A fiatal rendőr Jeon jeongguk, aki még, csak 25 éves, de már elégranggal rendelkezik. Egy nap megkapja a legnehezebb bűnügyét, amiben egy maffia csoportot kell elkapni, de ez egyáltalán nem egyszerű meló. Semmi bizonyíték nincs, amitől sikerülhetne...
Még be sem léptem a házba, de már hangos ordításokat hallottam. Taehyung fájdalmas üvöltéseit, amit nem tudtam mire vélni. Mi a franc történik odabent?
Beszaladtam a házba, hangokat követve egészen a vendég szobáig. Az első amit megláttam, hogy Taehyung az ágyban fekszik, fájdalmas grimaszt véve fel arcára, míg minden izma megfeszülten tapad a matrachoz. Jimin a lábaim ülve, combját szorosan tartsa az ágyhoz, miközben a fekete hajú a sebénél matat egy csipeszel. Az ágy egyik oldala csöpögött a vértől, ami a fiúból jött.
Oops! Questa immagine non segue le nostre linee guida sui contenuti. Per continuare la pubblicazione, provare a rimuoverlo o caricare un altro.
-Ne bámuld, hanem fogd le! - Kiabálja a fekete hajú fiú, többször is ellökve a fájdalommal küzdő kezeit, amikkel folyton a sértett területre tévedtek.
Rossz szájízzel, de mentem hozzájuk és kezembe vettem a barnaság vékony csuklóit, erősen fogva őket feje főlé. Valami rettentő rossz látvány volt az, ahogyan a srác a csipeszel, mélyen a fiú sebébe nyúl, több vért juttatva ki belőle. És ha ez nem lett volna már elég groteszk, akkor szegény Taehyung ordításai, könyörgései sem segítettek a dolgon.
Izzadságba úszót egész teste, többször is megemelve csípőjét, megpróbálva elhúzódni a fájdalmakat okozó eszköztől. Jimin térdeire csúszott és megpróbálta a csípőjénél lenyomni, nehogy több kárt is okozzon magának a fiú.
Rengetek időbe telt, mire végre kiszedte belőle a golyót. Taehyung már ez előtt elájult, abbahagyva ezzel a mocorgást.
-Rendben, már csak össze kell varrni. - Törli meg a homlokát a fekete, elfáradva dőlve hátra egy pillanatra, de utána gyorsan a tűhöz is kapott, nehogy több vért is veszítsen az ájult fiú.
Elég gyorsan ment az egész, így, hogy nem kapálózott, vergődött szegényke. A fekete bekötötte a sebet, majd véres kezeit maga mellé ejtette, hulla fáradtan feküdve majdnem el a székben. Jimin is hangosan szuszogva mászott le róla, puha szőnyegre ülve le. Én is elengedtem csuklóit, amiket utána meg is simogattam neki, mivel elég szorosan tartottam őt.
-Ez kemény menet volt. - Sóhajtsa a fekete, odanyúlva az ágyvégénél lévő injekcióhoz.
-Az mi? - Mutatok rá gyanakodva, nehogy valami szart pumpáljanak bele a barnaságba.
-A gyulladáson segít. - Magyarázza, miközben már bele is szúrja a tűt, belefecskendezve az orvosságot.
-Honnan szereztétek?
-Nem számít, az a lényeg, hogy van. - Motyogja a kisebb, még mindig a szőnyegen ülve.
Csönd telepedik ránk, csak alig hallva, ahogyan Taehyung szuszog. Legalább valami élet jelet mutat. Jimin maga elé bámul, elmélyedve a gondolataiban, frusztráltan húzva fel az orrát. A fekete hajú még mindig a székben van elolvadva, mintha egy maratont futott volna és most hulla fáradt tőle. Pedig szegénykém szenvedte végig az egész műtétet, ha ezt egyáltalán annak lehetne hívni.
