Az áruló Granger

II./1 fejezet 👣A Kaszás👣

[Azkabani fogoly]

Figyelmeztető: Lehet, hogy ebben a részben több szóból fog állni egy fejezet. Nem tervezem csak 3000 szavasra. Megértéseteket köszönöm!

Csodálatos reggelre ébredtem, mivel most megyünk nyaralni Franciaországba. Ugyan meg tudtam, hogy kik az igazi szüleim, de az elmondások szerint nem lehettek túlságosan jó szülők. A cuccaimat már tegnap bepakoltam, így már csak a többiekre kellett várni. Felvettem egy fekete pamut rövidnadrágot és egy narancssárga rövidujjút. Kimentem a szobámból a méregzöld bőröndömmel együtt, és vártam a többieket. Miután kijöttek mindenki evett müzlit (értelemszerűen előbb a tejet öntöttük), és már be is szálltunk a kocsiba, majd a repülőtérre kiérve felszálltunk a levegőben hordozó eszközre.

Franciaország csodálatos hely, bár én ezt már sejtettem. Az emberek nagyon kedvesek, és persze meleg is van értelemszerűen mivel nyár van. Hoztam magammal olyan ruhát is, ami igazi párizsi hangulatú. Az egyik kedvencemet még "anyáéktól" kaptam egy évvel ezelőtt, és még mindig jó rám. Hermionéval már megvettük Harry ajándékát, amit majd együtt küldünk el neki. Közös ajándék, és remélem tetszeni fog neki.

Egy kis ismertető az életemről, ha valaki elfelejtette volna. A nevem Isabella, és az életem normális mugli-módon éltem amíg meg nem érkezett a roxforti levelem, ami azt bizonyította, hogy boszorkány vagyok. Nem egy vasorrú, zöld bőrű aki folyamatosan egy bugyborékoló kondér mögött áll, hiszen nem ilyenek a valódi boszorkányok. Eddig úgy ismertem családomat, mint Granger, de ez nem teljesen így van, hiszen kiderült, hogy én halálfalók leszármazottja vagyok. Ez persze még nem változtatta meg az életem, hiszen tizenkét évesen-lassan tizenhárom-nem túl sokat fog fel az ember ebből, de majd meglátom a kárát ennek is.

A nyaralás alatt nagyon sokszor voltunk sétálni az Eiffel-torony körül, de nem csak arra járkáltunk. Sokat napoztunk, így most már nem vagyok hypo reklám, ahogy az egész család sem. De kétség kívül nagyon sok francia fiú jól néz ki. De még fiatal vagyok, szóval ráérek még, na igen.

Harry megadta a telefonszámát, így eszünkbe jutott, hogy majd felhívjuk, de Ron értesített minket, hogy nem lenne most ez a legjobb ötlet, hiszen ő-csakis varázsló és boszorkány felmenőkkel-próbálta, és sikerült is, csak hát aranyvérűként muglieszközöket elég nehéz használni, és ennek meg is lett a gyümölcse. Mivel a kedves vörös hajú barátunk lebeszélt róla, így csak az ajándékát küldtük el Hedviggel. Ő ugyanis úgy gondolta, hogy eljön Franciországba, de nem tudni, hogy mi okból, vagy hogyan, de megtalált minket, mi pedig egy hosszú levéllel és az ajándékával áldottuk meg Harryt, és terhekkel Hedviget. A Reggeli Prófétát ide is kézbesítik, így azt is láthattuk, hogy a Weasley család éppen nyaralni van Egyiptomban.

A MÁGIAÜGYI MINISZTÉRIUM DOLGOZÓJA NYERTE A FŐDÍJAT

Arthur Weasley, a Mágiaügyi Minisztérium Muglitárgyakkal Való Visszaélési Ügyosztályának vezetője nyerte meg a Reggeli Próféta idei Nagy Galleon nyereménysorsolásának a fődíját.
A boldog nyertes így nyilatkozott lapunknak: „Ebből az aranyból nyáron elutazunk Egyiptomba, ahol a legidősebb fiunk, Bill átoktörőként dolgozik a Grigotts Varázslóbank megbízásából."
A Weasley család egy hónapot tölt Egyiptomban. Az új tanév kezdetére vissza kell térniük, hiszen a Roxfortban jeleneleg Weasley-ék öt gyermeke tanul.

A cikkben még egy mozgó kép is volt, amin az egész család, és a kinyúlt Makesz volt. Utóbbi a testvérekről testvérre szállt, így már eléggé öregnek tűnik, és szétnyúzottnak. Az újságnak hála hallgathatom Hermione egész napos beszédét, hogy milyen izgalmas az Egyiptomi varázslók védekezési varázslatai. De nem is Hermione lenne, ha nem írna át egy egész dolgozatot kétszer is. Dehát, szeretjük az én kis stréber "nővéremet".
Tökéletesen boldog voltam Franciaországba, de ahogy teltek-múltak a napok egyre jobban hiányzott a Roxfort és a barátaim. Már nem kellett sokat várni, hiszen lassan közeledett a nyaralás vége, így összepakoltam a cuccaimat, és készen állva az indulásra felöltöztem.