Jimin POV.
-Csodaszép ez a szoba. -fordultam körbe tátott szájjal.
-Valóban. -helyeselt Jungkook, de még mindig nem engedte el a kezemet. Nem akartam rászólni, bár kissé zavart.
Sóhajtva húztam ki a mancsomat a szorításából, majd lassan elindultam a fürdő felé.
-Umm Kook? -léptem hátra meglepetten. -Ez milyen szálloda?
-Hát... -kezdett el kotorászni az asztalon. -Drága. -nézett fel a lapok közül undorodva.
-Jó, csak mert tele van a fürdő virágszirmokkal és gyertyákkal. -mutattam a kádra és a földön lévő kis gyertyákra.
-Ez a minimum. -nevetett fel, majd hirtelen felkapott a kezeibe és az ágyra dobva csikizni kezdett.
Nevetve rángatóztam alatta, az egyik kezemmel pedig eltoltam a fejét.
-Hagyd abba! -mondtam kuncogva, majd megcsíptem a kezét.
-Nem bírtam ki, sajnálom. -nevetett fel hangosan, majd a szemeimbe nézett.
Arca teljesen megváltozott, láttam valami különlegeset az íriszeiben.Ajkai kissé elnyíltak, a levegőt meg eléggé szaporán vette.
-Jól vagy Gguk? -tettem aggódva a kezemet a homlokára, de az normál hőmérsékletű volt. A kezem az arcára csúszott, ami ellenkezőleg a feje tetejével, tűzforró volt. -Menj fürödj le Kook, hűtsd le magad. -mosolyodtam el, de ő továbbra sem mozdult.
A szája kissé megrándult, bőre pedig perzselő hőt árasztott.
-Megfoghatom az arcodat? -kérdezte kissé váratlanul, mire lágyan elmosolyodva bólintottam.
Nagy kezei gyengéden érintették a bőrömet. Úgy vigyázott mintha porcelánból lennék, esetleg összetörnék a leggyengébb érintéstől.
-Olyan puha a bőröd. -hajolt kissé közel hozzám.
Az arcunk között kevesebb mint 10 centiméter űr volt, így nem meglepő hogy zavarba jöttem.
-Umm... Le kéne fürödnünk, nem gondolod? -nyeltem egy nagyot.
Egy ideig elveszett a szemeimben, de aztán hevesen megrázta a fejét és felpattant az ágyról.
-Ki megy először? - fordult el tőlem. Na ez azért kissé rosszul esett, de inkább nem tettem szóvá.
-Ha gondolod mehetsz te. -ültem fel az ágyon mosolyogva, de továbbra sem nézett rám.
-Menj te. Addig bevetem az ágyat. -indult el az egyik ajtó felé, én pedig észhez kapva húztam vissza a kezénél fogva.
-Talán zavarba jöttél valamitól Jungkook? - fordítottam magam felé kuncogva.
Kissé mérgesen nézett le rám, így elengedtem a kacsóját és lehajtottam a fejemet.
-Én... Megyek fürödni. -töröltem meg a szememet, majd berohantam a mosdóba. Egyáltalán miért könnyeztem be? Ahj, biztos csak belement valami a szemembe.
Lassan levetkőztem, majd az ajtóhoz sétálva bezártam azt.
-Végre egy kis egyedüllét. -sóhajtottam fel, majd lassan megengedtem a vizet.
Kellett egy kevés idő mire elegendő mennyiségű folyadék folyt le, de a végeredményért megérte várni.
Beszálltam a kellemes hőmérsékletű vízbe, majd becsúszva a habok közé dúdolni kezdtem.
Jungkook POV.
Rémesen éreztem magam. Hogy miért, na azt nem tudom. Jimin olyan szomorúan sietett a fürdőbe hogy az hihetetlen.
Hirtelen halk dúdolást kezdtem el hallani, így a fürdőszoba ajtajához nyomtam a fejemet.
Az édes dallamot hirtelen váltotta fel a kellemes ének.
A fiú hangja tökéletesen csengett még így is, szinte elájultam tőle.
-Gyönyörű hangja van. -suttogtam magam elé mosolyogva. -Olyan gyönyörű mint ő. -csúsztam le a fal mentén a padlóra kissé kábultan.
Nem voltam rosszul, sőt, ellenkezőleg. Tökéletesen jól voltam. Jobban mint bármikor máskor. Sosem éreztem még ilyet.
-Muszáj hallgatóznod mikor éneklek? -hallottam meg egy tökéletes hangot az ajtó mögül. A falap mögöttem kissé mozogni kezdett, így feltételezem, végzett a fürdéssel és ki akar jönni.
-Olyan csábító hangod van mint egy szirénnek. -nyitottam ki az ajtót lágyan mosolyogva.
-Ne hazudj kérlek. -sóhajtott fel szomorúan, majd kikerült. Utánapillantottam és még a fehér köntös is jól állt rajta. Olyan csodás minden egyes porcikája.
-Nem hazudok Jimin. Tökéletes vagy. -böktem ki gondolkodás nélkül, de mire felfoghattam volna mit mondtam, Jimin kezét éreztem meg az arcomon. Megsimította.
-Ezt még megbeszéljük. Menj fürödni. -ölelt át lágyan, majd ellökött mintha ott sem lettem volna.
YOU ARE READING
𝐝𝐚𝐧𝐠𝐞𝐫𝐨𝐮𝐬 𝐥𝐨𝐯𝐞; 𝐣𝐢𝐤𝐨𝐨𝐤!! 𝐲𝐚𝐨𝐢
FanfictionJungkook a pokol tűzében szenved, míg Jimin a menny fényében sütkérezik. Egyszer viszont találkoznak, ezért a hatalmas erőknek muszáj őket elküldeni a Földre. De minden emlékük megmaradt...