☆Shining Star☆ (Leondre Devries ff.)

☆Tizenötödik☆

-Elliana, jobb ha mostmár haza megyek. Későre jár. - mosolygott Leo
-Rendben. - válaszolt zavartan
-Minden rendben? - kérdezte
-Igen persze csak ugye jól vagy te is? - néztem rá
-Jól vagyok. - mosolygott
-Rendben akkor kikísérlek. - indultunk le

Lementünk kinyitottam az ajtót majd Leo elment a deszkájáért és vissza jött az ajtóba.

-Leo....vigyázz magadra. - néztem a szemeibe
-Vigyázok. - mosolygott majd a kezeit az arcomra tette és húzott magához közel.
Becsuktam a szemeim és vártam mi történik mikor Leo telefonja elkezdett rezegni. -Bocsánat. - húzódott el
-Semmi baj. - néztem a földet zavartan és éreztem ahogy az arcom vörös színt vesz fel
-Holnap találkozunk, szeretlek. - adott az arcomra egy puszit majd annyit hallottam hogy a földre érkeznek a deszka kerekei majd felpattant rá Leo és elindult haza.

*Írói Szemszög*

Leo ahogy haza ért bocsánatot kért anyukájától hogy késett egy kicsit. Majd felhivta Clara-t.

-Szia Leo. - köszönt Clara
-Miért írtál? - kérdezte Leo
-Mert hiányoztál.
-Örülök, de most megyek...
-Leo remélem majd találkozunk.
-Én is, Jó éjt. - köszönt Leo
-Jó éjt. - válaszolt a lány

-Ki hívott, Elliana? - kérdezte Victoria
-Nem, Clara.
-Miért?
-Hiányoztam neki. - válaszolt Leo
-Eléggé érdekes lány. És Elliana, vele mi történt? - kérdezgette Leo-t az anyukája
-Vittem neki virágot ami inspirálta, készített egy gyönyörű rajzot és elhoztam egyik neki nem tetsző rajzát. Anya mivel tudnék még kedveskedni neki? - kérdezte Leo
-Azzal hogy mellette vagy és támogatod. Rengetegszer fordult egyből hozzád és ez valamit jelent. - mosolygott Victoria
-Tényleg? - nézett rá Leo
-Igen, csak bízz magadban.
-Köszönöm. - ölelte meg Leo az anyukáját

Később Leo felment és válaszolt Adam-nak.

Adam: Mi van Leo nem válaszolsz már?
Leo: Itt vagyok, nem voltam otthon.
Adam: A csajodnál voltál nem?
Leo: Nem a csajom, a barátom, de igen nála voltam.
Adam: Egy csomó ideje húzod a titkos szerelmed miért nem mondod el neki végre te.
Leo: Mert nem tudom hogyan, de mindegy.
Adam: Most figyelj, oda állsz elé elmondod aztán beléd szeret és megbaszood
Leo: Adam nem minden ez körül forog. Szeretem Elliana-t és kész majd ha akarom elmondom neki.
Adam: Ahogy akarod haver.

Leo ahogy befejezte ezt a beszélgetést elment és írta tovább azt amit Elliana-nak szán.

Másnap még órák előtt bedobja az első üzenetet Elliana-nak és csendben várja mi lesz.

*Elliana Szemszöge*

Másnap lassan elkészülődtem aztán elindultam a suliba Lilliana-val. Elmentünk a szekrényeinkhez mikor kinyitottam kihullott egy papír belőle.
Kihajtottam így elém tárultak a sorok.

Elliana én téged nagyon szeretlek alig várom hogy te is szeress engem. Gyönyörű hajad ahogy a válladra omlik nincs annál szebb. Olyan vagy mint egy tavaszi gyönyörű virág aki télen is virágzik. Te vagy életem legszebbje.

Nincs semmi aláírás rajta. Vajon ki írhatta nekem.

-Juj ez cuki. - mosolygott Lilliana
-Ki ír nekem szerinted? - néztem rá
-Fogalmam sincs. - rántotta meg a vállát
-Attól még aranyos az igaz. - pirultam el
-Éss mi van ha Leo az? - nézett rám
-Ugyan már kérlek Leo nem ír ilyeneket. - legyintettem
Bár írna.
-Te tudod. - rántotta meg a vállát aztán kivettük a könyveket és elindultunk órákra

A tanárnő mondta hogy új tesi tanár érkezik az iskolába aki minket fog tanítani.
Egy férfi tanár ami elég érdekes, de hát na.

Ahogy tesi óra közeledett mindeki folytatta a dobálózást és kiabálást mikor Harper futott be hogy itt az igazgató meg az új férfi tesi tanár.

-Gyerekek üdvözöljétek Mr. James-t aki mostantól a tesnevelést fogja tartani. Én megyek is, névsort adtam sok sikert.
-Köszönöm, gyerekek én tanítom a tesit örülök hogy itt lehetek. Menjünk futni. - intett mire mindeki nyávogás után elindult. Én és Leo hátul voltunk majd megállította a tanár. -Legalább ha ilyen hosszú a hajad fogjuk fel ha lehet. - nézett rá mire Leo forogni kezdett honnan szedjen hajgumit
-Tanár úr fent van a teremben az enyém. - szólaltam meg
-Akkor menjetek fel, majd utána futtok a saroktól oda meg vissza aztán jöttök be.
-Rendben. - bólintottunk és elindultunk fel
-Köszönöm. - suttogott Leo
-Szívesen. - mosolyogtam majd intettem hogy jöjjön erre

Adtam neki egy hajgumit, de aztán vissza vettem és megkértem gugoljon le mert magas hozzám képest. Inkább leült egy székre aztán összefogtam szépen a haját. Mivel csak az egyik oldalon van hosszabb haja ezért kicsit féloldalas lett, de aranyos volt. A kis szőke copf, jól állt neki.

-Kész, így jó? - kérdeztem
-Igen köszi. Bár így tök hülye fejem van. - nézett rám
-Ez nem igaz szerintem aranyos. - állt velem szembe és a kezemet a vállára tettem és úgy piszkáltam apró kis összefogott haját
-Látom tényleg tetszik neked. - mosolygott
-Cuki. - piszkáltam mikor a szemembe nézett mélyen a kezei a derekamra került én pedig becsuktam a szemem és vártam Leo mikor teszi meg újra amikor közeledett meghallottunk egy cipő kopogást
Szétrebbentünk mikor bejött az igazgató helyettes.

-Mit keresnek itt? - kérdezte
-Tesi óráról jöttünk el hajgumiért el vagyunk engedve, de már megyünk is vissza. - mondta Leo én teljesen lefagytam
-Rendben. - ment ki, Leo pedig sóhajtott én pedig inkább elindultam Leo-t húzva magam után

Zavarban voltam eléggé, és azért Leo is szerintem. Amint leértünk futottunk a saroktól oda meg vissza. Előttem futott kis hajacskája lebegett ahogy ment, aranyosnak tartottam új haját. Azóta eléggé megnőtt neki és ha jól láttam jobban kiszőkítette ami nagyon jól állt neki. Szerintem elbambultam abban hogy nézem mert a vissza érés előtt megbotlottam és elestem. Szitkozódtam mert fájt a térdem, de amint ezt meghallotta Leo felsegített és aggódóan nézett rám.

-Jézusom rendben vagy? - kérdezte Leo
-Igen megvagyok. - poroltam le magam
-Vérzik egy kicsit. - nézte a lábam majd bekísért a tornaterembe
-Tanár úr elestem. - néztem rá
-Hát ez ma nem a ti napotok. Rendben te maradsz. - nézett rá Leo-ra. -Te pedig menj fel az iskola orvoshoz.
-Minden rendben lesz? - kérdezte Leo
-Igen megleszek ne aggódj tesi után találkozunk.
-Rendben. - bólintott

Elmentem az orvosiba ahol lekezelték a sebeim és amint végeztem már vége volt az órának és átöltöztem nagy nehezen majd lassan kimentem a suli elé.

-Elliana minden rendben? - kérdezte Leo ahogy meglátott
-Igen persze. - mosolyogtam majd megláttam Leo mögött egy srácot.....egyből felismertem....Adam.
-Szia Leo, Elliana. - jött oda hozzánk
-Szia. - köszöntem halkan
-Cső bro. - köszönt Leo is
-Sziasztok. - érkezett meg Lilliana is. -Hello. - nézett érdekesen Adam-ra Lilliana
-Na Leo sok sikert. - nevetett majd nekünk intve vállba lökte Leo-t aztán elment a többi fiúhoz
-Minden okés? - kérdezte Lilliana
-Igen, csak egy kicsit cigizett szerintem. - legyintett Leo
-Azért vigyázz. - néztem Leo-ra aki megörült hogy gondoltam rá
-Vigyázok. Nyugi.
-Délután ráérsz? - kérdeztem félénken
-Igen.
-Akkor menjünk. - mosolygott Leo. -Lilliana? - nézett rá Leo
-Charlie jön elém. - válaszolt
-Rendben, akkor mi megyünk. - mosolyogtunk

Leo és én most hozzájuk mentünk. A két kisebb kuytus egyből hozzám szaladt én pedig mosolyogva simogattam meg őket.

Köszönés után felmentünk a szobába jött velünk Yuki is, felugrott az ágyra és lefeküdt.

Leo és én először a házit csináltuk meg aztán beszélgettünk és a többi.

-Tudod ma kaptam egy üzenetet. Aranyos volt. - meséltem annak aki meglepődött
-Tényleg? És tetszett? - kérdezte
-Igen nagyon. Kíváncsi vagyok ki küldte.
-És mi van akkor ha többet kapsz? - nézett rám
-Nem tudom, örülnék neki nagyon aranyos.
-Na akkor legalább.....örülsz neki. - fordította el a fejét és a szemeim nézte
-Leo..... - sóhajtottam
-Elliana..... - fogta meg a derekam

Nagyon reméltem hogy most senki nem nyit be. Leo haja csikizte az arcom amitől mosolyogtam egyet. Leo megrázta a fejét ahogy a haja az arcába hullott. Megijedtem nehogy valaki bejöjjön. Leo lassan magához húzott majd megcsókolt. Újra

Hii💜

Most szeretnék több részt kitenni mivel otthon vagyok. Remélem tetszik jó hosszú részeket tervezek és vigyázzatok magatokra.

Byee💜