☆Tizenharmadik☆

61 3 0
                                    

Azt a pár napot amíg Kai nálunk volt nagyon élveztem. Azon a napon mikor indult haza korán keltünk. Anya kivitt minket a repülőtérre.

-Jó utat Kai, és sok szerencsét Maddie-vel. - mosolyogtam
-Köszönöm Elliana, nagyon szeretlek majd máskor is jövök. Hidd el Leo rád gondolt mint az a lány. - suttogott
-Pff persze. - húztam el a számat
-Megyek mielőtt lekésem a gépet. Köszönöm neked is Yolanda. - ölelte meg őt is Hueningkai
-Utazz jól. - mosolygott anya is
-Sziasztok. - integetett

Anyával utána haza mentünk. Ő lepihent mert ma még nem dolgozik de utána már igen. Nekem is ez volt a szünet utolsó napja, viszont Leo-val mindenképpen akartam beszélni viszont nem vette fel a telefont, ahogy Lilliana sem.

Így írtam neki egy üzenetet.

Elliana💜: Szia Leo! Hueningkai elment, már nagyon hiányzol jó lenne beszélni.

Leo nem válaszolt, biztos elfoglalt van más dolga is.

*Írói Szemszög*

Leo és Charlie együtt próbáltak egy számot. Ők közösen énekelnek, reppelnek.

-Ez nem volt rossz. - vették le a fejhallgatót
-Tényleg nem volt rossz. - válaszolt Leo
-Na és mi a helyzet vele? - kérdezte Charlie
-Semmi. - húzta el Leo a fejét
-Leo nézd, mond már meg neki hogy szereted. - pakolt Charlie
-De nem tudom hogyan kéne. - válaszolt Leo majd sóhajtott
-Akkor utalj rá. Dalt tudsz írni. Írj neki minden nap max ne írd oda ki írta. - javasolta Charlie
-Nem is rossz ötlet. Írok is neki. - ült vissza Leo
-Végre már, én is dolgoznék tovább, de randira megyek. - indult hátra Charlie elegáns ruhát keresni
-Mi? Kivel? - kérdezte Leo
-Lilliana-val. - mosolygott Charlie
-És hogyan vagy mi történt? - kérdezte Leo
-Ja, elhívtam és igent mondott aztán ma majd megmondom hogyan érzek.
-Te szerelmes vagy Lilliana-ba? - lepődött meg Leo
-Annyira el voltál foglalva Elliana-val hogy nem akartam ezzel zavarni.
-Bocsi, legközelebb jobban figyelek rád. Sok sikert bro. - adott Leo egy pacsit
-Áh semmi, én sietek írjál aztán majd jövök. - mosolygott Charlie aztán a kulcsait felkapta és elment így Leo egyedül maradt írni

*Elliana Szemszöge*

Leo később sem válaszolt gondoltam megbántottam így elmentem hozzá.

-Szia Elliana. - mosolygott Victoria
-Szia, Leo-t keresem.
-Leo nincsen itthon, ha jól tudom Charlie-nál van.
-Ó értem. - sóhajtottam. -Csak beszélni szerettem volna vele.
-Sajnálom, már régóta ott van náluk engem se hívott, de megpróbálhatom. - vette elő a telefonját majd Leo-t hívni kezdte. -Nem veszi fel. - nézett rám
-Azért köszönöm. Megyek haza anyukám vár. - mosolyogtam hamisan
-Sajnálom. Legyen szép napod azért. - sóhajtott Victoria

Köszönés után elindultam a parkba ami egy étterem előtt volt. Leültem egy padra majd sírva fakadtam. Nem értem Leo miért utál ennyire. Sokáig ezen töprengtem észre se vettem milyen gyorsan sötétedik.

-Elliana te vagy az? - szólalt meg valaki mögöttem
-Micsoda? - fordultam hátra mikor Lilliana-t láttam meg térdig érő elegáns rózsaszín ruhában mellette pedig Leo szőke barátja állt ingben jól beállított hajjal
-Miért vagy itt ilyen későn? - kérdezte Lilliana. -És miért sírsz? - nézett rám aggódó tekintettel
-Semmi probléma nincs. - töröltem meg a szemem
-A semmiért nem sírunk. - csatlakozott a szőke
-Tudom, te vagy Charlie? - kérdeztem
-Igen, Charlie Lenehan vagyok gondolom már láttál, Leo barátja vagyok. - mosolygott
-Elliana Walmsley, tudod miért haragszik rám Leo?
-Haragudni? Épp hogy nagyon szerel.... - állt meg. -Öm nagyon hiányzol neki. - mosolygott Charlie
-De akkor miért nem veszi fel a telefont? - szöktek könnyek a szemembe
-Szerintem zenét hallgat lent. Édesanyám otthon van, menj el hozzánk majd ő szól Leo-nak. - válaszolt Charlie
-Leírom a címét. - mosolygott Lilliana
-Köszönöm. - öleltem meg mind a kettőjüket egyszerre
-Siess esteledik. - szólalt meg a szőke....vagyis Charlie
-Rendben sziasztok. - futottam el a házuk felé ahogy oda értem csöngettem mire egy szőke mosolygós nő nyitott ajtót
-Szia miben segíthetek? - kérdezte
-Jó estét a nevem Elliana Walmsley, Leo-t keresem. Tudna neki szólni? - kérdeztem
-Persze. Leo jött hozzád egy lány! - kiabált
-Ki az a lány?! - hallottam választ
-Elliana Walmsley! - válaszolt Charlie anyukája
-Megyek! - válaszolt Leo
-A nevem Karen, Charlie anyukája vagyok. - mosolygott rám
-Örülök hogy megismertem. - bólintottam
-Elliana. - futott az ajtóba Leo
-Én vissza megyek. - ment el Karen
-Köszönöm. - hajtottam le a fejem
-Mi történt? Van valami baj? - nézett rám aggódó tekintettel
-Semmi sincsen csak..... - szipogtam
-El, gyere be hideg van. - karolt át majd lekísért

Lent egész otthonos volt, leültetett egy kanapéra, eltett pár papírt aztán közelebb húzott egy széket és szembe ült velem.

-Miért sírsz? Van valami megint otthon? - kérdezte
-Miattad sírok. - nyögtem ki nagynehezen
-El, mit tettem hogy miattam sírsz? - jött közelebb
-Azt hittem utálsz, hívtalak, elmentem hozzád, de semmi. Kint ültem a padon egy parkba mert féltem hogy elmentél úgy hogy nem szóltál senkinek. Aztán megjelent Charlie és Lilliana akik mondták hogy itt vagy. Azért kerestelek meg mert nagyon féltem.
-Sajnálom, sosem haragudnék rád. Ki volt kapcsolva mindenem. - állt fel majd a telefonját felemelte az asztalról és épp akkor kapcsolta be
-Hueningkai elment... - suttogtam
-Tényleg? - nézett engem Leo
-Mesélt nekem egy lányról akit Maddie-nak hívnak, nagyon szerelmes belé.
-Nem tudtam, de miért mondtad el? - kérdezte Leo
-Fogalmam sincs, csak gondoltam azért vagy rám mérges mert Kai nálunk volt és ha már itt vagyok elmondom miről beszélgettünk. - döntöttem oldalra a fejem
-Értem. Megígérem hogy soha nem hagylak el. - húzott magához majd szorosan megölelt és puszit nyomott a hajamba
-Hány óra van? - kérdeztem
-Lassan éjfél, jó későn jöttél ide. Én itt alszom Karen szólt anyának. Ha te is szeretnél itt aludhatsz, legalább nem leszek egyedül. - mosolygott Leo kisfiúsan
-Rendben szólok anyának. - enyhült meg a szívem rajta
-Szuper, hozok neked cuccokat oda. - pattogott ki én pedig anyával beszéltem akinek elpanaszoltam hogy rosszul érzem magam és inkább itt maradok mert nem mennék már így haza
-Sziasztok! - jött haza Charlie és Lilliana
-Fiam ilyen későn kint lenni, komolyan mondom..... - hallottuk Karen hangját mire Leo és én nevetve egymásra néztünk

Leo a szemeimbe nézett, barna szemei csillogtak. Csak állt és bámult engem, ahogy én is őt.

-Leo....
-Elliana.... - szólaltunk meg egyszerre
-Előbb te. - mosolyogtam
-Nem, te előbb. - válaszolt Leo
-Leo, mond te előbb. - nevettem el magam
-Oké.... - sóhajtott majd közelebb lépett hozzám elfordította a fejét aztán lassan mégjobban közelebb jött

Kezeit a hátamra tette én pedig remegve viszonoztam azt.

Leo a homlokomra adott egy gyors puszit aztán kicsit idegesen leült a földre ahová a cuccai voltak téve.

-Sziasztook, csak jó éjszakát akartunk kívánni mi megyünk is. - nyitottak be Charlie-ék
-Jó éjt nektek is. - mondtam
-Jó éjt. - drümögött Leo

Lekapcsoltam a lámpát és jó éjt-et kívánva ő a földön feküdt én meg az ágyon. Mikor rámtört egy kicsi nevetés.

-Min nevetünk? - kérdezte Leo
-Olyan voltál az előbb mint egy morcos medve. - nevettem
-Morcos medve. - kelt fel majd az ágyra tette az állát
-Igen. - feküdtem vele szembe
-Morcos medve vagyok. - mosolygott
-Most igen, de te egy oroszlán vagy. Egy nagyon édes kedves oroszlán aki nem bánt senkit.
-Csak azt aki rosszul bánik az emberekkel, nem olyan szép lányt mint te. - állt fel
-Ez nem is igaz. - néztem rá
-De igen. - szúrós szemmel nézett vissza, tudtam ebből nem enged
-Miért nem fekszel fel ide? Van még hely és a föld biztos kényelmetlen.
-Eléggé, ráadásul hideg is. Köszi. - dobta mellém a párnáját. -Ideje lenne aludni holnap korán kell kelni mert a cuccaid otthon vannak és jó lenne időben oda érni. - söpörte ki az arcomból a hajam
-Igaz, jó éjt Leo. - adtam egy puszit hirtelen az arcára és az ágyba dőltem

Leo egy ideig ült aztán ő is jó éjszakát kívánt és az arcomhoz hajolt majd adott egy puszit rá és lefeküdt rendesen.

Hii💜💜
Nagyooon sajnálom hogy ilyen későn került ki a rész, de most fejeztem be. És azért is bocsánat hogy ennyi ideje nem volt rész. Lehet unalmas lett, de ígérem befog indulni ez a történet is. Próbálok sietni a következő résszel. Remélem azért tetszett és jó éjszakát mindenkinek.

Byee💜💜

☆Shining Star☆ (Leondre Devries ff.) Where stories live. Discover now