My Heart Always Be Yours **Befejezett**

Itt kezdődött a viszonyunk...

Jimin

Amikor felébredtem Yoonginak már hűlt helye volt ami miatt ismét rosszul éreztem magamat, reméltem, hogy valami csoda folytán itt lesz velem mikor felkelek.
Az órára néztem ami délelőtt 10 órát mutatott én pedig csodálkoztam, hogy senki nem jött fel őrjöngve, kiabálva, hogy keljek ki az ágyból mint ahogyan hétvégente szokás.

Hirtelen az ajtómon valaki halkan lenyomta a kilincset és be kukkantott.
Reméltem, hátha Yoongi az, de apámat fedeztem fel komor arc ábrázolásával ahogyan végig nézett rajtam, kezében pedig egy tálat láttam amin pedig finom illatú és nyálcsorgató látványú gofrit láttam, a hasam is észre vehette őket mert hangos morgással jelezte, hogy enni kívánkozik belőle.
Apám mintha nagyon halványan de mintha el mosolyodott volna.
Lassú léptekkel felém közeledett én pedig ösztönösen félni kezdtem, hiszen hiába a kedvesség annak a tíz évnek mindig nyoma lesz bennem és mindig tartani fogok apámtól ha nem is ennyire de valamennyire mindig.

Mikor mellém ér le teszi a tálat az éjjeliszekrényre majd mögém nyúlva meg igazította a párnákat, hogy ülni tudjak (ami már végre sikeresen ment egyedül is).
Aztán a tálcát az ölembe helyezte ő pedig velem szemben ült le ágyam végében.

Egy jó ideig csak félve néztem rá, nem mertem még enni se.
- Azt hittem éhes vagy- szólalt meg mély hangon- legalábbis a hasad az előbb azt üzente.
Ez most valami poén akart lenni?!
Sokáig nézhettem rá így mert rám mordult.
- Most mi van? Úgy értettem, hogy egyél mielőtt ki viszem és ki dobom. Közben pedig várom a magyarázatodat.
- Bo... bocsánat- makogtam- kö... köszönöm a ka.. kaját.- és lassan enni kezdtem de miután ez a finomsáe ért a gyomromba a régen érzett finom édes íz hatására el kezdtem gyorsan enni.

Amikor kicsi voltam apa sok gofrit és palacsintát és minden ilyesmit készített nekem. Imádtam akkoriban apámat. Mivel omega vagyok szoros kapcsolatban voltunk és mindig mindentől és mindenkitől óvott engem nem is mert hozzám érni semmisem. Sokat játszottunk és nevettünk együtt. Tudom, hogy minden alfa apa az omega gyerekével ilyen, de én úgy éreztem, hogy mi kapcsolatunk a legerősebb apa és fia kapcsolat.

A sok emlék hatására könnybe lábadt a szemem és abba hagytam az evést, és csak néztem a gofrikat.
- Talán nem jó?- szólalt meg apa- az előbb csak úgy etted, és úgy emlékeztem szereted.
- Na..nagyon,finom- felelem halkan vissza nyelve könnyeimet.
- Csak?
- Csak... én..- vettem mély levegőt- nagyon régen csináltál nekem gofrit és...- félve néztem rá, de ő komor, felhúzott szemöldökkel nézett rám- és eszembe jutott milyen voltál akkor..
- Aha- feleli- értem, nos térjünk vissza inkább, hogy miért szaladtál el és, hogy másnap mért nem jöttél haza. Várom a válaszokat.

- Én... meg ijedtem... Choi és Jungjoontól aznap éjszaka.. és..ki ugrottam az ablakon és...el futottam.
- Mitől ijedtél meg tőlük? Kis korod óta a falkában vannak.
Gondolkodtam, hogy erre mit mondjak, hogy ha az igazat mondom vajon mit fog tenni vagy szólni... Vajon egyáltalán tudott róla, hogy hozzám értek és tényleg szart rá, hogy mit csinálnak velem?
-Kérdeztem valamit- mordul fel türelmetlenül- mért ijedtél meg tőlük.
-

Bán.. bántani akartak.- suttogom nagyon halkan.
Élesen be szívta a levegőt kezei ökölbe szorultak.
- Máskor is akartak bántani amikor ittasan jöttünk haza?- kérdezi dühét vissza tartva.
Rá akartam vágni, hogy igen, de féltem, hogy akkor tőlük mit kapok, mert apám úgy tűnik ezeket a dolgokat tényleg nem tudta... Talán mégis számítok valamennyire neki...
- Ne..nem csak akkor.
- Biztos Jimin?!
- Igen.
- Rendben ezzel kapcsolatban beszélek velük. De mondjad csak hol aludtál akkor és mért nem jöttél rögtön haza?
- Sebastian magukhoz vitt, hogy megnyugodjak. Aztán másnap Yoongi fel ajánlotta, hogy vegyek részt a falka találkozójukon.
- És te simán el fogadtad értem. Meséltél bárkinek magadról?
- Ne..nem senki nem tud semmit senkiről.
- Helyes.- azzal fel állt és menni készült.
- Apa- szólaltam meg hirtelen magamat is meglepve. Kérdőn rám nézett.
Olyan jó volt egy kicsit beszélni vele anélkül, hogy ivott volna vagy ordított volna velem.
- Igen, Jimin?
- Ne..nem akarsz még egy kicsit beszélni?- kérdezem félve.
- Most..nem. Dolgom van te pedig ha be fejezted Az evést akkor pihenj.- azzal kivonult a szobából.

Nagyot sóhajtva kezdtem inkább könyvet olvasni.

Idő ugrás arra a pillanatra amikor Jimin le kapta Yoongit.

Fogalmam sem volt mi ütött belém akkor csak azt tudtam, hogy nem akartam el engedni és, hogy azoknak az ajkaknak az enyémeken van a helyük. Hála istennek apám el ment a házból pedig mindekit ki tiltott valamiért.
Yoongi meg lepődött rajtam és el is akart válni tőlem de fejét nem engedtem, hogy el rántsa, így kezeivel tolt el magától.
- Jimin- kapodja hevesen a levegőt de én csak meg akarom őt érinteni ezért újra és újra rá akarok hajolni ajkaira.
- Jiminie nem..nem lehet nekem családom van különben is te még csak egy gyerek vagy.
- Nem érdekel, Yoongi nekem...nekem szükségem van rád de sokkal többre a barátságidnál vagy mit szeretnél adni nekem.
- Nem Jiminie, az..az nem lehet. Nem lehet köztünk semmi.
- Dehogyisnem lehet, hiszen tetszem neked nem? Különben nem jöttél volna ide hozzám.
- De akkor sem Jimin ez túl veszélyes számomra és az örökségemre nézve.
- Nem kell tudnia senkinek, ígérem, hogy senki nem tudja meg. Kérlek, kérlek Yoongi.
- Jimin most amúgy te tüzelsz?- kérdezi értetlenül.
- Hát ö... Nem tudom... még sose tüzeltem nem tudom milyen az.
- Óh basszus.. akkor jól érzem ráadásul neked ez az első... Abba kell hagynunk most mielőtt jobban kibontakozik az omega éned és az én alfa énem azt meg nem érzi

De már késő volt, az omega előbújt belőlem és Yoonginak sem kellett már sok...

Sziasztok!
Tudom ez most nagyon béna lett de szerettem volna már valamivel folytatni de túl fáradt voltam jobban gondolkodni, de ígérem a következő már jobb lesz főleg mert Yoongi és Jimin...+18 és ráadásul Jimin végre új életet kezdhet az apja nélkül..  talán...
Köszönöm a votedokat.
Jó éjszakát ❤️