AirMail - Szárnyaló Szerelem [BEFEJEZETT]

Part 7 - Hetedik levél

MATT

Korábban mindig haragudtam, ha az időjárás miatt nem szállhattunk fel. De ma kivételesen örültem. Válaszolhattam Cam levelére. És még e-mailt is tudtam neki küldeni.

Tudom, hogy örül, ha levelet kap. Ezt írja mindig, és én valamiért úgy érzem, hogy ez tényleg így van. Sőt, valami azt súgja, hogy többet jelentenek számára a leveleim, mint azt gondolnám. Talán valami hatodik érzék? Bármilyen nevetségesnek tűnik is, tényleg ezt érzem. És ami még viccesebb, hogy már nem is csodálkozom ezen. Olyan sok furcsaság történik mostanában. Korábban soha nem hittem volna, hogy szívesen fogok levelezni egy nálam sokkal fiatalabb sráccal. És most minden alkalmat megragadok, hogy írjak neki.

Ekkor újabb e-mailt jelzett a számítógép.

From: hunter.camw@gmail.com
To: pattersonmj@us.af.mil

Szia Matt,

Köszönöm a viccet. Régen nevettem ilyen jót! Most sajnos nem jut eszembe vicc, de amint hallok egy jót, el fogom küldeni!

Itt egész jó idő van. Szinte már nyár.

Sajnálom, hogy nem tudsz repülni, biztosan hiányzik. Annak viszont örülök, hogy ezek szerint hamarosan levelet kapok :)

Itt elég késő este van már. Ma nem dolgozom. Hamarosan megyek aludni.

Vigyázz magadra és legyen szép napod!

Cam

Mosolyogva pötyögtem be a válaszomat.

From: pattersonmj@us.af.mil
To: hunter.camw@gmail.com

Jó éjszakát, szép álmokat!

(Bár tudom, hogy valószínűleg csak holnap fogod ezt olvasni :) )

Én aktakukackodok tovább :)

Matt

Igaza volt Wayne-nek. Jó érzés valakivel beszélgetni, még ha csak írásban is, aki nem katona. Üdítő, azt hiszem ez a jó kifejezés. És meglepően jó érzés megismerni valakit.

Amikor a hadseregről, a munkámról van szó, az állandó koncentrációt és készenlétet igényel. Még ha a barátaimmal vagyok, és mondjuk kártyázom, akkor is elő-előjön a sereg. Cameronnak viszont bármiről írhatok. Jó, a katonai téma elkerülhetetlen, de mégis egy civilnek mesélek ezekről a dolgokról. Remélem, hogy nem fogok benne csalódni, és remélem, hogy még sokáig levelezünk még. És ki tudja, egyszer talán majd személyesen is találkozhatunk. Mint a barátok! Természetesem!

Másnap végre kiderült az idő, újra felszállhattunk. Mivel csak gyakorlatoztunk, ezért volt alkalmam egy képet is készíteni. El akartam küldeni Camnek, hogy megmutassam, mit látok én, amikor repülök. Talán örülni fog, ha elküldöm majd neki. Bárcsak egyszer igazából is megmutathatnám neki, hogy milyen a felhők felett száguldani...

De természetesen munka közben nem kalandozhat el a figyelmem. Cameront ezért agyam egyik hátsó szegletébe száműztem, átmenetileg, és a feladatomra koncentráltam.

Landolás után pár órát a még a hangárban töltöttem. Volt egy kis gond az egyik műszerrel, és ezt kellett átbeszélni a műszakiakkal. Szerencsére semmi komoly. Holnapra meg is csinálják. Ezért is fontos, hogy rendszeresen repüljünk. Mert így tudunk meggyőződni, hogy a repülőgépeink tökéletes állapotban vannak. Hiába nézzük át alaposan minden egyes felszállás előtt, van olyan hiba, ami csak repülés, vagy le- és felszállás közben jön elő. Így viszont nem fordulhat elő, hogy éles helyzetben hibásodik meg egy gép. Illetve persze előfordulhat, mert tudjuk, hogy ami elromolhat, az el is romlik, de mi ennek az esélyét igyekszünk minimálisra csökkenteni.