𝕬𝖟 á𝖗𝖓𝖞é𝖐𝖇𝖆𝖓 𝖒𝖊𝖌𝖑𝖆𝖕𝖚𝖑ó 𝖆𝖑𝖆𝖐
Lambert és Cirilla mint általában minden második este eszeveszetten fogyasztották a pálinkát, és szinte mindent amiben volt egy cseppnyi alkohol is. A férfi már részegesen dülöngélt a konyhában, míg Cirinek csak a szesz okozta jókedvvel vigyorgott. Csodával határos módon az asztalon lévő pálinkás üveg kifogyott, mire Lambert instabilan, de felállt. Egy pillanatra azt hitte nem bírja megtartani magát, ám végül az asztalra támaszkodva megtartotta magát, mire Cirilla elnevette magát. Remegő térdekkel és szédelegve indult meg a szekrény felé ahol szokták tartani a többi pálinkás üveget. Egész törzsével behajolva a szekrénybe eszeveszett keresésbe kezdett.
- Hova tetted a többi pálinkát? - kérdezte egy csuklás kíséretével Lambert.
- Ott vaaan - mutogatott a szekrénybe a hamu szőke, de esze ágában nem volt hajlandó felkelni a padról.
- Hát Ciri, bazdmeg magad, mert itt nincs egy pálinka sem - böfögött fel a férfi mire Ciri maradék energiáját összekaparva feltápászkodott és Lambertet arrébb lökve benyúlt a szekrénybe. Alig matatott pár másodpercet mikor kiemelt egy újabb üveg pálinkát.
- Itt van, te barom... És minek basszam meg magamat ha Jacub úgy is megteszi? - csapta le az asztalra az üveget, mire egy harmadik alak kilépett az ajtó felé vetülő árnyékból. Geralt lefagyott ábrázattal nézett lányára, miből Ciri azonnal lekövetkeztette, hogy a Fehér Farkas bizony végig hallgatta a beszélgetésüket. A hamu szőke végül csak ittas ábrázattal vigyorgott fel apjára.