-San mégis...? -Wooyoung a falon tátongó hatalmas lyukon keresztül nézett farkasszemet a szomszéd lakásban tartózkodó három személlyel.
-Te jó ég! -San tátott szájjal kapkodta a tekintetét a kezében lévő kalapács és Woo között.
-Izé... Cuki a pizsid! -mosolygott kínosan.
-San te nagyon konkrétan szétverted a falat! -pattant fel kanapéjáról a fiatalabb, majd közelebb lépett, hogy szemügyre vegye a kárt. San és Woo először furán méregették egymást, majd a falon lévő nyílást.Eunha még mindig sokkosan kapaszkodott Yunho karjába, aki szintén hasonló állapotba figyelte a két fiút. Azért voltak San lakásában, mert a fiú nagy műértő lévén egy nagyobb festményt vásárolt a falára és ennek felszögelésében akartak segíteni neki.
-Hát Sannie ez elég gáz! Azt hiszem jobb, ha szólok a gondnoknak. -somfordált ki az ajtón Eunha, Yunhoval a nyomában.
Pár perccel később visszatértek az aranyos öreg úrral, aki azonban az ütött-kopott szerszámos ládájával nem igazán tudott segíteni a helyzeten.
Elmesélte a fiataloknak, hogy régebben San és Woo lakása egybe volt nyitva, de úgy döntött, hogy inkább ketté szedi, hogy többen tudjanak lakni a házban.
A falat gipsz kartonból állította egy elég kótyagos illető. Sejtette, hogy nem tökéletes, de legalább olcsó volt.-És most mi tévők legyünk? -kérdezte Wooyoung.
-Hívjanak egy kőművest, ő talán többet segíthet.-Szerintem próbáljuk meg először elfedni valahogy. Segítünk nektek igaz Yunho? -fordult Eunha az említett felé.
A reggeli kavarodás után mindenki harcképes ruházatba vágta magát és megpróbálták bedeszkázni a lyukat.
San kissé remegve vette a kezébe a kezébe az első szöget, majd a deszka egyik sarkához illesztette, melyet Yunho tartott.
-San, menni fog ugye? -nézett rá Wooyoung.
-Bízhatsz bennem! -kacsintott rá.Három szöget már sikeresen beütöttek, de a negyedik csak nem akarta megadni magát.
Sannak elege lett és egy hatalmasat rávágott, ezzel az egész deszkát átütve a falon, ami egy hatalmasat koppanva ért földet Wooyoung lakásában.
San ijedten nézett össze a mellette álló Yunhoval.
Wooyoung egy olyan „Ez most komoly?!" tekintettel fordult Eunha felé.-San ezen a lyukon már egy ember is átfér! -állapította meg a lány.
Úgy döntöttek kihívják a kőművest, aki kijelentette, hogy az egész falat le fogja bontani, így a fiúknak együtt kell lakniuk egy ideig, amíg nem szerez anyagot az újra állításához.
Amíg dolgozott a fiatalok San kanapéján beszélgettek, vagyis inkább ordítoztak a hangzavar miatt.
-Kértek házavató ajándékot? -röhögött Yunho.
-Ez egy komoly helyzet ne... -Eunhat egy szórakozott Wooyoung szakította félbe.
-Hát hogyne! Én szeretnék egy új étkészletet! San te mit kérsz? -bökte meg az idősebb vállát.
-Egy új ágyat Shibernek! Szegénykém kinőte! -San megsimogatta az ölében ücsörgő ebet, aki kicsit megrémült a nagy kalapálás miatt.
-Egyébként Eunha hol van a kutyád? Régen nem láttalak vele. -tette fel a kérdést San.
-Oh nos...
-Kutyahotelben van. -hazudott szemrebbenés nélkül Yunho.A két fiú néhány pillanatig furcsán nézett a párosra, majd inkább elengedték a dolgot.
Két óra múlva a kőműves le is bontotta a rövid falszakaszt, majd miután San és Wooyoung közösen kifizették az irreális összeget, távozott is.
-Azt hiszem fel kéne porszívózni! -tanulmányozta San a földet beborító fehér gipszporban lévő lábnyomokat.
-Amíg ti takarítotok mi elmegyünk a "házavató" ajándékaitokért. -közölte mosolyogva Eunha.
-Jó munkát! -majd karon ragadta az elbambult Yunhot és kilépett a lakásból.
YOU ARE READING
Good Lil Boy (-SZÜNETEL-)
FanfictionHa a jóság és az önzetlenség emberek volnának valószínűleg Eunha testesítené meg őket. Azonban a lány élete egy totális katasztrófa és egyre csak rosszabb lesz. Mikor úgy érzi, hogy már csak a csoda segíthet rajta, megérkezik a segítő "mancs".