☆Shining Star☆ (Leondre Devries ff.)

☆Negyedik☆

Amint át értünk köszöntem a tesójának aki mosolyogva integetett miközben játszott a földön.

Végül kiderült hogy Matilda a neve. Aranyos kislány.

-Menjetek fel nyugodtan, én addig készítek valamit. - mosolygott Victoria
-Rendben. - válaszoltuk egyszerre majd felrohantunk az emeletre

Leo szobája nagyon szép volt. A tető térben alszik így az ablak a döntött falon volt. Az ágya mellett egy hatalmas oroszlán díszelgett ami nagyon gyorsan szemet szúrt nekem és megöleltem a puha állatot.

-Tetszik? - kérdezte mosolyogva Leo
-Nagyon aranyos. - bújtam hozzá

Leo-val úgy döntöttünk filmet fogunk nézni, el is kezdtük mikor a telefonom folyamatos rezgésbe kezdett majd valaki hívott is. Elegem volt már hogy zavar a film közbe így bocsánatot kértem Leo-tól aki megállította a filmet majd én megnéztem ki hívott....Hueningkai. A Koreában élő barátom akit nagyon régen nem láttam és nem is hallottam felőle. A szüleivel az anyukám mikor még kicsi voltam akkor ismerkedett meg. Három évvel idősebb nálam mégis nagyon szeretem mikor nálunk vannak. Jó hallgatóság és remek táncos így ő is tanulhat tőlem, de inkább én tanulok tőle. Barna haja van bár ritkán, de szokott színt változtatni. Barna szemei pedig minden lány álmai. Koreában élnek, még is a szülőfölje Hawaii azon belül pedig Honolulu. Úgy gondolom nem minden ember születik ilyen érdekes helyen.

-Ki hív? - nézett a telefonomba Leo
-Csak az egyik barátom. Nem baj ha ezt felveszem, eléggé fontos. - húztam el a számat
-Nyugodtan. - mosolygott
-Köszi. - vettem fel. -Szia HueningKai. - köszöntem
-Szia Elliana. Hogy vagy? - kérdezte

Imádom ahogy angolul beszél olyan más mint amikor én beszélek.

-Jól vagyok köszi. Miért hívtál? - mosolyogtam és éreztem ahogy Leo a fülemhez mászik és próbálja jobban hallani a beszélgetést
-Csak azért mert anyukáddal már megbeszéltük hogy mikor megyünk hozzátok és gondoltam szólok. Mondta hogy nem vagy otthon.
-Ja igen az egyik barátomnál vagyok. És mikor jöttök? - kérdeztem
-Hát elég későn, de legalább megyünk. Illetve ha jól tudom kétszer is megyünk. Még tavasszal, majd a nyáron először két hétre majd háromra.
-Már várom, hiányzol. - nevettem miközben Leo megbökte az oldalam. -Leo. - suttogtam
-Tudom hogy az a csillag jegyem, de ez hogy jön ide? - kérdezte szegény Kai nem értett semmit a helyzetből
-Jaj nem arról van szó. Az új barátom, akinél most vagyok őt hívják Leo-nak. Bár ez csak becézés. - magyaráztam
-Áh így már értem, bocsánat. - nevetett
-Szerintem minden oké. - fordultam hátra mikor Leo mérgesen nézett engem majd a derekamnál fogva magára döntött. -Jézusom Leo! - szidtam majd oldalba ütöttem finoman
-A barátod? - kérdezte közbe Kai
-Nem, de majd mesélek én. - mosolyogtam
-Rendben. Annyeong. (viszlát) - váltott cuki hangra HueningKai
-Annyeong. - nevettem

(Amúgy nem tudom hogy küldön kell e írni a nevét úgy hogy Huening Kai, de másnál egybe láttam így most ilyen lesz szerk.)

-Mindig szokott hívogatni? - kérdezte Leo miközben a takaróval szenvedett
-Nem, bár ha igen akkor nagyon sokat beszélünk. - mosolyogtam
-És hány éves? - fürkészett
-17, de mire akarsz ezzel célozni? - néztem furán
-Ja, semmi csak...érdekelt. - rántotta meg a vállát majd elindította a filmet

*Time Skip*

-Esküszöm hogy imádtam ezt a filmet. - dőltem oldalra míg Leo a fejébe tömte a maradék pattogatott kukoricát amit hozott
-Nekem is tetszett. - válaszolt teli szájjal
-Fúj Leo. - húztam el a fejem
-Most miért, lefogadom hogy a HuningKai nevű barátod is így eszik. - nézett engem
-HueningKai , de amúgy most na náluk ilyen. Amúgy honnan tudtad hogy így esznek? - néztem rá értelmetlen fejjel
-Ja, jártam már Ázsiában és azért. - rántotta meg a vállát
-Hű, én egyszer úgy ki mennék hozzá. - álmodoztam
-Ennyire szereted? - döntötte oldalra a fejét
-Jó barát, olyan mint te. - válaszoltam mikor a hasam fájni kezdett ezért picit megrántottam a fejem
-Jól vagy? - kérdezte Leo
-Igen persze. - mosolyogtam
-Elliana. - halkult el
-Igen Lion. - húztam mosolyra a szám amit követett
-Igazából..... - húzta el. -Mindegy. - legyintett
-Na, mond hogy mi a baj. - néztem a szemébe
-Baj az amúgy nincs. Csak... - nézett össze-vissza
-Leo, megijesztesz. - fogtam meg a kezeit
-Én nem akartam... - jött zavarba
-Mit? Nem értem.
-Hát tudod, ezt... - szedte ki a kezemből a kezeit és az arcomra tette majd annak segítségével közelebb húzta azt magához úgy hogy az orrunk összeért.
Az arcom vörös színt vett fel egyből mire lecsuktam a szemem. Leo ajkai már a számat súrolta mikor....

-Leo, Elliana kész a kaja! - kiabált Victoria
Leo felnézett lassan majd elengedte az arcom és bámulni kezdett.
-Leo! - kiabált újra
-Ah, megyünk. - válaszolt Leo

Le voltam sokkolódva. Nem értettem mi történik. Leo megakart csókolni, ez lehetetlen. Ő meg én csak barátok vagyunk.

-Gyere. - fogta meg a kezeim majd felhúzott
-Az előbbi az..... - néztem a szemébe
-Ne is beszéljünk róla inkább. - legyintett
-Oké. - mosolyogtam bár legbelül kíváncsi lettem volna mi történik