My Heart Always Be Yours **Befejezett**

Képtelen voltam téged elengedni...

Yoongi:

Életem legnehezebb dolga volt amit valaha meg kellet tennem, amikor be csuktam magam mögött Jiminhez vezető ajtót.
Az ajtónak homlokomat döntöttem és erősnek kellett maradnom, hogy ne rohanjak vissza hozzá bármennyire is fájdalmas volt hallani összetört szívének keserves sírását.
Tudtam, hogy nem folytathatjuk tovább. Ha nem lennék nős sem tehetném, túl fiatal, ráadásul se apám se az ő apja nem engedné.
Nem lehettünk egymásba szerelmesek...

Vagy egy órán át ültem az ajtónak dőlve és halgattam zokogását, aminek hatására én is sírni szerettem volna.
Végül amikor hallottam, hogy egyenletesen lélegzik és már nem sír, gondoltam el aludt, ezért nehéz szívvel felálltam és átváltozva futottam haza.

2 teljes hét telt el, de Jimint egyszerűen képtelen voltam el felejteni.... azokat a puha finom ajkait, sima selymes bőrét édes szexi hangjait, ahogyan nevemet kiabálja.
Álmaim róla szóltak és minden létező gondolatomba be úszott aranyos meseszép arca, ahogyan nézett rám minden egyes alkalommal, ha meg látott engem.
Most otthon vagyok és cég papírokat írok, a holnapi tárgyalásra, de ezt a tevékenységemet a telefon csörgése zavarja meg.
A kijelzőn apám neve szerepelt, sóhajtva vettem fel.
- Szia apa, mond.
- Nah, úgy hallom rossz kedved van, de ezt mindjárt megváltozik.
- Mert? Mi van?
- Sikerült végre megvennünk azt a vállalkozást, amelyik a világon az összes ilyen vállalkozással kapcsolatban áll, így már mi vagyunk a legnagyobb cég az országban.
- El sem hiszem- pattanok fel, mert ezt már régóta próbáljuk elérni- ez nagyszerű.
- igen, ezért is fogunk holnap este egy délutáni partit tartani ahová más fő alfákat is el hívunk ezzel megerősítve béke szerződéseinket. Ezért is kérnélek meg téged, hogy szólj Ahn-Gooknak és Jimin falkájának, a többinek majd szólok én és Minho.
Jimin említésére bennem ragad a levegő.
- O.. oké- felelem esetlenül, majd elköszönve bontjuk a vonalat

Otthon idegesen járkálok nem tudva, hogy hogyan álljak Jimin elé és nézzek a szemébe.
Aztán szépen lassan gyalog el kezdtem menni Jiminékhez.
Határjukon meg álltam, és nagyon sokáig álltam volna még ott, ha egy járőr béta meg nem szólít.
- Mit akar itt?- kérdezi mogorván
- Beszélni akarok az alfáddal. DooHon alfa küldött. A fia vagyok.- mondom hangomba Bele rakva, hogy mennyire sértett a mogorva tiszteletlen stílusa.
- Óh, sajnálom. Jöjjön most itthon van- válaszolja érdektelenül amire csak magamban fújtatok.

Belépve a házba a nappaliba vezetett és el ment szólni DooHonnak, aki pár perc el teltével meg is jelent maga mellett hozva Jimint...
Amikor meg látott boldog réménykedő pillantását látva nehezen tudtam uralkodni magamon, hogy ne húzzam el apjától és zárjam törékeny apró testét karjaimba.
Apja hangja rázott fel kábulatomból.
- Yoongi- üdvözöl fejével biccentve felém.
- DooHon- viszonzom és lassan Jiminre nézek aki végig engem figyelt- Szia Jimin- köszönök keserűen mosolyogva.
Jimin alig bírt meg szólalni így apja erősen rántott karján, mire kezdtem dühbe jönni erősen koncentráltam, hogy ne essek neki.
-Sz..szia.. Yoongi- hajtotta le fejét.
- Mi járatba erre?- kérdezi apja- ha jól hallottam apád küldött.
- Igen, szeretnénk meghívni a falkádat a holnap délutáni parti ünneplésre, hogy mit ünneplünk azt holnap megtudjátok.
- Talán, még nem tudom, hogy mi lesz holnap de ha időm engedi teszek egy látogatást.
Bólintok, de kapva egy ötleten megkérdezem.
- Esetleg Jimin képviselhetne, mégiscsak egy fontos esemény, mert a szerződésben szereplő falkákat mind el hívta.
Jimin kérve és félve nézett apjára, aki szintén ő rá nézett.
Aztán sóhatva elhúzva száját bólintott.
- Mivel ez egy nagy esemény nem bánom, Jimin fog el menni.

Boldogan jöttem el, miszerint ha nem is sokáig de sikerült el hoznom tőle Jinint.

Másnap délután én és anyám fogadtuk a vendégeket a tisztáson.
Egész rendezvényen Jimint néztem.
Eleinte még volt szeppenve, főleg mert az apja kettő kísérőt küldött vele, de aztán Taetae és Connornak hála feloldódott,de tekintetét én is magamon éreztem.
Egyszer csak Taemint látom meg kettesben Jiminnel aki pirultan nevet a fiú valamilyen viccén.
Hatalmas féltékenységi roham tört rám és egy óra után nem bírtam tovább el hívtam tőle Jinint és az erdő egy jó messzi helyére mentünk.
- Mégis mit művelsz, Taeminnal?
- Ezt meg hogy érted? Csak beszélgettünk- feleli értetlenkedve és megszeppenve.
- Igen, láttam mennyire jól szórakoztok- erre csak jobban szemügyre vesz majd megérti a szitu.
- Csak nem... Féltékeny vagy?- kérdezi- és mi van azzal, hogy köztünk nem szabad lenni semminek?
- Nem is szabad! De Taemin...ő...
- Ő? Kedves? Vicces? Figyelmes?
- Nem ő..megbízhatatlan.
- Ó mert talán te aki sose tudja el dönteni, hogy mit akar, tea nem vagy az?
- Jimin! Házas vagyok!
- Két héttel ezelőtt nem talán nem voltál?! Vagy az nem számít megcsalásnak, hogy kihasználtál egy tüzelő szerelmes tini omegát- kérdezi hisztérikusan egyre mégesebben és szemiből már el is indultak a jól ismert könnyek.
Automatikusan zárom karjaimba és nyugtatgatom míg végül fel nem néz rám, azzal a gyönyörű szemeivel és nem gondolkodva és tovább nem bírva tartani magamat, csókolom meg, amit szintén hevesen viszonoz.
Ruhainkat idegesen dobjuk egymásról és mire észbe kapok már benne járok őt egy fának tolva és keményen mozgok benne, amire csak nyögésekkel válaszol.

Nosztalgikus érzés hatására össze bújva ülünk egy fűzfának dőlve és újra egymásra találva nyom el minket az álom.

Sziasztok!
Tudom eléggé rossz lett unalmas és kidolgozatlan és nem is ilyet szerettem volna, de ígérem, hogy a következő már izgisebb lesz.
Nagyon köszönöm a voteokat és alig bírtam el hinni, hogy meg van a száz vote.
Kommenteknek is örülnék, melyekre igyekezve válaszolnék.
További szép estét! ❤️❤️