A fiatal rendőr Jeon jeongguk, aki még, csak 25 éves, de már elégranggal rendelkezik. Egy nap megkapja a legnehezebb bűnügyét, amiben egy maffia csoportot kell elkapni, de ez egyáltalán nem egyszerű meló. Semmi bizonyíték nincs, amitől sikerülhetne...
A hatalmas csöndben, hangosnak hat minden apró nyelésem, mikor a vizet próbálom leerőszakolni a torkomon. Mindenki csendben emészti a hallottakat, talán tervezgetnek is, hogyan tudnák kiiktatni a maffia vezért, vagy legalábbis elszökni előle. Bár ez az elméletem lassan lerombolni látszik, mikor Yoongi megszólal.
-Hát akkor én leléptem. Nem veletek szeretnék meghalni.- Kijelentése után már megy is a kijárat felé.
-Most meg hova a francba akarsz menni? - Szól utána a szőkeség, kicsit sem szépen. Attól függetlenül, milyen kis ártatlanak tűnik, és édesnek, elég ronda szája van.
-Még nem tudom, de azt biztos, hogy mindenkit megdugok, aki szembe jön velem az utcán.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Intve egyet, elhagyja a lakásomat. Jimin mérgesen üti egyik lábát a padlóhoz, míg fújtatva beletúr szőke tincsei közé. Taehyung kuncogva fúrja a lapockáim közé az arcát, miközben ujjaival hasamat simogassa. Elég csikis vagyok, ezért mielőtt a gyenge pontomat célozná meg, gyorsan megfogom a kezeit. Még az kéne, hogy elkezdjek itt nevetni, akár egy idióta.
-Utána megyek és visszahozom. - Jimin is az ajtó felé kezd el sietni, de pár giliszta mozdulattal elkapom a kezét.
-Veszélyes kint lenni. Sok a rendőr és a maffia is titeket keres.
-Tudom, de nem hagyhatom, hogy elmenjen! Még nem gyógyult meg, TaTa! Szükség van rá, na meg...nem lenne jó, ha elkapnák a zsaruk zaklatás végett. - Húzza el szája szélét, bosszankodva húzva ki a kezeim közül a karját. - Gyors leszek, addig vigyázz TaTa-ra.
Ezzel ő is elmegy, kettesben hagyva Taehyung-al, aki még mindig hátúról szorongat. Sóhajtva leszedem magamról a kisebb karjait és felé fordulok, de ez után elölről tapad rám. Karjait átfonja derekam körül, vigyorogva nézve fel rám.
- Mi van veled? - Felhúzom egyik szemöldököm, hisz nem szokott ez ennyire tapadós lenni. Egy kis idő után, nem is kell válaszolnia, mivel látom a hatalmas pupilláit. - Honnan szereztél drogot? - Felháborodva teszem a kezeim a vállára, hogy ellökjem magamtól, de ekkor eszembe jut a sérülése. Mérgelődve ütöm inkább tarkón, amire feljajgatva, nyakamba fúrja az arcát.
-Ne bánts, Gukk! - Nyávog bele a nyakamba, ami egy kicsit megmosolyogtat. Talán egy kicsit aranyosnak találom.
-Hülye vagy. - Kijelentésemre megérzem a fogait a nyakamon, ahogyan lassan belemélyeszti. Felsziszegve tolom el magamtól a pitbullt és lépek tőle hátrébb, miközben a fájó részre teszem a kezem.
-Ne sértegess! - Emeli fel mutatóujját, meglengetve előttem. - Nem vagyok hülye. - Morogja sértetten, lassan a kanapé felé menve, oda le is ülve. - Nézünk tévét? - Pillanatok alatt eltűnik a durcás énje és helyette gyermekien izgatótan, csillognak meg szemei. Visszatér már az oly rég látott, előre-hátra billegése is, ami egyáltalán nem hiányzott.
