Már sötét van. Lassan baktatok az utcán a megbeszélt találkozó helyre.
Hamar ide értem, mindig ezt csinálom, most várhatok.
Lassan telnek a percek. Kinzónak tűnik, ahogy a másodpercek váltják egymást. Amíg várok, inkább rágyujtok egy cigire. Előveszem a zsebemből a fekete gyújtó és a szürke kis dobozt. Számhoz illesztem a rudat, és tüzet adok. A káros füst, beáramlik a tüdőbme.
Lépteket hallok meg közeledni, gyorsan elnyomom a félig szívott bűzrudat, és a lépések irányába fordulok. De nem az fogad amire számítottam ; két, izmos fiú áll előttem.
- Kire vársz? - kérdezi az egyik.
- A páromra - felelem kedvesen.
- Hm, szerencsés fiú lehet - mondja a másik, miközben végig mér mint egy darab húst.
- N-nem fiú.. - mondom felénken. A két fiú egymásra néz. Szemükben, valami gonoszságot látok megcsillani. Tudom mire készülnek, mégsem tudok elfutni, a lábam földbe gyökerezik. Az egyikük keze már lendül is, és nagyot csattan arcomon. Oda kapom kezem a fájó területre és a fiúkra nézek.
- Kérlek, ne bátsatok.. - motyogom, de tudom, hiába mondom. Újab pofon csattan az arcom másik oldalán, csak most egy rúgással társul. Elesek. A támadóim, ezt kihasználva kezdenek rúgdosni, éppen ott ahol érnek. Lassan a könnyeim, folyni kezdenek az arcomon. Nem merek hangosan sírni, csak könnyezek. Fáj, minden ütésük, rúgások iszonyatosan fáj.
De nem tehetek mást.. Tűrök.
Huh. Elég nagy kihagyás után újra itt boldogítom a népet xdd
Ez a kis történet (?) ma matek órán fogalmazódott meg bennem xd (azért remélem senkivel nem történik ilyen ;-;)
Minji<3
YOU ARE READING
~egy elveszett lélek feljegyzései~
Short StoryApró szösszenetek a gondolataimból. Az élet szép. Legalábbis ezt próbálom meglátni benne. Nem hiszem hogy túl nehéz lenne... Csak erősen kell akarni. ×rövid részek × ×! Elég sötét gondolataim is vannak (xd)! × ^¬^
