𝐝𝐚𝐧𝐠𝐞𝐫𝐨𝐮𝐬 𝐥𝐨𝐯𝐞; 𝐣𝐢𝐤𝐨𝐨𝐤!! 𝐲𝐚𝐨𝐢

Közös főzés

Jungkook halkan szuszogott mellettem, így tudtam hogy elaludt. Óvatosan kikeltem mellőle, majd lassan ráterítettem a takarót. Kissé összehúzta magát, ezért egy nagy mosoly kúszott az arcomra.

Elkezdtem gondolkodni és végül arra jutottam hogy megpróbálhatnék főzni valamit. Persze csak akkor ha a konyhában minden épségben van, meg ha nem robban fel a gáztűzhely.

Lábujjhegyen sunnyogtam ki a szobából, a konyhához érve pedig minden szekrénybe belenéztem. Volt ott mindenféle tészta, fűszerek, de a hűtőben még annál is több dolog volt. Megnéztem hogy melyik meddig jó, amelyik pedig lejárt azokat kidobtam a kukába. A maradék hozzávalókat egy kupacba raktam, majd lassan válogatni kezdtem. Végül úgy döntöttem hogy mindent felhasználok és egy nagy adag kaját készítek.

Elkezdtem olaj, serpenyő és lábas után kutatni, amiket szerencsére meg is találtam. Sosem főztem még, így csak remélni merem, hogy nem égetem fel az egész lakást. De inkább abban reménykedtem hogy Kook nem kel fel.

Engedtem vizet a lábasba, majd egy pár csepp olajat tettem bele a biztonság kedvéért. Egy jó 20 perc múlva bugyborékolni kezdett a víz, így a vállamat megrántva raktam bele sót. Előtte megkóstoltam, nehogy cukrot rakjak bele. Jisoo már járt így, hisz ő főzött minden angyalra. Tőle el sem tudtam köszönni, pedig vele nőttem fel...

A szememet megtörölve raktam rá a fedőt, hisz még nem forrt fel eléggé. Mármint nagyon kicsi buborékok voltak benne.

A talált zöldségeket elkezdtem felvágni egy élesebb késsel, de belevágtam az ujjamba. Felszisszenve raktam le a kést, majd nézegetni kezdtem a vágást.

Hirtelen két kezet éreztem meg a derekam körül, így felsóhajtva fordultam hátra.

-Menj vissza aludni. Főzök valamit neked. -simítottam a kezére lágyan, mire ő megfogta a kezemet és mérgesen pillantott a sebre.

-Miért nem vigyázol magadra Jimin? -mordult fel, majd magához vett egy konyharuhát, azzal pedig bekötötte a sebemet.

-Kook jól vagyok. Csak kicsit fáj. -nevettem fel, de ő szigorúan nézett a szemeimbe. Lekonyult a szám, ő pedig sóhajtva simított az arcomra.

-Csak aggódok érted, bocsánat. Kapok puszit? -kérdezte gyerekesen, mire elmosolyodva álltam lábujjhegyre. Lassan megpusziltam az ajkait, majd megfordultam és tovább folytattam a zöldségek felvágását.

Mikor mindegyiket felvágtam, levettem a kezemről a konyharuhát, és nem foglalkozva Jungkook szúrós tekintetével, azzal emeltem fel a fedőt. A víz már eléggé felforrt, így beleraktam a zöldségeket.

-Mit rakjak még bele Kook? -néztem hátra a fiúra, mire felcsillantak a szemei.

-Van hús? -kezdett el ugrálni, mire felvontam a szemöldökömet és a vállamat megrántva mutattam a fagyasztóra.

-Nézd meg ott. Biztos van, de nézd meg hogy jó e. -figyelmeztettem, mire felnevetett.

-Igenis főnök! -hajolt meg. Megforgattam a szememet, majd elkezdtem kevergetni fakanállal az ételt. Talán... Leves? Nem tudom, valószínűleg az. A lényeg hogy ehető legyen. -Jimin találtam hullámos tésztát az egyik polcon. -dobta a pultra a hússal együtt.

-Köszönöm, ezt bele is rakom. -bontottam ki a zacskót, majd lassan beleöntöttem a porral együtt a lábasba.

A húst kibontottam, de mivel teljesen meg volt fagyva, ami amúgy nem volt meglepő, így megvakartam a fejemet.

-Engedj egy tálba meleg vizet és rakd bele a húst. De ne forrázd le magad! -mondtam Jungkooknak, mire nevetve egy puszit nyomott a számra.

-Te aztán tudod hogy kell ezt csinálni. -bólogatott elismerően, majd tette amit kértem.

Mikor végre kiolvadt, elvettem tőle a kicsi húscafatokat és a zöldségek mellé raktam. Úgy döntöttem leülök egy kicsit, hiszen kezdtem szédülni a melegtől. Rátettem a fedőt a levesre, de Kook megelőzött és felkapott a karjaiba.

-Ügyes vagy Jiminie. Biztos finom lesz. -mosolyodott el, mire kicsit hozzábújtam.

-Nem én csináltam. Hanem mi. -pusziltam az orrára nevetve.

Megjegyzések:

-Ez egy kicsit unalmas rész lett bocsánat🥺.

-Rakok ide egy zenét, puszi🥺.

-Szerintem megéri hallgatni, én nagyon imádom őket!❤