Oroszlán A Kígyók Között, Avagy Létezik-e Kedves Mardekáros?

XX. Szilveszteeeer

Hatalmas volt a felfordulás a mai nap, mert elérkezett a szilveszter. Mindenki összecsomagolt egy kis sport táskába váltó ruhát és valami melegebbet, mert Angliában nagyon hideg van. Beletettem még Csőrgőt is és ráadásul lenyelettem vele az emléket tartalmazó fiolát. Nem kéne anyának meglátni, hogy milyen voltam, mert még én sem láttam.

Az emléken kívül hozunk még egy hatalmas adag serkentő bájitalt, mert állítólag meghívták Katyékat is és akkor muszáj vinni a másnaposság ellen. Arab kávéból főzte édesanyám napokon keresztül, de azért én is segítettem neki.

Szerencsére Malfoyék küldtek még egy levelet és leírták hogy mikor fogadnak minket. Ezért édesanyám volt olyan eszes és küldött Juliennel egy levelet Moustafának, hogy készítsen elő egy tárgyat időzített zsupszkulcsnak, ami a Malfoy kúriába vezet. Emiatt volt egy kis káosz, mert nyilvánvalóan valaki mindig lassan készül. Ezek megint az ikrek voltak, akiket anya újra leordított, majd elhoppanáltunk Moustafához.

Kivételesen nem fehérben voltunk, mert Angliában ilyenkor farkasordító hideg van, ezért édesanyám felvett egy bokáig érő, egyiptomikék színű ruhát egy díszes gallérral és egy arany színű köpennyel, amit féloldalasan átkötött a testén. Nekem kiválasztott egy kétrészes fekete ruhát, aminek az alja egy csőszoknya volt arany színű ágyékkötővel, a teteje meg hasonlított egy fekete sportmelltartóhoz, amihez arany színű gallér passzolt. Még jó hogy nincs mellem...
Fejdíszeket nem vettünk fel, mert az már túl sok lett volna, de egy-két aranyékszert feltettünk a karunkra, meg a hajunkba is. A bátyáimon viszont kalasziriszek voltak, amik színben passzoltak hozzánk. A fekete kemény ruhájuk arany színű ágyékkötővel volt díszítve és egyiptomikék átalvetők voltak a felsőtestükön. Nekik sem volt fejdíszük, viszont ők is vettek fel ékszereket, ráadásul még sarut is. Nekünk fölösleges a párnázott cicalábaink végett.

Odaadtuk az öregnek a kauciót, majd időben megláttunk egy díszes ládát, amibe beleraktuk a csomagjainkat és mivel a láda volt a zsupszkulcs, a megfelelő időpontban landoltunk Malfoyék kapuja előtt.

Szerencsére édesanyámnak volt annyi esze, hogy adott nekünk talárt, mert azonnal megfagytunk volna. Én megkaptam a piros köpenyem, a bátyáim meg feketét kaptak. Az ikrek felkapták a ládát és beléptünk a kitárt kapun. Labirintushoz hasonló magas sövény húzódott kétoldalt, ami most teljesen fehér volt a lehullott réteg hótól. Ezek között húzódott egy széles út, aminek a végén volt a Malfoy kúria teljes életnagyságban, hófehéren. A bátyáim rettentően izgatottak lettek a hó látványától és bevallom én is meglepődtem egy kicsit. Még sohasem láttunk igazi havat, ezért Beni, Johny és Seb azonnal odamentek a sövényhez és leszedtek róla egy kis havat. Ennek az lett a vége, hogy csontig fagyott a kezük, ami miatt dideregni kezdtek. Egyébként nem lehet ezért hülyének nézni őket, mert még sohasem láttak havat. Lucas szerencsére okos volt és elárulta nekem, hogy ő olvasott a könyvekben a hóról és ezért nem fogta meg.

Amikor édesanyám bekopogott az ajtón, Draco illedelmesen ajtót nyitott nekünk.

– Jó estét! Jöjjenek beljebb! –köszönt udvariasan, mire egyesével bevonultunk az ajtón velem bezárólag. Ahogy utolsóként elvonultam a tejfölfejű mellett, azonnal megöleltem, mert nagyon felvidultam.

Befelé menet egy házi manó elszedte a talárunkat és jobbra vezetett minket az ebédlőbe, ahol már Katyék foglaltak helyet. A barátnőm egy térdig érő fekete rövid ujjú ruhát viselt, aminek az oldalán szürkével hímzett apró motívumok voltak. Ezen kívül viselt még egy kalapot, amin valószínűleg egy levendulát viselt. Mellette ült az anyukája, akin egy fehér, földig érő ruha volt, aminek a derekán és a csuklóján volt színes hímzés. Katyval szemben beszélgetett Beth, akin egy aranyos, bés kockás, térdig érő ruha volt, ami alatt egy fekete hosszú ujjú takarta a vállait. Katy anyukája mellett foglalt helyet Mrs. Malfoy, akin most egy méregzöld, spagetti pántos ruha volt, amit egy selyem rövid ujjú fedett el.