindjárt haza érek, nem kell köszi. - válaszoltam
-Te is adtál nekem a csokidból. - húzta mosolyra a száját majd láttam ahogy az anyukája is kedvesen néz engem
-Hát oké. - mentem közelebb majd beültem. -Jó napot! - köszöntem Leo anyukájának
-Jaj nem kell. Hívj nyugodtan Victoriának. - nézett hátra mire bólintottam
-Hol laksz? - kérdezte Leo
-Végig megyünk ezen az utcán és ott az első ház. A fehér. - néztem rá

Csendben ültünk majd Leo megszólalt.

-Esetleg egyszer eljöhetsz hozzánk. - fordult hátra
-Átfogok majd menni, de ma nem érek rá edzésem van. - mosolyogtam
-Rendben, biztos ügyes vagy benne.
-Jaj istenem. - hajtottam le a fejem és kicsit éreztem hogy ég

Ennyit bókolni. Komolyan.

Miután megérkeztünk Leo kiszált és gyors ölelés után megköszöntem hogy elhoztak és bementem.

-Szia kincsem. Ki volt aki haza hozott? - kérdezte Anya
-Az új fiú. Nagyon kedves. A neve Leo, de én felmentem. - öleltem át majd a szobámba indultam
-Rendben, örülök hogy ő is jó érzi magát nálatok.

Amint felértem Lilliana üzent nekem így azt megnéztem.

Lilliana: Szia El. Látom nagyon bejön az új fiú sok sikert hozzá találkozunk edzésen.
Elliana: Szius. Hülyéskedsz, nem jön be szimplán nagyon kedves és jó barát. - válaszoltam
Lilliana: Persze, persze. Láttam én azokat a mosolyokat. Ő a tiéd lesz.
Elliana: Drága 14 évesen nem szeretnék barátot. Túl hamar lenne, csak szimplán mosolyogtam ennyi.
Lilliana: Nincs hamar, legalább ha nem is lesztek sokáig együtt tapasztalatot nyersz.
Elliana: Majd meglátom mi lesz.

Közben láttam hogy Leo bejelölt és írt is egy üzenetet.

Leo: Szia, mikor lenne jó neked? Esetleg átjönnél hozzánk vagy valami.
Elliana: Szia, igazából talán hétvégén lenne a jó.
Leo: Beszélek anyával, ha benne van jöhetsz hozzánk.
Elliana: Oo okes én is megkérdem azért. - tettem le a telefont majd mosolyogva felálltam és házit kezdtem el írni.

Hiii💜 remélem tetszik a story viszont szeretnék valamit mondani.
Tudom hogy a valóságban Leo 15 évesen már nem járt suliba (ha jól tudom XD). A Britain's got talent-nek nagyon sok szerepe lesz ebben a történetben ezért kicsit arrébb teszem, azért mert úgy gondolom 13 évesen (mikor ugye voltak) nagyon fiatalnak számítana ahoz hogy barátnője legyen és olyan kapcsolata jöjjön létre amit soha nem felejt el. Ezért most 15 évesen megy oda, majd. Tudom hogy az életben még aranyos kicsi Leo volt ott, de most a leírt Leo megy el oda.
Remélem nem baj hogy megváltoztattam pár dolgot, de először máshogy terveztem a történetet, de az nem tetszett így változott a terv.