The Different Way [Villain AU] (BEFEJEZETT)

A 3 tagos Nyomozó Iroda

Végig rohantam az első emeleti folyosón, kezemben még mindig ott lobogott az Aizawa által írt papír. A lépcsőn felfelé rohanva újra elolvastam a tanárom írását.

Lehetséges kémek a UA-ban.

1A: Kaminari Denki, Mezo Shoji, Midoriya Izuku.
1B: Neito Monoma, Sen Kaibara
1C: Chikuchi Togeike
1D: Hitoshi Shinsou

-Eeeeh! Senseiiiiii!- sóhajtottam egy nagyot- Muszáj volt engem is beletenned a gyanúsítottak közé, igaz?- morogtam magam elé, majd megláttam Shinsou nevét is a lapon és gonoszan elmosolyodtam.
-Oké akkor fifti-fifti- vágtam zsebre a papírt.
Végre elértem a Fejlesztő laborhoz. Gyorsan kifújtam magam, hiszen mégis csak két emeletet rohantam felfelé, majd bekopogtam az ajtón.
-Gyere csak! Nyitva van!- hallatszódott bentről egy ismerős hang.
-Elnézést, ha megzavartalak Hatsuuuu......Itt meg mi a franc történt?!- rohantam be az olajtól feketélő terembe.
-Valamelyik Babym-ből sajnálatos módon szívárog az olaj, egy perc és megoldom. Amúgy miért jöttél?- mondta, miközben keresgélt valamit a táskájába.
-Csak Shinsou-kun-t keresem...öö...a múltkori támadás miatt- mondtam- Ezek szerint nincs itt- néztem körbe, majd már ki is mentem volna, de megláttam valami agasztót a szemem sarkából.

A rózsaszín hajú lány épp az olajos géphalom mellett állt, és egy gyufa meggyújtásával bénázott. A táskámat ledobtam az előtérben és még időben kaptam ki a lány kezéből az éppen meggyulladó gyufát.
-Te teljesen meg vagy huzatva!?- kiáltottam rá Hatsume-re, miközben összezártam a markomban a gyufát- A gépolaj és a nyílt láng nem jó barátok!- mondtam, miközben begyógyítottam a kezemen keletkezett apró égés nyomot.
-Hoppácska! Ez kiment a fejemből- nevetett fel a lány.
-Menthetetlen. Még a végén az egész iskolát a levegőbe repíti- néztem végig az olajtól csillogó padlón- Adj ide egy tömítést...- sóhajtottam egy nagyot az ingujjamat feltűrve-...segítek megkeresni a szivárgást.
-Tényleg? Köszönöm!- lelkesedett be Hatsume.

Öt perc keresgélés után végre valahára megtaláltam a szivárgás forrását és elállítottam az olaj "folyamot".
-Pfuuu!- nyújtóztam egyet könyéktől lefelé tiszta olajosan- Ez nehezebb volt, mint hittem. Mostmár csak a padlót kéne felsikálni- motyogtam magam elé.
-Arra semmi szükség. Vannak a padlóban elszívók- legyintett Mei nyakig fekete trutymósan.
-Olyan, mintha gépolaj angyalt csinált volna- jegyeztem meg magamban, majd újra az ajtó felé vettem az irányt- Na mostmár tényleg mennem kell.
-Várj! Mosakodj meg hátul- mutatott a lány egy kis mosdó helyiségre- Csak itt van olyan szappan, amivel le lehet szedni magadról az olajat.
-Oh...kösz- azzal fogtam a szappant és jó alaposan dörzsölni kezdtem vele a kezem.
-Hatsumeeee! Hoztam ebédet!- hallottam az ajtóból egy ismerős hangot- Képzeld, valamelyik idióta kint hagyta a folyosón a táskáját.
-Biztos, hogy le kéne idiótáznod engem, aki megmentett a múltkor?- léptem ki a mosdóból, karba tett kézzel- Aizawa adott nekünk egy listát- böktem az asztalon fekvő papírlap felé.
-Milyen lista?- kapta fel Hatsume a papírlapot, mire Shinsou hatalmasat sóhajtott.
-Hát akkor most már őt is be kell avatnunk- nézett felém.
-Úgy látszik, hogy a UA-ban van egy kém a diákok között- próbáltam érthetően elmagyarázni a lánynak- Aizawa, az osztályfőnököm megbízta Shinsou-t meg engem azzal, hogy kapjuk el ezt a valakit. Egyszer már kicselezett minket- morogtam, visszaemlékezve a gúnyos hangvételű levélre.
-Segítek a nyomozásban!- tapsikolt a rózsaszín hajú lány, majd Shinsou kezébe nyomta a papírt.

-Látom nem csak én nem bízom benned teljesen- mosolygott Shinsou a lapon lévő neveket olvasva.
-Nézd meg az utolsó nevet- ásítottam egyet.
-Hogy az a...!!!- látta meg a saját nevét a lista alján- Te mondtad Aizawa-nak, hogy írja fel a nevem?!
-Nem! Nem én voltam!
-De igen!- mondta a lila hajú srác.
-De nem!- kontráztam.
Shinsou-val egymásnak feszültünk, csak úgy szikrázott a levegő.
-Mi van a többi névvel? Inkább kezdjük azokkal- próbálta oldani a feszültséget Mei- Nézzük csak... Kaminari Denki- olvasta fel az első nevet.
Kicsit elgondolkodtam, mármint nem azon, hogy Denki a kém, hanem azon, hogy milyen fáradtan rakhatta össze Aizawa ezt a listát.
-Szerintem Kaminari-kun-t kizárhatjuk- mondtam, helyet foglalva az asztalon.
-Kivételesen egyetértek veled. A Sportfesztiváli teljesítménye után kétlem, hogy kém lenne- mondta a lila hajú srác unottan.
-Miért? Mi volt a Sportfesztiválon?- kérdeztem kíváncsian.
-Egy B-s lány ellen kellett kiállnia, akinek inda a képessége. Az az idióta meg egyből maximum volt-ot használt és kisütötte az agyát. A csajnak meg semmi baja nem lett, mert az indái földelték az áramot.
-Pffff, hahaha! Tipikus Denki!- nevettem el magam.

Mivel egyiküknek sem voltak délutáni órái, ezért mi hárman ott agyaltunk a Fejlesztő laborban. A végeredmény az lett, hogy Shinsou és az én nevemen kívül, még két diák maradt versenyben.
-Szóval...- írta egy másik lapra Hatsume a végeredményt-...a ti neveiteket nem számítva maradt még Neito Monoma az 1-B-ből és Chikuchi Togeike az 1-C-ből, igaz?
-Mhm- bólintottam.
-Felsőbb éves diák nem jöhet szóba, mivel ebben az évben kezdődtek a támadások- tette hozzá Shinsou.
-Furcsa...- nézte a papírt Mei-...Egy tanár neve sincs feltűntettve a gyanúsítottak között.
-Ugyan Mei! Egy tanár?!- hitetlenkedett Shinsou- Mind profi hősök! Melyikük lenne képes árulónak állni?
-Talán az aki sosem kapott sok elismerést, aki beleveszik a tömegben, akinek a nevét kevesen ismerik, hiába profi hős- tárta szét a karját a lány.
Unottan hallgattam ezt a teóriát, de az agyam mégis lázasan keresgélte, hogy mi mivel függ össze. Két másodperc után döbbenten, tágra nyílt szemekkel fordultam a többiek felé.
-H-Hatsume. E-Ezekkel a j-jelzőkkel most tökéletesen leírtad A-Aizawa-senseit!- mondtam kicsit dadogva a sokktól.

Döbbent csönd telepedett le hármunk közé, amit végül én törtem meg.
-De ez még csak feltételezés. Shinsou még mindig lehet kém- próbáltam elviccelni a dolgot.
Nem jött be.
-Figyeljetek! Aizawa az osztályfőnököm, szinte minden órám vele van, majd szemmel tartom- mondtam, majd ránéztem az órára- Jeszus! Már ennyi az idő! Még gyakorolnom kell holnapra!- pattantam fel- A vizsga után, majd kitalálunk valamit!- azzal kirohantam a teremből.
A folyosón felkaptam a táskámat és a Kollégium felé indultam.

-Hol voltál ilyen sokáig Deku-kun?- kérdezték az osztálytársaim.
-Ööö... Aizawa adott egy feladatot.
-Milyen feladat?- kérdezte Mina.
-Bocs...azt nem mondhatom el- túrtam idegesen a hajamba.
-Oh...- jött a csalódott sóhaj az osztálytól.
Végignéztem a többieken, majd végül hatalmas sóhajjal hozzátettem.
-Egy nyomozói munka, de többet tényleg nem mondhatok!- emeltem fel a hangom a csillogó szemek láttán- Most ha megbocsátotok, én még gyakorlok kicsit holnapra a szobámban.
Teleportáltam, de nem a szobába, hanem a Szövetség bázisára.

-Késtél!- fogadott Dabi dühösen.
-Tudom- mondtam.
-Nem öltöztél át- folytatta a fekete hajú srác.
-Tudom!
-Mégcsak nem is álcáztad magad.
-Tudom, tudom, tudom! Le lehet rólam szállni!- mondtam mérgesen.
Gyorsan átvettem a fekete mellényem és fogtam egy álcázó füstgolyót.
-Tudod...csinálhatom én is ha te nem akarod. Átvenni egy köteg pénzt egy kiscsajért cserébe nem nehéz.
-Megoldom!- nyomtam össze a golyóbist.

-Te ki vagy?- kérdezte Yao Momo, amikor átvettem Toga-tól.
-Az aki elrabolt, a Fantom- vezettem ki a lányt az épületből egy Giri által nyitott portálon keresztül.
-Máshogy nézel ki- jegyezte meg.
-Csodálkozol? Az lenne a furcsa, ha nem így lenne- értünk ki egy tisztásra Kurogiri portáljának köszönhetően.
Momo szülei már ott voltak egy fekete bőrönddel a kezükben. Mögöttem megjelent Kurogiri és Twice, természetesen mind a ketten a skizofrén férfi klónjai voltak.
-Most elindulunk a mező közepe felé, javaslom, hogy önnök is tegyenek ugyanígy!- kiáltottam át a szülőknek.
Azzal neki indultam, figyelve a lépéseimre, hogy ne látszódjon a minimális bicegésem. Momo egy lépéssel mögöttem haladt éreztem magamon a szúrós tekintettét. Odaértünk a tisztás közepére. Farkasszemet kellett néznem a szülőkkel, akik egy hatalmas fekete akta táskát hurcoltak magukkal.
-Kérem nyissák ki- mutattam a "bőröndre".
A fekete hajú férfi, bizonyosan Momo apja, felnyitotta az akta táskát, így láthatóvá vált a több kötegnyi pénz. Egy gyors fejben átszámolás után bólintottam. Átvettem a táskát, majd leszedtem Yao Momo kezéről az erőelszívó karperecet.
-Öröm volt önökkel üzletelni- hajoltam meg egy picit, aztán beleugrottam a lábam mellet nyílt lilás portálba.