Ha a jóság és az önzetlenség emberek volnának valószínűleg Eunha testesítené meg őket. Azonban a lány élete egy totális katasztrófa és egyre csak rosszabb lesz. Mikor úgy érzi, hogy már csak a csoda segíthet rajta, megérkezik a segítő "mancs".
Eunha éppen egy találkozóra tartott a legjobb barátnőjével. Örült, hogy végre tudnak személyesen is beszélni, ugyanis amióta a gimi után ketté váltak útjaik csak KakaoTalkon tudtak kapcsolatot tartani.
Amint bekanyarodott a sarkon megpillantotta az ismerős épületet, ahova sokszor jártak el iskola után. Belépve rögtön a nyakába is ugrott Taeyeon, a legjobb barátnője, legalábbis ő azt hitte.
-Szia Eunha! Rég láttalak! Szeretném, ha megismernél valakit! -azzal a lány mögül kilépett egy másik.
Nagyából velük egyidős lehetett, kockás miniszoknyát és egy fehér inget viselt. Hosszú barna haja rendezetten omlott a vállára. Egy ragyogó mosoly kíséretében kezet nyújtott Eunhanak.
-Szia Mina vagyok! -Eunha. -mutatkozott be kicsit zavartan.
Kényelmetlenül érezte magát, ugyanis ő a találkozóra egy farmert és az ezeréve Taeyeonnal közösen vásárolt bő pulcsiját vette fel, melyből a másik lány is birtokolt egy darabot, így össze tudtak öltözni. Azonban ahogyan végignézett legjobb barátnőjén ő is hasonló szettet viselt, mint Mina. Végül nem akart nagy figyelmet szentelni ennek, hiszen nyilvánvaló volt, hogy Taeyeonnak rajta kívül is vannak barátai, de ő arra számított, hogy csak ketten lesznek, hiszen évek óta nem látták egymást és lett volna mit kibeszélni.
-Mit szólnátok egy kávéhoz, aztán elmehetnénk mondjuk vidámparkba. -vetette fel az ötletet Mina. -Szerintem inkább... -kezdte volna el Eunha, de barátnője közbe vágott. -Nagyon jó ötlet! Eunha rendelj nekünk kérlek két cappuchinot! -Persze! -mondta halkan, majd elindult a pult felé.
Mina és Taeyeon megállás nélkül beszélgettek, miközben meg sem próbálták bevonni Eunhat, így ő csak csendben hallgatta a két másik nevetgélését.
-Ó nekem is van egy hasonló történetem, képzeljétek el... -de megint nem tudta befejezni, amit akart, mert Mina valamit odasúgott Taeyeonnak, amin ismét kacagni kezdtek.
A helyzet akkor sem lett jobb, amikor a vidámparkban voltak. A lány végig a másik kettő cuccait cipelte, miközben ők minden lehetséges játékot kipróbáltak. Egy papucsnak érezte magát, egy felesleges harmadiknak. Önmagával vitatkozott hiszen nem egyszer jutottak eszébe olyan gondolatok, hogy most inkább hazamegy és otthagyja őket, úgysem figyeltek rá, de félt, hogy ezzel megbántaná Taeyeont. Szegény naivan hitte, hogy a legjobb barátnője még mindig az, akivel egykoron sülve főve együtt volt. Nem akarta azt gondolni, hogy már nincs szükség rá, a társaságára, de a gondolat minduntalan visszatért a fejébe: Lecserélték.
Három végtelen hosszúnak tűnő óra után egyedül baktatott hazafelé. Csalódott volt, de nem akarta ezt Taeyeon tudtára adni. Nem akarta elveszíteni, de legbelül tudta, hogy ez már rég megtörtént. Gondolataiból a telefonján villogó Instagram értesítés ébresztette fel.
„Taeyeon új bejegyzést tett közzé"
Kíváncsian megnyitotta a posztot, ami egy közös kép volt Minaval, alatta a következő szöveggel: Izgalmas nap a legeslegjobb barátnőmmel @minagram
Eunha teljesen összetört, minden negatív gondolata valósággá vált. A sírás határán volt ezért rohanni kezdett hazafelé. Nem figyelt maga elé, ezért a lépcsőházban szépen nekirohant az éppen lefelé igyekvő Sannak.
-Mi történt veled? Jól vagy? -kérdezte aggódva. -Lecseréltek. -suttogta. -Ezt, hogy érted? Eunha mondj már valamit! -kiáltott utána, azonban ő már rohant is be a lakásába.
Amint becsukta az ajtót az előszobában Yunhoval találta szembe magát. A kutyus aranyosan oldalra döntötte a fejét, ezzel tanulmányozva a lány arcát. Ekkor Eunha nem bírta tovább és zokogva guggolt le hátát az ajtónak támasztva. Yunho egyből odafutott hozzá és körbe ugrálta, majd az arcát kezdte el nyalogatni, mire Eunha fokozatosan kezdett megnyugodni. Mikor már csak szipogott az állat az ölébe hajtotta a fejét, amit a lány megsimogatott.
Eunha a konyhába indult, hogy igyon egy pohár vizet. Eldöntötte, hogy összeszedi magát és átmegy Sanhoz, egyrészt bocsánatot kérni a viselkedéséért, másrészt pedig beavatni őt a történtekbe. Nem veszítheti el őt is.
Yunho követte őt San ajtajához és mintha bíztatni akarna, orrával a lány kezét lökdöste, hogy kopogjon be végre. Miután ezt megtette meghallotta bentről a fiú lépteit, majd nyílt az ajtó.
-San sajnálom nem akartam így viselkedni, de túl sok minden történt és... -Ugyan előfordul! Inkább gyere be és mesélj! -mosolygott rá. -Yunho bejöhet? -kérdezte. -Persze, legalább összebarátkozik Shiberrel.
Amint beljebb léptek San Shiba Inuja egyből köszöntötte Eunhat, majd a másik kutyához rohant ismerkedni. A lány beljebb lépve egy ismerős hajkoronát pillantott meg San kanapéján.
-Wooyoung? -Szia Eunha! -integetett neki. -Remélem minden rendben van veled! Nem tudom mi történt, de inkább hazamegyek, hogy meg tudjátok beszéni. -mosolygott és már fel is pattant. -Maradhatsz nyugodtan nem olyan titkos. -mondta, majd jelezte neki, hogy üljön vissza.
Miután San visszatért a konyhából és megkínálta vendégeit egy-egy teával, Eunha pedig elmesélte mi is történt pontosan.
-Ne aggódj én leszek az új legjobb barátod, ha gondolod! -próbálta oldani a hangulatot San. -Nem tudom, hogy számít e, de hozzá is bármikor fordulhatsz segítségért. -mosolygott Wooyoung. -Köszönöm srácok! Nagyon jól esik! -majd egy csoportos ölelést kezdeményezett.
Bármi történik rájuk számíthat most már.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
